Románia 770 milliós bérhatárideje

Öt nap maradt augusztus 31-ig. Addig minden uniós tagállamnak le kell zárnia azokat a reformokat, amelyeket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben vállalt. Ez az EU járvány utáni alapja: a kormányok csak akkor kapnak pénzt, ha igazolják, hogy teljesítették az előre rögzített mérföldköveket. Románia ezzel most késésben van.

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök augusztus 25-én azt mondta, „óráról órára” romlanak az esélyei annak, hogy időben elfogadják a közszféra bérezéséről szóló törvényt. A koalíciós partner PSD még nem kötelezte el magát, a parlamenti idő pedig szűk (Romania Insider). A törvényhez nagyjából 770 millió EUR támogatás kapcsolódik (Mediafax, RRI). A határidő elmulasztása azonban nem azt jelenti, hogy a pénz vasárnap automatikusan eltűnik.

Brüsszel előbb felfüggeszt, csak később vág

Az RRF-rendelet nem szakadékot, hanem eljárási sort ír le. A 24. cikk szerint ha az Európai Bizottság azt állapítja meg, hogy egy mérföldkő nem teljesült, először visszatartja vagy felfüggeszti az ahhoz kötött összeget, és megindokolja a döntést a tagállamnak. A kormánynak ezután egy hónapja van válaszolni, majd korrekciós időszak következik, mielőtt bármilyen végleges csökkentésről döntenének (Regulation (EU) 2021/241). A Bizottság saját lezárási útmutatója is ezt a menetrendet rögzíti: a mérföldköveket augusztus 31-ig kell teljesíteni, a végső kifizetési kérelmeket szeptemberben kell benyújtani, a bizottsági kifizetések határideje pedig 2026. december 31. (EU Law Live).

Erre már volt példa. Bulgária negyedik kifizetési kérelmét részben jóváhagyták, miután a 26 mérföldkőből 23-at teljesítettnek találtak; a fennmaradó elemek részleges felfüggesztést, nem teljes elutasítást vontak maguk után (European Sting). Spanyolország 302 millió EUR-t kapott vissza abból az összegből, amelyet a Bizottság először visszatartott, miután Madrid további bizonyítékokat nyújtott be digitalizációs és adóügyi mérföldkövekről (IEU Monitoring). Románia kockázata tehát valós, de nem automatikus pénzvesztésről van szó: az ügy az értékelésen és az esetleges korrekción dől el.

A bértörvény Románia saját fiskális korlátaiba ütközik

A Bizottság aggálya nem technikai részletkérdés, hanem költségvetési probléma. Az egységes bértörvény a teljes közszféra fizetési szerkezetét rögzítené: alapbéreket, szorzókat, pótlékokat. Ha egyszer elfogadják, évekre beépíti az állami kiadásokba a döntés következményeit. Brüsszel ezért azt kérte Bukaresttől, magyarázza el, miből finanszírozná azokat a béremeléseket, amelyeket román források 8 és 16 milliárd lej közé tesznek. A széles sáv oka, hogy a különböző politikai szereplők eltérő törvényváltozatokat tolnak előre (Romania Insider, Euronews Romania).

Bolojan pontosította azokat a híreket, amelyek szerint Brüsszel már elutasította volna a tervezetet: szerinte a Bizottság kérdéseket tett fel és tisztázást kért (Economica). Romániának ugyanakkor belső jogi korláttal is számolnia kell. Az államadósság meghaladta a GDP 60 százalékát, ami a román szabályok szerint a bérkiadások befagyasztását írja elő (Agerpres). Egy olyan bértörvény, amely többet ígér, mint amit a költségvetés elbír, ezt a szabályt is sértené, miközben gyengítené azt a deficitcsökkentési pályát is, amelyet Romániának az EU túlzottdeficit-eljárása miatt már vállalnia kellett. Ez az uniós eljárás azokkal az országokkal szemben indul, amelyek tartósan az elfogadott határ felett tartják a hiányukat.

Ki fizet, ha megakad a pénz

Ha a 770 millió EUR-t felfüggesztik vagy csökkentik, az első vesztesek nem a közalkalmazottak lesznek, hanem azok a projektek, amelyeket ebből a támogatásból finanszíroznának: iskolák, autópályák, helyi infrastruktúra. Romániának hitelből kellene pótolnia a kieső pénzt, miközben a Bizottság 2027-re a GDP 5,8 százalékára várja a hiányt (HotNews).

A kitettség ennél nagyobb. Románia már benyújtotta az ötödik kifizetési kérelmét, amely 2,84 milliárd EUR-ról és 75 mérföldkőről szól. A hatodik, egyben utolsó kérelem szeptember 30. körül érkezhet, további nagyjából 4,3 milliárd EUR értékben (Agerpres, Digi24).

Nem csak Románia fut versenyt az idővel. Bulgáriában rendkívüli parlamenti ülést hívtak össze, hogy a korrupcióellenes reformokat még ugyanezen határidő előtt átnyomják (Mediapool). Portugália kilenc kifizetési kérelemre már megkapta a Bizottság jóváhagyását, de augusztus elejéig a leszerződött összegeknek csak 62 százaléka jutott el a végső kedvezményezettekhez (Observador). Minden ország más ponton akad el: Romániában a bértörvény, Bulgáriában a kormányzási reform, Portugáliában a már jóváhagyott pénz tényleges elköltése a szűk keresztmetszet. A közös próba az, hogy a kormányok tudnak-e teljesítést igazolni, mielőtt az eszköz lezárul.

Ha Brüsszel gyenge bizonyítékokra is rábólint, az RRF könnyen egy újabb visszatérítési rendszerré válik, ahol a teljesítés igazolása alig számít. Ha viszont felfüggeszti a pénzt, Románia hiányzó bérügyi dossziéja azt jelzi majd a legvilágosabban, hogy a helyreállítási alap feltételeinek még van következményük.