Románia szénfordulata EU-pénzt veszélyeztet

Romániában a képviselőház augusztus 5-én 180 igen és 9 nem szavazattal átírta a széntüzelésű erőművek bezárásáról szóló törvényt. Az eddigi szabály konkrét határidőkhöz kötötte a szén- és ligniterőművek leállítását; az új szöveg szerint viszont egyetlen erőművet sem zárnak be addig, amíg a pótlására szolgáló alacsony karbonkibocsátású kapacitást meg nem építik, hálózatra nem kapcsolják, és kereskedelmi üzemben el nem indítják (Agerpres, Europa FM).

Ez azért kockázatos Bukarestnek, mert az eredeti törvényre épült az a reform, amelyet az Európai Bizottság már elfogadott, és amely után Románia már pénzt is kapott. A Bizottság egy napon belül jelezte: a módosítás miatt előfordulhat, hogy a reformot „már nem tekintik teljesítettnek” (HotNews, Ziare).

A törvény most Nicușor Dan elnök előtt van. Aláírhatja, visszaküldheti a parlamentnek, vagy alkotmányossági vizsgálatot kérhet (Bursa). A döntésén múlik, hogy az ügy román koalíciós vitaként marad-e meg, vagy bizottsági végrehajtási eljárássá válik.

A határidő helyére határidő nélküli ígéret került

A módosítást a PSD, vagyis a román szociáldemokraták, a kormány legnagyobb pártja, valamint a nacionalista AUR támogatta. A korábbi, dátumokhoz kötött szénkivezetést nyitott feltétellé alakították: addig nincs bezárás, amíg az új kapacitások meg nem épülnek, hálózatra nem kerülnek, és kereskedelmi üzemben nem működnek (Agerpres).

A PNL, a jobbközép koalíciós partner, valamint Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter arra figyelmeztetett, hogy a változtatás veszélyeztetheti a helyreállítási alapból járó kifizetéseket (Stiripesurse).

Pîslaru szerint nagyjából 5 milliárd EUR jövőbeli támogatás kerülhet kockára. Emellett mintegy 600 millió EUR-t is említett, amely egy már kifizetett mérföldkőhöz kapcsolódik (Digi24). Ezek a miniszter számai, nem a Bizottság nyilvános kalkulációi.

A Bizottság igazolt álláspontja ennél szűkebb: azt vizsgálja majd, hogy az új törvény visszafordítja-e a 114-es mérföldkövet, amelyet egy korábbi kifizetésnél már teljesítettnek fogadtak el, illetve akadályozza-e a 119A mérföldkövet. Ez utóbbi a fennmaradó szénkapacitások bezárását írja elő: Romániának 710 MW kapacitást kellene leállítania ahhoz, hogy megkapja az utolsó részletet (Agerpres, Libertatea).

Az idő a Bizottságnak dolgozik

Az EU helyreállítási és rezilienciaépítési eszköze, vagyis a járvány utáni alap, amely a vállalt reformok teljesítéséért fizet a tagállamoknak, nem azonnali büntetésekkel működik. Az RRF-rendelet 24. cikke szerint a folyamat lépcsőzetes: Románia kifizetési kérelmet nyújt be, a Bizottság ellenőrzi a mérföldkövek teljesítését, és ha hiányt talál, részben vagy egészben felfüggesztheti a kifizetést.

Ezután Romániának egy hónapja van válaszolni. Végleges forrásvesztés csak akkor következik, ha hat hónapon belül nem korrigálja a problémát.

Bulgária friss példája mutatja az alapértelmezett gyakorlatot. A Bizottság Bulgária negyedik kérelme alapján közel 900 millió EUR-t kifizetett, miközben a nem teljesített mérföldkövekhez kapcsolódó összegeket visszatartotta (Economic.bg, European Sting). Ilyenkor jellemzően részleges felfüggesztés történik, nem teljes blokkolás.

Románia mozgásterét azonban a naptár szűkíti. A helyreállítási alaphoz kapcsolódó összes reformot 2026. augusztus 31-ig kell lezárni, a végső kifizetési kérelmeket pedig szeptember 30-ig kell benyújtani (Brussels Times). Ha a törvény hatályban marad, Románia nem tudja igazolni a 119A mérföldkő teljesítését. Érdemi kerülőút kitárgyalására már nincs idő.

Az energiabiztonsági érvet a Bizottság már elutasította

A módosítás mögötti ellátásbiztonsági érv nem légből kapott. Délkelet-Európában a széntüzelésű erőművek télen hőt és szabályozható áramtermelést adnak. Pîslaru maga is elismerte, hogy a kormány azt jelezte Brüsszelnek: az új kapacitások belépéséig a szénerőműveket télen üzemben kell tartani (Digi24).

A Bizottság ezt az érvet a mérföldkő szempontjából már elutasította. Álláspontja szerint Románia villamosenergia-ellátása stabil, a piac működik, és nincs olyan vészhelyzet, amely indokolná egy már elfogadott reform jogi alapjának átírását (Euronews Romania, Agerpres).

A kormányok dönthetnek úgy, hogy télen üzemben tartanak bizonyos szénerőműveket. Ehhez nem feltétlenül kell átírni azt a törvényt, amelyre Románia a brüsszeli kifizetést kapta. A jogszabály módosítása már nem pusztán üzemeltetési kérdés, hanem annak az alku­nak a megváltoztatása, amely alapján Bukarest pénzhez jutott.

Ha Dan aláírja a törvényt, a Bizottságnak konkrét végrehajtási döntést kell hoznia: felfüggeszti a kifizetéseket, új ütemezésről tárgyal, vagy csendben elfogadja a reform felpuhítását. Az utóbbi precedenst teremtene: más tagállamok is felvehetnék a helyreállítási pénzt, majd enyhíthetnék azt a reformot, amelyért a pénzt kapták.

Ha az elnök visszaküldi a törvényt, a parlamentnek a szénrégiók politikai érdekeit kell összemérnie több milliárd eurónyi uniós forrással. A román ellátásbiztonsági érv Szófiában és Varsóban is ismerős, ezért a Bizottság válasza Románián túl is jelzésértékű lesz.