Románia megőrzi az EU-támogatást

Románia módosított PNRR-je csak akkor ad valódi költségvetési mozgásteret, ha a pénz ténylegesen meg is érkezik. Bukarest szerint sikerült megőrizni a 13,6 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatást, miközben a hitelrészt 6,64 milliárd EUR-ra vágták vissza — erről Ilie Bolojan bejelentése alapján a Digi24 és a Mediafax számolt be. A különbség lényeges: a támogatás úgy finanszíroz beruházást, hogy nem teremt későbbi törlesztési kötelezettséget, a hitel viszont adósságként tartja életben ugyanazokat a projekteket.

A pénz ettől még nem indult el. Az RRF, vagyis az EU helyreállítási eszközének szabályai szerint a Bizottság csak akkor fizet, ha Románia benyújtja a kifizetési kérelmeket, Brüsszel pedig ellenőrzi a vállalt mérföldkövek és célok teljesítését. Ezt rögzíti az uniós rendelet is. A pontos értelmezés ezért szűkebb a politikai üzenetnél: Románia megtartotta a hozzáférést a legértékesebb finanszírozási sorhoz, de még nem biztosította be minden euró kifizetését.

Az óra most Bukarestben ketyeg

A módosított terv a jelek szerint a végrehajtást próbálja könnyebbé tenni a program késői szakaszában. Dragoș Pîslaru szerint egyes beruházási mutatókat reálisabbá tettek, miközben kilenc, mérföldkövekhez kötött törvénytervezetet még augusztus 31-ig el kell fogadni — írta az Antena3. A gyakorlati alku erről szól: Bukarest igyekezett csökkenteni annak kockázatát, hogy egy gyenge célmutató egy nagyobb kifizetési kérelmet is blokkoljon.

Ez azt is jelzi, mit fogadhatott el Brüsszel, és mit nem. Egy enyhébb mutató segíthet, ha az eredeti cél már nem felelt meg a tényleges végrehajtási kapacitásnak. Nem váltja ki viszont a munkák befejezését, a törvények elfogadását, a kiadások dokumentálását és a bizottsági ellenőrzést. A technikai megállapodás és a tényleges pénzáramlás közötti távolság most a minisztériumokban, a kivitelezőknél, a parlamentben és az önkormányzatoknál dől el.

Románia azonnali finanszírozási hiánya továbbra is nagy, de a helyi sajtóban szereplő számok eltérő nyomásokat írnak le. A Libertatea szerint augusztus végéig mintegy 5 milliárd EUR-t kell lehívni az előrehaladott munkák után; a Curs de Guvernare pedig tágabb értelemben arról írt, hogy a végső RRF-határidő előtt nagyjából 11 milliárd EUR-t kellene bevonni. Az első szám azokra a projektekre utal, amelyek már elég közel vannak a kifizetéshez. A második egy szélesebb, késéseknek még kitett projektkört jelez.

A támogatás a költségvetést védi, a végrehajtás dönti el a nyerteseket

A támogatások megőrzésének egyértelmű nyertese a román költségvetés. Ha egy kórházat, hálózatfejlesztést vagy digitális beruházást uniós támogatás finanszíroz, Bukarestnek nem kell ugyanazt a pénzt állami hitelből pótolnia. Ha a projekt hitelre kerül át, a beruházás fennmaradhat, de a kamat és a törlesztés később a bérekkel, nyugdíjakkal, beszerzésekkel és új fejlesztésekkel versenyez a költségvetésben.

A következő nyertesek valószínűleg azok a projektek lesznek, amelyek már elég előrehaladottak ahhoz, hogy bizonyítani tudják a teljesítést. Azoknak az utaknak, iskoláknak, kórházaknak és energetikai beruházásoknak van jobb esélyük az RRF-finanszírozás megtartására, amelyek szerződéseket, számlákat, befejezett munkákat és ellenőrzéseket tudnak felmutatni. Azok a projektek viszont kieshetnek, amelyek politikailag hasznosnak tűntek, de gyorsan nem igazolhatók, akkor is, ha a nemzeti támogatási keret papíron megmaradt.

Bukarest a Beruházási és Fejlesztési Bank útvonalát is vizsgálja, miután korábban már elfogadtak egy 100 millió EUR-s tőkeinjekciót a bankba — írta a Romania Insider. Az elképzelés egyszerű: egy állami beruházási bank egyetlen csatornán keresztül tarthatja mozgásban a pénzt a projektek felé. A kockázat ugyanilyen világos. Romániának továbbra is meg kell mutatnia, melyik projekt milyen pénzt kapott, és melyik bizottsági ellenőrzésen ment át.

A vesztesek kevésbé látszanak, mert a módosított melléklet nem nyilvános. Egyes önkormányzatok vagy kivitelezők azzal szembesülhetnek, hogy a projektjük eltűnt a finanszírozott listáról. Ha a reformcélokat puhították, a kormány most időt nyer, de a költségvetés később fizethet érte, ha a gyengébb adóbeszedés, közbeszerzési szabályozás vagy közszolgáltatási rendszer tovább viszi a költségeket. Ez a hiányzó alku: mit változtatott Románia azért, hogy megvédje a támogatási keretet.

Olaszország példája mutatja az utolsó akadályt

Olaszország azért hasznos összehasonlítás, mert szétválasztja a költést és a kifizetést. Egy iskolai projektcsomagnál az elszámolási határidőt október 15-re tolták ki, miközben a végrehajtás, a befejezés, a mérföldkövek és a célok határideje változatlan maradt — közölte az USR Sicilia. Az ANP szerint a szűk keresztmetszet továbbra is a jóváhagyás és a visszatérítés volt: az iskoláknak előbb el kellett fogadtatniuk az elvégzett munkát, mielőtt a pénz visszaérkezhetett.

Románia ugyanennél az utolsó kapunál áll. A szerződéskötés és a munkák lezárása csak akkor segít, ha a bizonyíték megfelelő formában, határidő előtt érkezik meg, és illeszkedik a módosított tervhez. A bejelentés ezért nem oldotta meg a pénzáramlási gondot. A vita a tárgyalóasztalról átkerült a bizonyítás terepére.

Bukarest következő nyilvános közlése többet számít majd, mint a győzelmi kör. A módosított mérföldkőtáblából derülhet ki, mely célokat tették könnyebbé, mely projektek kerültek ki a tervből, és mely kifizetési kérelmek mehetnek át reálisan a bizottsági ellenőrzésen. Románia megtartotta a támogatási keretet. Azt még meg kell mutatnia, mit adott érte cserébe, és a megőrzött pénzből mennyi válik tényleges kifizetéssé, mielőtt lejár az idő.