Románia lecsúszhat 770 millió EUR-ról

Románia négy nagy pártja augusztus 26-án sem tudott megállapodni a közszféra bérreformjáról, öt nappal azelőtt, hogy lezárul az EU járvány utáni helyreállítási alapjának végső teljesítési határideje (Romania Insider, Bloomberg). Ahhoz, hogy Bukarest megtartsa a 770 millió EUR vissza nem térítendő támogatást, a törvényt el kellene fogadni, az államfőnek alá kellene írnia, majd az Európai Bizottságnak még augusztus 31. előtt igazolnia kellene, hogy a reform teljesült. Ez már aligha fér bele.

Hogyan működik a kifizetési rendszer, és miért akadt el

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, vagyis az RRF az EU több száz milliárd eurós, tagállamokra lebontott járvány utáni alapja. A pénzt nem automatikusan fizetik ki: az Európai Bizottság előbb ellenőrzi, hogy az adott ország teljesítette-e a vállalt reformot vagy beruházási célt (Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa). Románia a közszféra bérreformját is ilyen mérföldkőként írta be a saját tervébe.

Bukarest augusztus 16-án nyújtotta be az ötödik kifizetési kérelmét. A csomag 2,84 milliárd EUR értékű, és 75 mérföldkövet fed le (Radio Romania International, Mediafax). A bértörvény ebben az élő dossziéban szerepel.

Normál esetben, ha egy tagállam nem teljesít egy mérföldkövet, a Bizottság visszatarthatja a kifizetés egy részét, és hat hónapot adhat a kormánynak a hiba javítására. Ha ez sem történik meg, a támogatást véglegesen csökkentik (EUR-Lex). Most azonban maga az alap zárási menetrendje szünteti meg ezt a korrekciós időt. Minden mérföldkövet 2026. augusztus 31-ig kell teljesíteni, a végső kérelmeket szeptember 30-ig kell beadni, a kifizetéseknek pedig december 31-ig le kell zárulniuk (bizottsági zárási iránymutatás, Brussels Times). Egy túl későn elfogadott reformot már nem lehet időben értékelni. Nincs hat hónapos türelmi idő, ha négy hónap múlva az egész alap bezár.

A Bizottság hivatalosan még nem vágta meg a 770 millió EUR-t. Maciej Berestecki szóvivő az augusztus 20-i sajtótájékoztatón az értékelési folyamatra hivatkozott, nem arra, hogy a pénz elveszett volna (bizottsági sajtótájékoztató). A naptár alapján azonban nagyon kevés maradt a mozgástér.

Egy rosszul működő bérrendszer, amelynek javításában sincs egyetértés

A bértörvény valódi problémát próbált volna kezelni. A román közszféra bérezése alapbérekből, ágazati pótlékokból, románul sporuri-ból, valamint intézményi kivételekből áll össze, ezért hasonló munkakörök között is nagy eltérések alakultak ki (Adevărul). A reform egységes országos bértáblát hozott volna létre: minden munkakör egy referenciaértékhez kötött szorzót kapna, így az összehasonlítható munkákat azonos skála alapján fizetnék. Sok jelenlegi pótlék csökkenne vagy megszűnne, a felső korlát nagyjából 20 százalék lenne (Știrile ProTV). Ezért támadták a szakszervezetek.

A megállapodást a költségvetési helyzet is nehezítette. Dragoș Pîslaru miniszter tervezetei az eredeti 8 milliárd lejről nagyjából 12 milliárd lejre növelték volna a többletköltséget, a Bizottság pedig magyarázatot kért arra, miből finanszírozná Románia a különbséget (Digi24). Minden lej, amely túllépi a keretet, tartós kiadási kötelezettséggé válik, nem egyszeri tétellé. Románia államadóssága már meghaladta a GDP 60 százalékát, a Fitch pedig BBB- szinten tartja az ország besorolását, ami még befektetésre ajánlott kategória, de annak legalja; a negatív kilátás leminősítési kockázatot jelez (Actmedia, SeeNews). Egy gyengén fedezett béremelésnek kevés hely maradt.

A PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ más-más okból hátrált ki. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Romániának nem azért kell törvényt alkotnia, hogy megfeleljen Brüsszelnek. Az oktatási szakszervezetek megalázónak nevezték a tervezetet. A bírósági jegyzők szeptember 1-jétől a bíróságok leállításával fenyegettek (RRI, Digi24).

Ki nyer, ki veszít

Ha a 770 millió EUR elvész, az első vesztesek azok az iskolák, utak és helyi beruházások lesznek, amelyeket az RRF-támogatásokból finanszíroztak volna. Romániának vagy hitelből kellene pótolnia a pénzt, a bóvli kategória szélén álló hitelminősítés mellett kialakuló kamatokon, vagy le kellene mondania a projektekről. Az ötödik kifizetési kérelem célja az volt, hogy a támogatások lehívása Románia teljes, 13,57 milliárd EUR összegű RRF-vissza nem térítendő keretének 78 százaléka felé mozduljon (Agerpres). Egy elbukott mérföldkő ezt az arányt csökkenti.

Rövid távon a pártok nyernek: elkerülik a szakszervezeti konfliktust a választások előtt. Nyernek azok a csoportok is, amelyek megtartják a jelenlegi bérkivételüket, ha a reform meghal. A Bizottság számára az ügy a szabályok hitelességéről is szól. Bulgária szintén késői reformkockázatokkal szembesül a kormányzási törvények körül (Mediapool), Románia mérföldkövének kikényszerítése pedig azt üzenné, hogy a kifizetési rendszer valóban feltételekhez kötött.

A szakszervezetek érve sem üres. Egy sietve elfogadott bértábla új igazságtalanságokat rögzíthet, nominális plafonok mögé zárhatja a reálbéreket, és olyan népszerűtlen finanszírozási lépéseket kényszeríthet ki, mint az egészségbiztosítási járulék kiterjesztése a nyugdíjasokra (Gândul). A halogatásnak azonban szintén ára van. Románia egy korábbi kifizetési vitában már 458,7 millió EUR-t veszített, ebből csak 350,7 millió EUR-t sikerült visszaszereznie (Agerpres). A minta egyre ismerősebb: a belpolitika egy javítható reformból elvesztett uniós pénzt csinál, a számla pedig azoknál a közösségeknél jelenik meg, amelyek a pénzből megépülő projektekre vártak.