Románia 87 pótlékot töröl az EU-pénzekért

Románia ma közzétett új közszféra-bértörvénye a 151 állami bérpótlékból 87-et megszüntetne, a megmaradó pótlékokat pedig az alapbér 20 százalékában maximálná (Digi24). A parlamentnek július 1-ig kell elfogadnia a törvényt, különben Bukarest nem fér hozzá több mint 700 millió EUR-hoz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, vagyis abból az uniós járvány utáni alapból, amely minden kifizetést konkrét reformvállalások teljesítéséhez köt. A szakszervezetek, a bírák és a bírósági alkalmazottak már mozgósítanak a csomag ellen. Legalább négy másik tagállamban is ugyanaz az ütközés látszik: a kormányok pénzt akarnak lehívni, a hazai intézmények vagy érdekcsoportok viszont fékezik a feltételek teljesítését. A határidő közös: augusztus 31. Ezután az Európai Bizottság jogilag köteles automatikusan csökkenteni az el nem költött RRF-forrásokat.

Kormányzati szándék, belső ellenállás

Romániában a kormánykoalíciónak megvan a parlamenti többsége. A politikai többség azonban nem jelenti azt, hogy a reform végrehajtása sima lesz. A rendőrszakszervezetek azt ígérik, hogy „minden törvényes eszközzel” akadályozzák a bevezetést. A bírák szerint a reform nagyjából 11 százalékkal csökkentené a fizetésüket, ami szerintük sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Egy bukaresti bíróság már arra kötelezte a kormányt, hogy fizesse ki a bírói bérhátralékokat, a nem teljesítésért pedig napi bírságot szabott ki (Romania Insider).

Budapesten az akadály részben magában az államban van. Magyar Péter új kormánya reformot ígér, de az Orbán-korszak intézményei ellenállnak. A bírósági rendszerben továbbra is az előző rezsim kinevezettjei ülnek kulcspozíciókban. Az állami vagyon egy részét kezelő egyetemi alapítványok beágyazódtak. Magyarországnak 27 jogállamisági „szupermérföldkövet” kell teljesítenie az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupcióellenes rendszer és a közbeszerzési átláthatóság területén, mielőtt a 10,4 milliárd EUR-os keretből bármennyi pénz megérkezhetne. Eddig egyetlen eurót sem fizettek ki (Portfolio, Euobserver).

Miközben Románia és Magyarország a feltételek teljesítésével küzd, Portugália csendben az ellenőrzés szabályait írná át. Lisszabon, amely már lehívta kerete jelentős részét, olyan törvényt javasolt, amely a Számvevőszék előzetes ellenőrzési küszöbét 750 000 EUR-ról 10 millió EUR-ra emelné. Ez azt jelentené, hogy a legtöbb közbeszerzési szerződést már nem vizsgálnák meg aláírás előtt. A Számvevőszék elnöke szerint így évente több milliárd eurónyi „ellenőrzés nélküli zóna” jönne létre. Vagyis az EU-pénzeket ellenőrizni hivatott intézményt éppen a gyorsabb költés érdekében gyengítenék.

Szlovákia esetében az Európai Parlament húzott élesebb vonalat. Május 20-án 347 igen és 165 nem szavazattal arra kérte a Bizottságot, hogy fontolja meg a szlovák források befagyasztását. Az indoklásban a korrupcióellenes intézmények felszámolása és a vidékfejlesztési pénzek körüli feltételezett csalások szerepeltek (European Parliament, Denník N). A határozatnak nincs jogi ereje, de néhány nappal azután született, hogy a Bizottság már csökkentette Szlovákia keretét az OLAF, az EU csalás elleni hivatala által folytatott vizsgálat után.

A lengyel precedens

A négy ügy fölött ott van a lengyel példa. A Bizottság 2024 februárjában 137 milliárd EUR felszabadításáról döntött Varsó javára, miután hivatalba lépett a Tusk-kormány, noha az igazságügyi reformtörvényeket akkor még nem fogadták el. A kifizetéshez elég volt egy „cselekvési terv” (European Papers). Két évvel később Nawrocki elnök megvétózta a legfontosabb bírósági törvényeket. Bírák az EU Bírósága elé vitték a pénzek felszabadítását, ahol egy vezető jogi tanácsadó már megkérdőjelezte, hogy a mérföldkövek elégségesek voltak-e. Ez az RRF-ben biztosított bizottsági mérlegelési jog első komoly jogi próbája.

Ki dönt, amikor lejár az idő

Az RRF a Bizottságnak szinte teljes mérlegelési jogot ad annak megítélésében, hogy egy reform „kielégítően teljesíti-e” az adott mérföldkövet. A hazai szereplőknek, például szakszervezeteknek, bíróságoknak vagy szakmai testületeknek nincs formális csatornájuk arra, hogy ezt a döntést megtámadják (Verfassungsblog). RRF-mérföldkövet eddig még soha nem utasítottak el hivatalosan.

Romániában a szakszervezetek jogilag nem tudják megállítani a bértörvényt. Magyarországon az örökölt intézmények nem biztos, hogy elég gyorsan mozdulnak. Portugália éppen az EU-költéseket ellenőrző szerveket gyengíti. Szlovákia lesöpri az európai parlamenti nyomást. Lengyelország pedig már megmutatta, hogy egy Brüsszelben kedvezőbbnek ítélt kormány puszta ígéretekkel is milliárdokhoz juthat. Augusztus 31-én az derül ki, hogy a feltételesség valódi kötőerő-e, vagy csak egy újabb határidő, amely körül még lehet alkudozni.