Orosz olajrekord, hazai üzemanyaghiány

Az ukrán dróntámadások Oroszország olajfinomító-kapacitásának több mint ötödét tették működésképtelenné, és az ország 83 régiójából 55-ben üzemanyaghiányt okoztak. Közben az orosz nyugati kikötők nyersolaj-rakodása júniusban rekordra készül: nagyjából napi 2,7-2,8 millió hordó kerülhet hajókra. Vagyis miközben az orosz autósok benzinért állnak sorba, az országból minden korábbinál több nyersolaj távozik.

A magyarázat a finomítók szerepében van. A finomító a nyersolajból állítja elő a mindennap használt üzemanyagokat: benzint, dízelt, repülőgép-üzemanyagot. Ukrajna nem azt próbálja megakadályozni, hogy Oroszország kitermelje a kőolajat, hanem azt a kapacitást rombolja, amely a nyersolajat használható termékké alakítja. Amit Oroszország otthon már nem tud feldolgozni, azt inkább exportterminálokra tereli, ezért nőhetnek a tengeri szállítások akkor is, amikor a benzinkutakon hiány van (Tagesspiegel).

A moszkvai finomító jól mutatja a veszteség nagyságrendjét. Az üzem 2024-ben nagyjából 11,6 millió tonna nyersolajat dolgozott fel, most pedig hónapokra leállt (Focus). Ha egy ekkora finomító kiesik, egyszerre tűnik el benzin és dízel a belföldi piacról. Az orosz benzintermelés napi 90 000 tonna körüli szintre esett, ami nagyjából negyedével marad el a júniusi napi átlagtól. A még előállítható üzemanyag minősége is romlik. Lengyel források szerint Oroszország vészhelyzeti lépésként az Euro 5-ös szabványról Euro 3-asra engedett vissza, vagyis magasabb kéntartalmú, szennyezőbb üzemanyagot is piacra enged, mert a szigorúbb minőségből már nem tud eleget gyártani (Business Insider Polska, Money.pl).

Ki fizeti meg Oroszországon belül

Elsőként az orosz fogyasztók és a mezőgazdaság érzik meg a hiányt. A Krímben június 21-én leállították a magánszemélyek üzemanyag-kiszolgálását. Irkutszkban a hatóságok literkorlátot vezettek be járművenként, megtiltották a kannás vásárlást, és elsőbbséget adtak a sürgősségi szolgálatoknak, valamint a mezőgazdaságnak (Devdiscourse/Reuters). Putyin is elismerte, hogy az aratás előtt biztosítani kell az üzemanyag-ellátást (Rzeczpospolita). Tatárföld mezőgazdasági minisztere azt tanácsolta a gazdáknak, hogy tíz napra, legfeljebb két hétre elegendő tartalékot tartsanak (The Moscow Times).

A költségvetési nyomás sem elméleti. Oroszország úgynevezett damper-kifizetésekkel támogatja a finomítókat, hogy a belföldi üzemanyagárak ne szakadjanak el túl látványosan a politikailag elfogadható szinttől. Ezek a kifizetések csak májusban 204 milliárd rubelre ugrottak. A támogatási számla éppen akkor nő, amikor január és május között az olaj- és gázbevételek éves alapon 30 százalékkal estek, a szövetségi hiány pedig elérte a 6 000 milliárd rubelt (KSE Chartbook). A finomítók sérülése az export szerkezetét is rontja: a magasabb hozzáadott értékű dízel és benzin helyett több nyersolaj megy ki, amely hordónként kevesebb bevételt hoz.

Az orosz hadsereg valószínűleg utoljára érzi meg a hiányt, mert a katonai felhasználók elsőbbséget kapnak. Lengyel elemzők ezért óvatosságra intenek: az, hogy a fronton már most közvetlen üzemanyaghiány lenne, egyelőre feltételezés, nem bizonyított tény (Onet).

Európa gondja politikai, nem a benzinkúton jelentkezik

Az európai autósok számára a közvetlen árhatás korlátozottnak tűnik. Ha több orosz nyersolaj jelenik meg a világpiacon, az akár kissé lefelé is nyomhatja a globális olajárakat (Tagesschau). A valódi probléma inkább az EU szankciós döntéshozatalában van.

Bulgária egyetlen nagy finomítója, a Lukoilhoz kötődő burgaszi Neftochim az ország üzemanyag-ellátásának nagyjából 60 százalékát adja. Szófia most ezt a függőséget használja érvként az EU tervezett 21. szankciós csomagjával szemben, amely szigorítaná az orosz kötődésű tulajdonra vonatkozó korlátozásokat. A bolgár külügyminiszter nem formális vétóról, hanem „fenntartásokról” beszélt, de az energetikai érvelés már alakítja az alkut (BNR News, Euronews).

Magyarország függősége nemcsak logisztikai, hanem jövedelmező is. A Mol diszkontált orosz Urals nyersolajat vásárol, miközben a késztermékeket a globális Brent benchmarkhoz igazodó árakon értékesíti, vagyis megtartja a kettő közötti különbözetet. Budapest erre a spreadre építette rá az extraprofitadót (24.hu). Ha a szigorúbb szankciók csökkentenék az Urals árkedvezményét, az egyszerre vágná meg a Mol marzsát és a kormány adóalapját.

A KSE becslése szerint közben csak áprilisban 192 árnyékflottás tanker szállított orosz nyersolajat vagy olajterméket. Az ukrán csapások és az uniós szankciók ugyanannak az olajláncnak más pontjait támadják. A dróntámadások Oroszországon belül hoznak létre fizikai hiányt. A szankciók azt próbálják korlátozni, mennyi bevételt szerez Moszkva abból, amit még exportálni tud. Amíg azonban a tagállamok a szárazföldi finomítói függőségeiken alkudoznak, az árnyékflotta pedig szabadon mozog a tengeren, egyik eszköz sem működik teljes erővel.