Lengyelország kéri a Starlink-tűz gyanúsítottjainak átadását

Október 12-én a német rendőrség két török állampolgárt vett őrizetbe lengyel elfogatóparancs alapján. Azzal gyanúsítják őket, hogy felgyújtották a Starlink Wola Krobowskában, a lengyelországi Mazóvia régióban működő földi állomását (lengyel belügyminisztérium). Az elfogás előrelépést jelent a lengyel nyomozásban. Az eddig nyilvánosságra hozott bizonyítékok nem támasztják alá a lengyel vezetők állítását, hogy az orosz hírszerzés rendelte meg a gyújtogatást. Arra sincs nyilvános bizonyíték, hogy bárki elveszítette volna az internetkapcsolatát.

A tűzesettől az elfogatóparancsig

Szeptember 23-án, körülbelül 21 órakor gyulladt ki az állomás egyik, az áramellátás berendezéseinek helyet adó szekrénye (PAP). Wola Krobowska átjáróállomás: itt kapcsolják össze a Starlink műholdjai az internetes adatforgalmat a földi hálózatokkal.

A lengyel főügyészség szeptember 25-én azt közölte, hogy a vizsgálat adatai gyújtogatásra utalnak. Szabotázs, terrorizmus és külföldi hírszerző szolgálat javára végzett tevékenység gyanúja miatt indított nyomozást (lengyel főügyészség).

Lengyelország ezután az európai elfogatóparancs rendszeréhez fordult. Ennek alapján az egyik uniós tagállam bírósága kérheti egy másik tagállamtól a gyanúsított elfogását és átadását, a hagyományos kiadatást kísérő hosszadalmas diplomáciai egyeztetés nélkül. Donald Tusk miniszterelnök jelentette be az elfogásokat. Marek Boroń lengyel rendőrfőkapitány megköszönte a német rendőrség és az Europol összekötő tisztjeinek segítségét; utóbbiak feladata, hogy támogassák a nemzeti rendőrségek közötti információcserét (InfoSecurity24).

A két férfi ellen még nem emeltek vádat. Lengyel tisztviselők szerint a vádemelésre azután kerül sor, hogy Németország átadja őket (lengyel belügyminisztérium). Az elfogatóparancs alapján az átadásról német bírák döntenek, nem Varsó.

Mit támasztanak alá a nyilvános adatok, és mit állít Lengyelország?

Az ügyészek szerint „megalapozott a gyanú”, hogy az orosz szolgálatok azért rendelték meg a támadást, hogy megzavarják a Starlink adatforgalmát Lengyelországban, valamint Közép- és Kelet-Európában (lengyel főügyészség). Ez a megfogalmazás a nyomozás megindításához szükséges jogi küszöböt jelöli, nem a nyilvánosságra hozott bizonyítékok láncolatát.

Marcin Kierwiński belügyminiszter ennél határozottabban fogalmazott: azt mondta, nincs kétsége az orosz érintettség felől (lengyel belügyminisztérium).

Az eddig ismertetett nyomozati munka a két férfi szerepére vonatkozik. Boroń szerint a nyomozók rekonstruálták, hogyan készítették elő a tüzet, hogyan menekültek el a gyanúsítottak, és felvételeket is szereztek a történtekről (InfoSecurity24). Az ilyen bizonyítékok összeköthetik a gyanúsítottakat a gyújtogatással. Az eddig nyilvánosságra hozott adatok azonban nem kapcsolják őket ahhoz, aki esetleg megbízta őket: ilyen bizonyíték lehetne például felvétel, üzenet vagy pénzmozgás.

Valóban megszakadt valahol a kapcsolat?

A lengyel digitalizációs minisztérium 2022-ben azt közölte, hogy Wola Krobowska közép-európai felhasználókat szolgált ki. Azt is hozzátette, hogy az Ukrajna fölött haladó műholdak ezen az állomáson keresztül is továbbíthatták az adatforgalmat (Digitalizációs Minisztérium). Az állomás így valóban célpontja lehetett annak, aki meg akarta zavarni az ukrajnai internetkapcsolatokat.

Krzysztof Gawkowski digitalizációs miniszter szeptember 24-én ezzel érvelt. Azt mondta, a támadás célja az adatforgalom leállítása volt, hogy az intézmények, köztük az ukrán hadsereg is elveszítse a hozzáférést. Majd hozzátette: „Ma minden működik” (TVP Info). A támadók feltételezett célját írta le; mérésekkel igazolt szolgáltatáskiesésről nem számolt be.

Néhány külföldi tudósítás elmosta ezt a különbséget. A Reuters úgy adta vissza Gawkowski szavait, hogy a támadás „gyakorlatilag megszakította” a kapcsolatot (Reuters). Egy cseh hírügynökségi anyag már tényleges lekapcsolásról számolt be (Seznam Zprávy).

Az Exatel lengyel vállalat albérletbe adja a területet, és adatkapcsolatokat biztosít az állomásnak. A cég szerint a saját szolgáltatásai nem sérültek (Exatel). Azt is közölte, hogy sem az átjáró berendezéseit nem birtokolja, sem nem felügyeli őket, ezért a Starlink szolgáltatásáról nem tud nyilatkozni. Egyik irányban sem tettek közzé üzemeltetői naplókat vagy adatforgalmi adatokat.

Az elfogások valódi előrelépést jelentenek: a lengyel elfogatóparancsok alapján Németországban őrizetbe vettek két gyanúsítottat, a következő döntést pedig egy német bíróság hozza meg. A további állításokról kevés nyilvános információ áll rendelkezésre. Az orosz megbízásról szóló állítást miniszteri nyilatkozatok és a nyomozás megindításához szükséges jogi küszöb támasztja alá. A szolgáltatás kiesését semmilyen nyilvánosságra hozott adat nem igazolja, az illetékes miniszter pedig azt mondta, hogy a hálózat működött.