Rekordalacsony Duna állította le Cernavodát

A Duna a romániai cernavodai atomerőműnél másodpercenként körülbelül 1 630 köbméter vizet szállít, vagyis nagyjából a júliusi átlag harmadát (Agerpres, Știrile ProTV). Háromszáz kilométerrel feljebb, a paksi atomerőműnél a vízmérce -118 centiméterre süllyedt, ami helyi rekord (Telex).

Az atomerőműveknek nem csak fűtőanyagra és turbinákra van szükségük, hanem nagy mennyiségű hűtővízre is. A reaktorban keletkező hőnek csak egy részéből lesz áram; a maradékot biztonságosan el kell vezetni. Ha a folyó túl alacsony vagy túl meleg, az erőmű nem tudja megfelelően leadni ezt a hőt, ezért az üzemeltetőnek vissza kell terhelnie vagy le kell állítania a blokkot.

Most ez történt a Duna-medence két pontján is. Románia mindkét cernavodai reaktort leállította, amivel körülbelül 1 300 MW kapacitás esett ki a rendszerből. Ilie Bolojan elnök szerint ez az ország áramfogyasztásának csaknem ötödének felel meg (HotNews). Magyarországon az állami MVM július 29-én kezdte meg a paksi 3-as blokk leállítását; a paksi erőmű normál üzemben a magyar áramtermelés közel felét adja (TVP World, HVG).

Egyik eset sem baleset volt, hanem megelőző lépés. A román energiaügyi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy már egyetlen hűtőszivattyú sérülése is akár egy évig tartó javítást okozhatna (Mediafax). Ehhez képest egy kéthetes kiesés kezelhetőbb ár.

Olcsó áram esik ki, drágább termelés lép a helyére

Az atomenergia változó költsége alacsony: ha az erőmű már megépült, az áram előállítása viszonylag olcsó. Amikor ez a termelés eltűnik a hálózatból, a hiányt gázerőművekkel, határkeresztező importtal vagy más gyorsan indítható forrással kell pótolni. Ezek mind drágábbak.

A nagykereskedelmi árampiacon ráadásul jellemzően az a legdrágább erőmű határozza meg az árat, amelyre még szükség van a kereslet kielégítéséhez. Ha tehát a rendszernek drágább tartaléktermeléshez kell nyúlnia, nem csak az utolsó megawattóra ára nő: a teljes piaci árszint feljebb kerül.

Cernavoda leállása után Romániában a másnapi nagykereskedelmi ár 22,1 euróval, 132,87 EUR/MWh-ra emelkedett. Magyarországon a hasonló ár 26,50 euróval, 122,08 EUR/MWh-ra nőtt (Serbia Energy, Serbia Energy).

Románia néhány óra alatt nettó áramexportőrből nettó importőrré vált. A rendszer 20:00 és 23:00 között kerül a legnagyobb nyomás alá: ekkor tetőzik a háztartási fogyasztás, miközben a naperőművek termelése eltűnik. Ezekben az esti órákban Románia mintegy 1 700 MW áramot importált, főként Bulgáriából (Digi24, Profit.ro).

Ez a függés önmagában is sérülékeny. A bolgár Duna-szakaszon, Ruszénál a vízmérce már -85 centimétert mutat, ami a korábbi történelmi mélypont alatt van (ClubZ).

Ki fizet, ki jár jól

A román háztartásokat egyelőre részben védi a szerződéses rendszer. A hatóságok szerint a lakossági szerződések az év végéig rögzített árat tartalmaznak (Romania Insider). A fix ár azonban nem tünteti el a költséget, csak máshová tolja: azokra a szolgáltatókra, amelyeknek drágább pótlólagos áramot kell venniük, a következő évi árkorrekciókra vagy végső soron az állami költségvetésre.

Az ipari fogyasztók közvetlenebbül érzik a nagykereskedelmi árugrást. Bolojan nyilvánosan arra kérte a lakosságot és az ipart, hogy este fogják vissza az áramfogyasztást. Közben mindkét kormány vészterveken dolgozott: ezek a nagyfogyasztók terhelésének csökkentésével számolnak, miközben a kórházakat mentesítenék a korlátozások alól (444.hu, Portfolio).

A helyzet nyertesei a gázerőművek üzemeltetői és azok az áramexportőrök, amelyek a hiányos esti órák magasabb árain tudnak értékesíteni. Az atomerőművek üzemeltetői viszont termelést és bevételt veszítenek.

Nem egyszeri rendellenesség

A folyami hűtés korlátai nem egyszeri időjárási kisiklást jeleznek. A francia Cour des comptes, vagyis a számvevőszék jelentése szerint a klímaváltozás miatt visszaeső nukleáris termelés visszatérő probléma: a francia atomerőművek 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is legalább 1 TWh termelést veszítettek, mert a folyók túl melegek vagy túl alacsonyak voltak (Argus).

Most a Duna-medence mutatja ugyanazt a mintát, ráadásul olyan folyón, amely négy ország reaktorait hűti. A román rendszerirányító becslése szerint Cernavoda 1-es blokkja augusztus 4. körül, a 2-es blokk augusztus 10. körül indulhat újra (Profit.ro). Ezek a dátumok azonban az esőtől függnek, amelyre az előrejelzések nem adnak biztos ígéretet.

A nagyobb kérdés túlmutat egyetlen hőhullámon. Európa tisztább áramrendszert épít, de a legmegbízhatóbb alacsony szén-dioxid-kibocsátású erőművei továbbra is hideg és bőséges folyóvízre támaszkodnak. Ebből a klímaváltozás egyre kevesebbet hagy.