Románia 100 millió eurót kockáztat a szénért

Románia három lignittüzelésű erőművi blokkot is üzemben tart azután, hogy Brüsszelnek 2026. augusztus 31-i bezárást ígért az uniós helyreállítási pénzekért cserébe. A kormány augusztus 28-án fogadott el memorandumot arról, hogy a Craiova 1 és 2 blokkok 2027 közepéig, a Turceni 5 pedig 2028 elejéig működhessen tovább (Libertatea, Spotmedia). Ugyanezen a napon Castro Almeida portugál miniszter azt közölte, hogy Portugália helyreállítási terve „teljesen lezárult” (Observador, RTP). Ugyanaz a program, ugyanaz a határidő, két ellentétes eredmény.

Hogyan fizet a helyreállítási alap, és miért számít most az időzítés

Az RRF, vagyis az uniós helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz nem számlákat térít meg. Ez az EU több száz milliárd eurós, járvány utáni kiadási programja, amelyben a tagállamok előre vállalt reformokra és beruházásokra kapnak pénzt. A kifizetés akkor indul, ha a kormány bizonyítja, hogy a vállalt mérföldköveket teljesítette (EUR-Lex, az Európai Unió Tanácsa). Románia azt vállalta, hogy törvényben rögzíti a szén kivezetését, és 2026. augusztus 31-ig ténylegesen kivonja a szén- és lignitalapú kapacitásokat (Agerpres).

Bukarest mindkét vállalást megszegte. A parlament augusztusban olyan módosításokat fogadott el, amelyek szerint a szénerőművi blokkokat csak akkor lehet bezárni, ha az őket kiváltó alacsony szén-dioxid-kibocsátású kapacitások már megépültek és működnek (Agerpres). Ez visszafordítja azt a szénkivezetési törvényt, amelyet az Európai Bizottság korábban már értékelt, és amely alapján fizetett is. A Turceni és a Craiova blokkok további áramtermelése külön is sérti a fizikai leállításra tett vállalást. Brüsszel az év elején már elutasított egy olyan román megoldást, amely papíron csökkentette volna az engedélyezett kapacitást, tényleges bezárás nélkül (Economica.net).

Az RRF-rendelet 24. cikke alapján ilyenkor nem bírság következik. A Bizottság a kifizetés egészét vagy egy részét felfüggeszti, időt ad a kormánynak a hiba javítására, majd tartós szabályszegés esetén végleg csökkenti az összeget (EUR-Lex). Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a szénkivezetés halasztása akár 100 millió EUR-ba kerülhet Romániának (Economica.net), bár az nem világos, hogy Brüsszel pontosan hogyan jutott ehhez az összeghez. Korábban Románia még javíthatta volna a hibát, és újra benyújthatta volna a teljesítést. A végső határidőnél ez a mozgástér eltűnik: a Bizottság lezárási útmutatója szerint minden intézkedést augusztus 31-ig kell teljesíteni, a végső kifizetési kérelmeket szeptemberben kell beadni, a programot pedig decemberig jogilag le kell zárni (Európai Bizottság). Ami most felfüggesztésnek indul, könnyen végleges pénzvesztéssé válik.

Portugália sem hibátlanul teljesített. De Brüsszelt bent tartotta a folyamatban.

Portugália lezártnak nyilvánította 21,9 milliárd EUR-s helyreállítási tervét, és készíti a tizedik, egyben utolsó kifizetési kérelmét. Az országnak eddig a keret mintegy 79 százalékát fizették ki (ECO, portugál kormány). Ehhez kompromisszumokra volt szükség. Lisszabon körülbelül 516 millió EUR-t csoportosított át beruházások között, és 85 mérföldkövet törölt, többnyire adminisztratív összevonásokkal, amelyeket Brüsszel még a határidő előtt jóváhagyott (portugál kormány, Sol). Az egészségügyi és lakhatási célokat visszavették. Portugália engedéllyel módosított, Románia egyoldalúan írta át a feltételeket.

Ki fizet azért, hogy tovább égjen a lignit

Románián belül rövid távon a ligniterőművek, az ott dolgozók és az olténiai szénmedence politikusai nyernek az ügyön: elkerülik a hirtelen leállást akkor, amikor a kiváltó gáz- és napenergia-kapacitások még nem állnak rendelkezésre (Libertatea). A vesztesek kevésbé láthatók, de ugyanúgy léteznek. Ha Brüsszel csökkenti a kifizetéseket, a helyreállítási tervből finanszírozott projektek pénzt veszítenek. A különbséget a román adófizetők állják, magasabb állami hitelfelvételen vagy kiadáscsökkentésen keresztül (ZF).

Az ügy Románián túl is számít, mert más szénfüggő tagállamoknak, köztük Lengyelországnak és Bulgáriának is vannak saját RRF-es energetikai vállalásaik (Euronews Poland, Investor.bg). Ha Brüsszel a célegyenesben elenged egy egyoldalú halasztást, a helyreállítási alapot könnyebb lesz utólag újratárgyalható pénzforrásként kezelni. Ha viszont csökkenti Románia keretét, akkor a szén megtartásáról szóló politikai döntés számláját helyi adófizetők fizetik ki. A Bizottság pontos számítása továbbra sem ismert, de a precedens lényege egyértelmű: a vállalt mérföldkövek megszegése vagy pénzbe kerül, vagy nem.