Lengyelország €33.6bn-t kér agrárpénzekben

Az EU 2028–2034-es költségvetési keretéről még nincs döntés, de a fő törésvonalak már látszanak. A nettó befizetők, köztük Németország és Hollandia, több pénzt vinnének védelemre, kutatásra és versenyképességre. A nettó kedvezményezettek, élükön Lengyelországgal, Spanyolországgal és Franciaországgal, a mezőgazdasági és regionális támogatásokat védenék. A vita arról szól, ki mennyit kap Európa következő hétéves költségvetéséből; az agrárpénzeknél válik igazán láthatóvá az ütközés.

Christophe Hansen uniós agrárbiztos a lengyel sajtónak azt mondta, hogy a lengyel gazdáknak a következő ciklusban legalább 33,6 milliárd EUR járna, szemben a mostani 31,2 milliárd EUR-val (Business Insider Polska, RMF24). Ha az olyan közvetett támogatásokat is beleszámítják, mint a mezőgazdasági iskolák finanszírozása, az összeg 40 milliárd EUR fölé mehet. Ez egyelőre politikai jelzés, nem elfogadott jogszabály: az Európai Parlament már elutasította a tagállamok első tervezetét a többéves pénzügyi keretről, vagyis az EU kötelező hétéves költségvetési tervéről (Euronews, Európai Számvevőszék).

Miért az agrárpénz formálja az egész költségvetést?

A közös agrárpolitika, vagyis a KAP az EU gazdatámogatási rendszere. A jelenlegi, 386,6 milliárd EUR-s hétéves keret két fő csatornán keresztül jut el a termelőkhöz: közvetlen jövedelemtámogatásként, illetve vidékfejlesztési forrásként, amely beruházásokat, környezeti intézkedéseket és helyi gazdaságokat finanszíroz. 2018 és 2022 között a közvetlen kifizetések az uniós mezőgazdasági jövedelem 23 százalékát adták, az összes agrártámogatás együtt pedig átlagosan 33 százalékot tett ki (Európai Bizottság, Európai Bizottság). Sok termelőnél az uniós pénz nem kiegészítés, hanem a jövedelem alapja.

Lengyelország egyszerre profitálhat mezőgazdaságának méretéből és a felzárkóztatási logikából. A keleti és újabb tagállamok régóta azt kérik, hogy az egy hektárra jutó támogatásaik közelítsenek ahhoz, amit a francia, német vagy holland gazdák kapnak. Hansen megerősítette, hogy ez a logika továbbra is érvényesül: a lengyel növekedést a kifizetési szintek fokozatos kiegyenlítéséhez kötötte (RMF24). Tizenhat ország többet kapna, tizenegy kevesebbet.

Kik védenék az agrárpénzt, és kik vinnék máshová?

A költségvetési tárgyalásokat közvetítő ciprusi tanácsi elnökség nagyjából 2 százalékos teljes csökkentést javasolt a Bizottság tervéhez képest. A vágás nem egyenletes: a versenyképesség, a védelem, a kutatás és a külső fellépés körülbelül 3,9 százalékos csökkentéssel számolhatna, miközben a mezőgazdaságot és a kohéziós forrásokat viszonylag megkímélnék (EUAlive).

Ez az aránytalanság adja a vita politikai magját. Spanyolország 16 országgal közös nyilatkozatban követelte a kohéziós és agrárforrások megőrzését (spanyol külügyminisztérium). Madrid ennél tovább ment: jelezte, hogy nyitott új uniós bevételi forrásokra, sőt új közös hitelfelvételre is, ha ezzel elkerülhető az agrártámogatások csökkentése (EFE). A francia beszámolók következetesen Párizst is az agrárkiadások védelmezői közé sorolják (Banque des Territoires).

A másik oldalon Németország „megfizethetetlennek” nevezte a javaslatot (Spiegel). A holland pénzügyminiszter a ciprusi kompromisszumot elfogadhatatlan csomagnak minősítette, amely szerinte „a tegnap prioritásait” finanszírozza „a holnap kihívásai” helyett (The Straits Times/Reuters). Svédország azt kifogásolta, hogy a védelem és a kutatás viselné a csökkentéseket, miközben a mezőgazdaságot megóvnák (Europaportalen).

Mivel a KAP 2023-ban az uniós kiadások körülbelül 24,6 százalékát vitte el (Európai Bizottság), a nettó befizetők szerint ennek az aránynak a védelme kiszorítja a védelmi, versenyképességi és kutatási kiadásokat éppen akkor, amikor Európa mindhárom területen többet ígér.

Mit takarnak el még a fő számok?

A 33,6 milliárd EUR nominális összeg. Inflációval korrigált összevetés a jelenlegi kerettel még nem jelent meg, ezért a látszólagos növekedés reálértéken akár csökkenést is takarhat, ha a termelési költségek gyorsabban emelkednek. Az uniós szabályok szerint a közvetlen kifizetések legalább 10 százalékát kisebb gazdaságokhoz, legalább 3 százalékát pedig fiatal gazdákhoz kell irányítani (Európai Bizottság). Lengyelországra azonban még nincs olyan 2028–2034-es előrejelzés, amely megmutatná, hogy ezek a szabályok farmméret vagy régió szerint hogyan osztanák el a pénzt. A teljes összeg nőhet úgy is, hogy a belső elosztás nyitott kérdés marad.

A legnagyobb elosztási sokkot Ukrajna esetleges csatlakozása okozná. Ukrajna jelenleg egy külön 2024–2027-es eszközből legfeljebb 50 milliárd EUR támogatást kap (Európai Bizottság). Egy költségvetési tervezet már 100 milliárd EUR-ról 89 milliárd EUR-ra vágta vissza a 2028–2034-es szélesebb ukrajnai támogatási keretet (Kyiv Independent). Egyelőre nincs hiteles modell arról, hogy az ukrán tagság mit jelentene a lengyel, francia vagy spanyol agrárkifizetésekre. Ehhez a kérdéshez még nem tartozik szám, de minden tárgyalási pozíció mögött ott van.