Románia lelőtt két drónt, Litvánia elvesztette a nyomát

Szombaton 17:43-kor két román F-16-os szállt fel a Borcea légibázisról, majd percekkel azután, hogy a drónok beléptek a román légtérbe, mindkettőt lelőtték (MApN, Reuters). Másnap reggel a NATO litvániai vadászgépei ködben szem elől vesztettek egy azonosítatlan tárgyat, a feltételezett drón roncsai pedig megrongáltak egy civil autót (15min). Románia meg tudja mondani, hol lőtte le a drónokat, de azt egyelőre nem, ki küldte őket. Litvánia és Lengyelország abban sem ért egyet, honnan érkezett a tárgy.

Ahogy a lelövésekről szóló első hírünkben (To Brief) írtuk, a román légierő még azelőtt felszállt, hogy a fenyegetés elérte volna az ország légterét. Az első drón 17:59-kor lépett be a román légtérbe; a román vadászgépek mindkettőt a román felségvizek fölött, Sulina kikötőjének közelében lőtték le: az egyiket 18:01-kor, a másikat 18:05-kor (MApN, MApN-frissítés). A román radarok a Fekete-tenger fölött követték a célpontokat, a román gépek pedig lelőtték őket.

Mit mutatott be Bukarest, és mi hiányzik még?

A román védelmi minisztérium a célpontokat a Geran családba tartozó, sugárhajtású csapásmérő drónokként azonosítja; ilyen típust használ Oroszország. A minisztérium frissítése nem nevezi meg az indítás helyét, az üzemeltetőt, a célpontot vagy a drónok teljes útvonalát (MApN-frissítés). A két minisztériumi közleményből a radarkép és a roncsok vizsgálatának eredménye is hiányzik, így a kormányon kívüliek nem tudják ellenőrizni a következtetéseket.

Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter vasárnap arra utalt, hogy a drónok a Geran-4 újabb változatai lehettek (Agerpres). Ezt a nyilatkozatában mondta, az írásos közleményekben nem szerepel. A pontosabb típusmegjelölés akkor is csak a fegyvert azonosítja; arról nem árul el semmit, ki indította el.

Litvánia fölött megszakadt a radarjel

Vasárnap 6:15-kor a NATO Šiauliaiban állomásozó vadászgépeit riasztották, hogy azonosítsanak egy észak felé tartó tárgyat. A litván radar szerint az objektum feltehetően Lengyelország felől érkezett (LRT). A gépek a NATO járőrszolgálatában repülő olasz Eurofighterek voltak (Reuters). Elérték a tárgyat, de nem tudták azonosítani.

Robertas Kaunas védelmi miniszter szerint a radar követte az objektumot, de a köd miatt a pilóták nem látták, pedig a veszély megítéléséhez látniuk kellett volna (LRT). A radarjel ezután eltűnt. A rendőrség 7:28 körül kapott bejelentést arról, hogy valami lezuhant a pasvalysi járásbeli Juodžionys közelében. A törmelék megrongált egy autót, de senki sem sérült meg (15min).

Varsó szerint a lengyel radarok nem erősítették meg, hogy bármi átrepült volna Lengyelországból, és egyik kormány sem hozta nyilvánosságra a radaradatait (Onet/PAP). Így két szomszédos NATO-szövetséges egymásnak ellentmondó képet ad ugyanarról a repülésről. A nyilvánosság nem tudja összevetni a radaradatokat.

Kaunas azóta azt mondta, a roncs valószínűleg egy ukrán FP-1 dróné, amely részt vett a Szentpétervár elleni csapásban. Kijev bocsánatot kért, és azt közölte: az orosz elektronikai hadviselés, vagyis a drónok útvonalát eltérítő zavarás téríthette el a gépeit (Ukrainska Pravda). Ez hivatalos magyarázat, nem a roncsok vizsgálatának eredménye. Megmagyarázhatja, hogyan jutott egy ukrán drón Litvániába, de azt nem mutatja meg, melyik irányból érkezett az objektum.

Mivel tartozik még a két főváros?

Mindkét incidens egyetlen nap alatt történt a NATO keleti peremén, az EU légterében. Romániában a radarok és a vadászgépek megállítottak két célpontot az ország felségvizei fölött. Litvániában a NATO vadászgépei időben felszálltak, de a ködben nem tudták azonosítani a tárgyat. Amíg Litvánia és Lengyelország nem teszi közzé és nem egyezteti a radaradatokat, nem lehet tisztázni, merre repült az objektum.

Bukarestnek a radarképeket és a roncsok vizsgálatának eredményét kell nyilvánosságra hoznia, hogy kiderüljön, ki indította a drónokat. Vilniusnak és Varsónak pedig olyan repülési útvonalat kell bemutatnia a nyilvánosságnak, amelyet mindkét kormány elfogad.