Románia EU-milliárdjai augusztusra várnak

A román parlamentnek augusztus 31-ig hat reformtörvényt kell elfogadnia. Ha ez nem sikerül, az Európai Bizottság befagyaszthatja Románia még ki nem fizetett részét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, vagyis abból a járvány utáni uniós programból, amelyben a tagállamok támogatást és hitelt kapnak, ha igazolható reformokat hajtanak végre. A végső határidő minden tagállamra vonatkozik, Románia gondja mégis sajátos: a politikailag legnehezebb lépések maradtak a folyamat végére.

Pénz csak bizonyítékért jár

A helyreállítási alap teljesítési szerződésként működik. A 2021/241-es rendelet szerint a Bizottság részben vagy egészben felfüggesztheti a kifizetést, ha a vállalt mérföldkövek „hiányosak vagy nem kielégítőek”. A nemzeti törvényhozás ilyenkor bizonyítéknak számít. Ha a parlament úgy módosít egy törvényt, hogy az eltér a Brüsszellel egyeztetett tartalomtól, a mérföldkő akkor is elbukhat, ha a jogszabály formálisan megszületett.

A hat törvényjavaslat közül kettő már július 1-jén, három szavazaton múltan elbukott a szenátusban. Ilie Bolojan ügyvezető miniszterelnök július 15-én ezért arra figyelmeztetett, hogy még az elfogadott törvényeket is jóvá kell hagynia a Bizottságnak. A törvényt átvinni szükséges feltétel. A pénzt az hozza meg, ha a megfelelő változatot viszik át.

A hat csomag a közszféra bérezését, az ANI, vagyis a román korrupcióellenes ügynökség integritási szabályait, a várostervezést, a dekarbonizációt, a köztisztviselői életpályát és az adóbehajtási ösztönzőket érinti (Romania Insider, RRI). Mindegyiknek vannak vesztesei. A közalkalmazottak bérátszervezéssel szembesülnek. A tisztviselőket szigorúbb összeférhetetlenségi ellenőrzés érheti. Az energiacégekre dekarbonizációs követelmények várnak.

Ki enged, és kinek kell a pénz

A reformok költségét nem ugyanazok viselik, akik az uniós pénzre várnak. Több mint 5 300 szerződés függ a helyreállítási alap további kifizetéseitől: helyi iskolák, kórházak és önkormányzati infrastruktúra-projektek. Cseke Attila fejlesztési miniszter augusztus 30-ig hosszabbította meg a projekt-határidőket, de jelezte, hogy újabb hosszabbításra már nem lesz lehetőség. Románia június 23-án már megkapta a 2,25 milliárd eurós negyedik részletet. A fennmaradó összeg most teljesen attól függ, mit tesz a parlament.

A legnagyobb koalíciós párt, a PSD a szakszervezetekkel együtt dolgozik módosításokon, hogy enyhítse a bértörvényt. Belpolitikai logikája ennek van: a szakszervezetek feladata a közszféra dolgozóinak védelme. Csakhogy minden olyan módosítás, amely érdemben eltér attól, amit Románia Brüsszelnek vállalt, éppen azt a bizottsági elutasítást kockáztatja, amelyre Bolojan figyelmeztetett.

Ha a támogatásokat elveszíti, Románia nem tudja egyszerűen hitelből pótolni a kiesést. Az ország már most túlzottdeficit-eljárás alatt áll, vagyis az EU költségvetési fegyelmi eljárása vonatkozik rá, mert az államháztartási hiány meghaladja az uniós korlátokat. Brüsszel éppen a deficit csökkentését várja Bukaresttől. Az újabb hitelfelvétel ugyanazt a problémát mélyítené, amelynek rendezését az EU már most számon kéri.

A Bizottság egyszerre fizethet és tarthat vissza pénzt

Spanyolország példája mutatja, hogyan működik ez a gyakorlatban. A Bizottság jóváhagyta Spanyolország hatodik, bruttó 7,021 milliárd eurós kifizetését, felszabadított 302 millió eurót a korábban visszatartott összegből, de 537 millió eurót továbbra is felfüggesztve hagyott három nem teljesített cél miatt. A feltételesség nem mindent vagy semmit jelent. A Bizottság egyetlen döntésben jutalmazza az igazolt reformokat, és visszatartja a pénzt a be nem fejezett vállalásokért.

Románia a helyreállítási alap első évein viszonylag könnyebben átjutott: közbeszerzések, beruházási kiadások, projektindítások kerültek előre. A politikailag költséges reformok maradtak a végére. Bukarest problémája már nem az, hogy talál-e projekteket az uniós pénzhez. Azt kell rövid idő alatt bizonyítania, hogy a koalíció képes elfogadni a reformokat anélkül, hogy a módosításokkal kiírná belőlük azokat az ígéreteket, amelyekért Brüsszel fizet.