Portugália újabb 2,3 milliárd EUR-hoz jut

Az Európai Bizottság előzetesen jóváhagyta Portugália kilencedik kifizetési kérelmét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, vagyis abból az EU-s alapból, amelyet a járvány után hoztak létre, és amelyből a tagállamok csak akkor kapnak pénzt, ha igazolják az előre vállalt reformok és beruházások teljesítését. A mostani kifizetés értéke mintegy 2,3 milliárd EUR (Observador, ECO). Ha az összeget ténylegesen átutalják, Portugália már nagyjából 17,2 milliárd EUR-t kapott meg a 22 milliárd EUR-s tervéből, és már csak egy záró kifizetési kérelem marad hátra (Infobae/EFE).

Portugália a program egyik leggyorsabban haladó országa. A mérföldkövek kipipálása azonban még nem bizonyítja, hogy a pénz érdemben javított az emberek életén. Az EU legnagyobb járvány utáni költési kísérletének igazi próbája éppen ez: összeér-e az, amit Brüsszel ellenőrizni tud, azzal, amit a polgárok a saját környezetükben érzékelnek.

Hogyan folyik valójában a pénz

A helyreállítási alap teljesítményalapú szerződésként működik. A kormányok Brüsszellel olyan terveket fogadtattak el, amelyek konkrét mérföldköveket és célokat tartalmaznak: például egy törvény elfogadását, egy intézmény létrehozását, felújított épületek vagy támogatott vállalatok számát. A Bizottság minden kifizetés előtt ellenőrzi, hogy az adott vállalás teljesült-e, és visszatarthatja a pénzt, ha a feltételek nem állnak fenn (Regulation (EU) 2021/241). A rendelet kötelező minimumokat is előír: a források legalább 37 százalékát klímacélokra, legalább 20 százalékát digitális projektekre kell fordítani.

Ez érdemi eltérés a régebbi EU-s támogatási logikától, ahol a pénz sokszor a jogosultság alapján érkezett: ha a pályázat megfelelt a szabályoknak, jöhetett a kifizetés. Portugália kilencedik kérelménél Lisszabon 51 előre vállalt lépés teljesítését dokumentálta, mielőtt Brüsszel zöld utat adott a pénznek.

A mechanizmusnak azonban van egy vakfoltja. A Bizottság meg tudja nézni, elfogadtak-e egy törvényt, vagy teljesült-e egy számszerű cél. Azt már sokkal nehezebb bizonyítani, hogy ugyanezek a lépések növelték-e a termelékenységet, segítettek-e a szegényebb régióknak felzárkózni, vagy olyan beruházást indítottak-e el, amely támogatás nélkül nem valósult volna meg. Az Európai Számvevőszék továbbra is vizsgálja, hogy a modell mennyire méri megbízhatóan a valós eredményeket (ECA).

Ki kapja a pénzt, és kinek kell várnia

A portugál monitoringadatokból látszik, hová kerülnek közvetlenül a források. A vállalatok 4,6 milliárd EUR-t, az állami szervek 2,7 milliárd EUR-t, az önkormányzatok 2,1 milliárd EUR-t, a háztartások viszont mindössze 328 millió EUR-t kaptak (HR Portugal). A háztartások közvetve persze profitálhatnak felújított iskolákból vagy erősebb cégekből, de a közvetlen pénzáram az intézményekhez és a vállalkozásokhoz megy.

Még a célzott kedvezményezetteknek is súrlódásokkal kell számolniuk. A portugál cégeknek a június 30-i projekthatáridő közelében még több mint 1 milliárd EUR-val tartoztak, miközben a leszerződött munkák körülbelül 90 százaléka már elkészült (The Portugal Brief). Vagyis egy mérföldkő Brüsszelben teljesítettnek számíthat, miközben a lisszaboni kivitelező még saját forrásból finanszírozza a munkát.

Ez mélyebb mintázatra utal. Azok a szervezetek haladnak először, amelyek bírják az adminisztrációt és a határidőket: a nagyvállalatok és a központi állami intézmények. A bonyolultabb helyi projektek, például a kórházak, iskolák és regionális infrastruktúrák jobban ki vannak téve a csúszásoknak és a politikai tehetetlenségnek.

Amikor a feltételesség tényleg harap

Két másik ország megmutatja, mi történik a skála szélein. Spanyolország hatodik kifizetését részben, mintegy 7 milliárd EUR értékben hagyták jóvá, de 537 millió EUR-t felfüggesztve tartottak, mert három cél teljesítését nem igazolták (El País). Ez azért számít, mert bizonyítja: a mechanizmus nemcsak automatikus jóváhagyásra képes, hanem pénzvisszatartásra is.

Románia azt mutatja meg, mi ennek az emberi ára. Az állami vállalatok irányításával és a nyugdíjreformmal kapcsolatos elmaradt mérföldkövek miatt az ország nagyjából 459 millió EUR-t végleg elveszített (Știrile ProTV). Csak Konstanca megyében 60 projekt, összesen közel 150 millió EUR értékben maradt finanszírozás nélkül, köztük egy 93 millió EUR-s kórház (Mediafax). A reformokat halogató politikusok nem ugyanazok, mint akik végül veszítettek. A számlát betegek, diákok és önkormányzatok fizették meg.

A helyreállítási alap már bizonyította, hogy képes törvényalkotásra és dokumentált teljesítésre kényszeríteni a kormányokat. Arra viszont kevésbé alkalmas, hogy megválaszolja a fontosabb kérdést: a dokumentált teljesítésből lesz-e nagyobb termelékenység, jobb közszolgáltatás vagy valódi regionális felzárkózás.