Öt centi fogja vissza a BASF-et

A BASF már visszafogta a termelést ludwigshafeni üzemeinek egy részében, mert a Rajna vízszintje annyira alacsony, hogy uszályon nem jut elég alapanyag Európa legnagyobb integrált vegyipari telephelyére. Augusztus 17-én Kaubnál, a Közép-Rajna egyik szűk szakaszán, amely az északi-tengeri kikötőket köti össze a dél-német iparral, 5 centimétert mutatott a vízmérce. Ez új mélypont (Netz-Trends, ELWIS).

A vízmérce állása nem azonos a folyó tényleges mélységével: a meder a mérce nullpontja alatt van, tehát a hajók továbbra is úsznak. A szám mégis döntő, mert ebből számolják ki, mennyi árut vihet biztonságosan egy uszály. 5 centiméternél a válasz egyszerű: közel sem eleget.

Hogyan állít meg a sekély víz egy vegyipari üzemet

Ludwigshafen a BASF „Verbund” rendszerében működik: ez olyan integrált termelési hálózat, amelyben az egyik üzem mellékterméke vagy hulladéka a következő egység alapanyaga lesz. Amíg minden anyagáram rendben érkezik, a modell hatékony. Ha viszont egy fontos inputból hiány keletkezik, az egyik üzem visszafogása végighalad az egész telephelyen.

Most éppen azokból az alapanyagokból van kevesebb, amelyek uszályon érkeznek: metanolból, butánból, propánból és ammóniából (BC Insight). Egy uszály, amely normál vízállásnál körülbelül 1 200 tonnát visz, most nagyjából 350 tonnával közlekedik. Így ugyanannyi út sokkal kevesebb nyersanyagot jelent, és egy ponton a közút és a vasút már nem tudja pótolni a kieső kapacitást.

A FAZ szerint a BASF már visszafogta az első ludwigshafeni üzemeket, de nem nevezte meg, melyeket. Markus Kamieth vezérigazgató augusztus 17-én azt is elismerte, hogy a vállalat egyes termékeknél nem tudja teljes egészében teljesíteni a szállítási kötelezettségeit (Reuters).

A legerősebb jelzést a BASF vis maior bejelentései adják. Ezek olyan jogi nyilatkozatok, amelyekben a cég közli az ügyfelekkel, hogy rendkívüli esemény miatt nem tud maradéktalanul szerződés szerint szállítani. Július közepén a BASF két lágyítószerre, vagyis a műanyagok rugalmasságát biztosító vegyi anyagra jelentett be vis maiort Ludwigshafenben (ICIS). Más európai telephelyeiről külön felületaktív anyagokra is adott ki ilyen értesítéseket; ezeket mosószerekben és ipari tisztítószerekben használják, és minden esetben a rajnai logisztikai korlátokra hivatkozott (C&EN).

Ki fizet a Rajna mentén

A BASF a legnagyobb név, de nem az egyetlen érintett. A matracokhoz és hűtőszekrényekhez használt habanyagok előtermékeit gyártó Covestro vis maiort jelentett be alsó-rajnai, dormageni üzemében. A vállalat szerint az alapanyagáramlás „jelentősen korlátozott”, és a közút, illetve a vasút nem tudja teljesen kiváltani a kieső vízi szállítást (MarketScreener, Reuters).

A Kaubon áthaladó uszályok holland belvízi hajózási források szerint a szokásos rakományuknak csak 30-35 százalékát viszik (Schuttevaer). Ugyanahhoz az árumennyiséghez több út kell, ezért tonnánként nő a fuvar költsége. Ezt végül azok fizetik meg, akik a folyón szállított árut megveszik. Belgiumban építőipari cégek 17 € tonnánkénti felárról számoltak be a kavicsnál, mert az uszályoknak négyszer kellett fordulniuk ahhoz a mennyiséghez, amelyet korábban egy úttal elvittek (Gazet van Antwerpen).

Valós kár, de behatárolható kár

Az IfW Kiel gazdaságkutató intézet becslése szerint a rajnai alacsony vízállás a harmadik negyedévben 1-2 milliárd EUR hozzáadott értéket vihet el. Ez nem a kiskereskedelmi forgalmat jelenti, hanem azt a termelési értéket, amelyet a folyosó mentén működő cégek állítanak elő. Németország GDP-jét ez 0,1-0,2 százalékponttal csökkentheti (Zeit). Mivel a német negyedéves növekedés mostanában 0,2 százalék körül mozog, már a sáv alsó széle is elviheti egy negyedév bővülésének nagy részét.

Kamieth szerint a helyzet kevésbé súlyos, mint a 2018-as rajnai aszály idején volt (Reuters). Kaubnál viszont akkor sem süllyedt 5 centiméterig a vízmérce (Netz-Trends). A különbség valószínűleg az időtartamban és a kiterjedésben van: a 2018-as aszály tovább tartott és nagyobb térséget érintett, a mostani viszont a kaubi szűkületnél mélyebb, eddig rövidebb sokkot okoz.

A rendelkezésre álló adatok alapján a rajnai aszály már nem egyszerű hajózási probléma. A folyó menti vegyipari cégeknél, különösen Kaub és Ludwigshafen között, termelési korláttá vált. A teherautók, a vonatok és a sekély vízre optimalizált uszályok csak újraosztják a hiányt. A teljes rakománnyal közlekedő uszályok kapacitását nem tudják megteremteni.