Lengyelország 10 billion złoty határpajzsot épít

Az elrettentés csak akkor ér valamit, ha végre is lehet hajtani. Egy szerződéses ígéret mögött kikötőknek kell állniuk, amelyek le tudják rakodni a haditechnikát; hidaknak, amelyek elbírják a páncélosokat; üzemanyag-ellátásnak, amely kelet felé is működik; és lőszerkészleteknek, amelyek nem fogynak el a harcok első szakaszában. A NATO keleti peremén most ezt a fizikai kapacitást építik, még azelőtt, hogy egy válságban kiderülne, időben megérkezik-e az Egyesült Államok (Politico).

Az eredmény nem egységes európai védelmi rendszer, hanem nemzeti programok hálózata. Mindegyiket a földrajz alakítja, és mind ugyanazt próbálja elérni: kevesebb olyan pont legyen, amelynek már az első napon hibátlanul kell működnie.

Akadályok, üzemanyag és a német folyosó

Lengyelország mutatja a legélesebb példát. Donald Tusk miniszterelnök Keleti Pajzs programja 10 milliárd złotyt fordít 2024 és 2028 között erődítésekre, akadályokra, megfigyelőrendszerekre és katonai infrastruktúrára a fehérorosz és az orosz határ mentén (Reuters, MON). A cél az, hogy egy támadót lelassítsanak addig, amíg a lengyel erők mozgósítanak, és a szövetséges erősítések keletre érnek.

Varsó közben azt is szorgalmazza a NATO-ban, hogy a szövetség katonai üzemanyag-hálózatát, a Central Europe Pipeline Systemet hosszabbítsák meg a balti államok felé. A modern páncélosok és logisztikai konvojok üzemanyaggal működnek, nem csúcstalálkozói nyilatkozatokkal. A vezeték meghosszabbítása egyelőre politikai igény: a NATO-tagállamoknak még az útvonalról és a finanszírozásról is meg kellene állapodniuk, mielőtt az építés elindulhat.

Németország ebben a rendszerben a folyosó szerepét tölti be. Az Operationsplan Deutschland a Bundeswehrt, a civil hatóságokat és az infrastruktúra-üzemeltetőket hangolja össze, hogy a szövetséges erők, az üzemanyag és a haditechnika német utakon, vasutakon és kikötőkön keresztül juthasson keletre (OPLAN DEU). Ezt a tranzitfunkciót szövetségi szinten a NATO ulmi Joint Support and Enabling Commandja fogja össze (NATO JSEC).

Berlin közben előretolt pozíciókat is vállal. 2026 júliusától egy német–holland közös parancsnokság veszi át az Észtországot és Lettországot védő NATO-szárazföldi erők irányítását (Zeit). Válság esetén ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a balti szárazföldi védelem német vezetésű parancsnoki pontról működne.

Németország külön egy legfeljebb 5 000 katonából álló, harcképes dandárt is felállít Litvániában 2027-ig. A korlát itt a pénz. A Bundeswehr különalapja nagy újrafegyverzési hullámot indított el, de a lőszer, a légvédelem és az állandó előretolt jelenlét visszatérő kiadásokat jelent, amelyeket a szövetségi költségvetés még nem nyelt el.

Nemzeti készenlét, közös hiányok

Finnország az önálló védekezésből indul ki. A finn haderő NATO-tagként is úgy határozza meg alapfeladatát, hogy Finnországot kell megvédenie, nem pedig a mentőerőkre várnia (Puolustusvoimat). Egy kétoldalú védelmi megállapodás amerikai csapatok, felszerelés és hadgyakorlatok számára ad hozzáférést finn területhez, vagyis csökkenti a gyakorlati akadályokat, ha Washington a beavatkozás mellett dönt. Finn tisztségviselők, köztük Antti Häkkänen védelmi miniszter arra figyelmeztettek, hogy az Egyesült Államok csökkenti az Európának válság idejére tervezett támogatást (Yle). Helsinki erre olyan védelmi rendszerrel válaszol, amelynek a szövetségesek megérkezése előtt is működnie kell.

Franciaország a költségvetési súlyt hozza be. A frissített katonai programtörvény 2030-ig 436 milliárd EUR-ra emeli a tervezett védelmi kiadásokat (Euronews). Párizs európai vitát nyitott a nukleáris elrettentésről, de a francia atomfegyverek bevetéséről továbbra is kizárólag az Élysée dönt. Elemzők szerint Európa továbbra is függ az amerikai lőszerektől, hírszerzéstől, stratégiai légi szállítástól és légi utántöltéstől (Ifri, Ifri).

Amit a mozaik nem tud pótolni

A NATO saját stratégiai koncepciója szerint az Egyesült Államok stratégiai nukleáris erői továbbra is a szövetség biztonságának végső garanciáját jelentik (NATO). Ezt egyetlen európai program sem váltja ki, ahogy a mögötte álló képességeket sem: a felderítő repülőgépeket, a stratégiai légi szállítást, a tankerflottákat, a rakétavédelmet és a nagy hatótávolságú csapásmérő eszközöket. Az Atlantic Council az ankarai csúcs előtt arra figyelmeztetett, hogy a keleti szárny elrettentéséhez már nem a régi, jelképes „botlódrót” zászlóaljak kellenek, hanem teljes dandárok fenntartási készletekkel (Atlantic Council).

Európa raktárai, akadályrendszerei, hozzáférési megállapodásai és parancsnoki pontjai ma valóságosabbak, mint 2022 előtt voltak. A kormányok konkrét projekteket tudnak felmutatni. De a lőszer nélküli infrastruktúra üres váz, a logisztika nélküli haditechnika pedig raktárkészlet. A védelmi és pénzügyminisztereknek most arról kell dönteniük, megfinanszírozzák-e a visszatérő költségeket a 2027–2029-es időszak előtt, amikor az amerikai csökkentések hamarabb érkezhetnek meg, mint az európai pótlások.