Lengyelország rendezi a gyakorlatot, katonái kimaradnak

A biztonsági garanciákat tervező hajlandók koalíciója 2026 novemberében tartja első hadgyakorlatát: Lengyelország délkeleti részén, lőtereken készülnek a közös műveletre (Rzeczpospolita). Varsó a gyakorlat alatt segít a csapatok mozgatásában és ellátásában, de azt mondja, lengyel katonák nem lépnek Ukrajna területére. A csapatok mozgásának begyakorlása önmagában senkinek nem ad felhatalmazást a bevetésükre.

Mit tesztel a gyakorlat?

A The Times szerint legalább 1500 brit, francia és német katona gyakorlatozik majd együtt a lengyel erőkkel. Ez a szám névtelen forrásoktól származik, kormány egyelőre nem közölt saját létszámadatot. Lengyel tisztségviselők szerint eddig csak a brit és a francia részvétel biztos; a pontos időpontot a résztvevőknek még egyeztetniük kell.

A német részvétel kevésbé biztos, mint ahogy a Times értesülése alapján tűnhet. Stefan Kornelius kormányszóvivő július 15-én azt mondta, hogy Németország részt vesz az első gyakorlaton, miközben Berlin még keresi ennek módját (ZDF). Azóta nem neveztek meg német alakulatot vagy konkrét feladatot.

Lengyelország feladata a felszerelés és a katonák szállítása, az út közbeni járműjavítás, az üzemanyag biztosítása, valamint a csapatok ellátása, elszállásolása és egészségügyi támogatása lesz. A gyakorlat azt méri fel, hogy több ország hadereje képes-e gyorsan összeállni és elindulni. Egy későbbi bevetéshez éppen ezekre a képességekre lenne szükség.

Hol húzza meg a határt Lengyelország?

Varsó világosan kijelölte saját szerepének határait. A lengyel védelmi minisztérium szerint a gyakorlat a koalíció kezdeményezése, nem pedig a NATO, az atlanti katonai szövetség hadgyakorlata. Azt is közölték, hogy lengyel erők „sem a valóságban, sem a gyakorlat forgatókönyvében” nem lépnek be Ukrajnába (Rzeczpospolita).

Ez azért számít, mert a koalícióban minden kormány maga dönt arról, hogy küld-e katonákat Ukrajnába, miközben a gyakorlatot közösen tervezik. Lengyelországban már most is utak, üzemanyag-ellátó pontok és javítóbázisok teszik lehetővé az európai támogatás továbbítását. Az ország tehát a logisztikát biztosítja, de kizárta, hogy maga is csatlakozzon az Ukrajnába küldendő erőhöz.

Ki dönt a katonák küldéséről?

Nagy-Britannia és Franciaország jutott a legmesszebbre. Januárban szándéknyilatkozatot írtak alá Ukrajnával arról, hogy tűzszünet után, Kijev kérésére csapatokat küldenek az országba (brit kormány). A dokumentum nem közöl létszámot, helyszínt vagy időpontot. A katonák jogállásáról is külön megállapodásra lesz szükség, vagyis arról, hogy Ukrajna területén melyik ország törvényei vonatkoznának rájuk.

Más fővárosok óvatosabbak. Friedrich Merz kancellár januárban felvetette, hogy a német katonák Ukrajna helyett valamelyik szomszédos NATO-tagállam területéről láthatnának el feladatokat. Ehhez tűzszünetre, kormányzati döntésre és a német parlament, a Bundestag szavazására lenne szükség – mondta (német kormány). Giorgia Meloni olasz miniszterelnök ugyanabban a hónapban közölte, hogy olasz katonák nem lépnek ukrán földre (Sky TG24).

A koalíció egy olyan feltételt is szabott, amelyet egy hadgyakorlat nem teljesíthet. Július 13-i közleményük szerint az erő Ukrajna kérésére, az ellenségeskedések hitelt érdemlő megszűnése után lépne fel (Élysée). Ilyen tűzszünet nincs. Oroszország továbbra is támadja az ukrán erőműveket, a Kreml pedig tagadja, hogy megállapodott volna energetikai tűzszünetről (To Brief).

Az Egyesült Államok szerepe körül is maradt bizonytalanság. A januári párizsi dokumentum az amerikai támogatást még csak javaslatként említette, az akkori sajtóbeszámolók szerint pedig Washington nem vállalta, hogy megvédi az európai katonákat egy orosz támadás esetén (DW). A mostani hírekben nincs jele annak, hogy ez megváltozott volna. Moszkva hivatalosan nem szólhat bele abba, hogy Kijev meghívja-e a csapatokat, a nyugati erők ukrajnai jelenlétével szembeni ellenállása azonban befolyásolja, mekkora védelemre lenne szükségük.

A novemberi gyakorlat sikeres végrehajtása megmutatná, hogy Európa képes közös erőt összeállítani és egy frontországnak számító szövetséges területén keresztül mozgatni. Arról nem változtatná meg a döntéseket, hogy mely országok hajlandók katonákat küldeni Ukrajnába. A lengyel elutasítás egy hibátlan gyakorlat után is érvényben marad, és minden érintett kormánynak külön kell döntenie a katonák bevetéséről.