Románia hiánya csökkent, augusztusban nőtt

Románia kormánya január és augusztus között 59,42 milliárd lejjel többet költött, mint amennyit beszedett. A pénzforgalmi hiány 26,94 milliárd lejjel volt kisebb az egy évvel korábbinál a pénzügyminisztérium AGERPRES által ismertetett adatai szerint. A javulás kézzelfogható, de az év végi mérleg még bizonytalan: augusztusban nagyobb lett a hiány, mint egy évvel korábban, a kamatkiadások pedig gyorsan nőnek. Mindez akkor történik, amikor az új kabinet a kormányzáshoz szükséges parlamenti támogatást próbálja megszerezni.

A pénzforgalmi hiány a ténylegesen befolyt bevételek és kifizetett összegek különbsége. A GDP-hez mérve 4,51 százalékról 2,89 százalékra csökkent (Digi24). Ez az arány kedvezőbb képet mutathat, mert a GDP-t folyó áron számítják, így az infláció önmagában is növeli. A lejben megadott összeg azonban megerősíti a javulást: a hiány így is kisebb lett.

Több adóbevétel, kisebb bérköltség, megmaradó beruházások

A bevételek sokat javítottak a mérlegen. Az értékesítést terhelő áfa bevételei 25,2 százalékkal nőttek az előző évhez képest (Știrile ProTV). A közölt összesítésből nem derül ki, hogy az emelkedés mekkora része származott a magasabb kulcsokból és árakból, a nagyobb forgalomból vagy a hatékonyabb adóbeszedésből. Így egyelőre az sem látszik, kik viselték a többletterhet, és tartós marad-e az adóelkerülés visszaszorításából eredő bevételnövekedés.

A kiadások oldalán is javult a mérleg: az állam teljes bérköltsége 4,26 milliárd lejjel csökkent (Știrile ProTV). Az összesített adatból nem derül ki, hogy kevesebb alkalmazott vagy kisebb fizetések okozták-e a csökkenést.

A kormány a beruházások befagyasztásával nem faragta le a hiányt. A beruházási kifizetések 71,95 milliárd lejről 97,05 milliárd lejre emelkedtek (Digi24). Ez a pénz kivitelezőkhöz és beszállítókhoz kerül, ezért a nyolchavi javulást nehéz pusztán elhalasztott kiadásokkal magyarázni.

Augusztusban nagyobb lett a hiány, a kamatteher tovább nő

A nyolchavi összesítés elfedi, hogy a legutóbbi hónapban romlott a helyzet. A júliusi és augusztusi minisztériumi jelentések halmozott adataiból kivonva az augusztusi hiány 11,34 milliárd lejre adódik, szemben az egy évvel korábbi 9,92 milliárddal: a havi deficit így 1,42 milliárd lejjel volt nagyobb (AGERPRES, Digi24). Egy gyenge hónap figyelmeztető jel, de önmagában még nem trend. A minisztérium nem közölt olyan részletes bontást, amely megmagyarázná az eltérést.

A kamatkiadásokat nehezebb visszafogni, mert a költségvetés módosítása önmagában nem csökkenti őket. Nyolc hónap alatt 42,05 milliárd lejre nőttek, éves összevetésben 26,7 százalékkal (Știrile ProTV). A korábbi hiányok fedezésére felvett kölcsönök után minden lejre kamatot kell fizetni. Az évek óta halmozódó hiányok nyomán az államadósság az első negyedévben a GDP mintegy 60,1 százalékát tette ki (Eurostat). A kisebb hiány lassítja az adósság növekedését, de a már esedékes kamatokat nem csökkenti: ezek a kötvénytulajdonosokhoz kerülnek, fedezetüket pedig más kiadások visszafogásával kell előteremteni.

Négy hónap, egy plafon, többség még nincs

Az egész évre kitűzött cél a GDP 6,2 százalékának megfelelő, pénzforgalmi hiány, vagyis nagyjából 127–128 milliárd lej (Spotmedia, Bursa). E számok alapján szeptember és december között az első nyolc hónap összesített hiányánál is nagyobb deficit férne bele úgy, hogy az éves cél még teljesüljön. Ez a mozgástér minden olyan hónapban szűkül, amikor a hiány meghaladja az előző év azonos időszakának értékét, ahogy augusztusban is történt.

Siegfried Mureșan miniszterelnök-jelölt tartja a 6,2 százalékos plafont, új adókat nem ígér, és hivatalba lépése után 30 napon belül módosítaná a költségvetést (ZF). Növekvő kamatkiadások és új adók nélkül a módosításnak a kiadásoknál és a bevételek beszedésénél kell mozgásteret találnia. A közszféra bérezéséről szóló törvény rendezése is ide tartozik; ez osztotta meg az előző koalíciót (To Brief). Mureșannak előbb parlamenti többséget kell szereznie: támogatói nagyjából 170 szavazatra számíthatnak a szükséges 233-ból, így a Szociáldemokraták támogatása döntő lehet (Mediafax).

Az eddigi adatok alapján Románia pénzforgalmi hiánya nyolc hónap után lejben és GDP-arányosan is kisebb; a javuláshoz az adóbevételek növekedése és az állami bérköltség csökkenése járult hozzá, miközben a beruházások sem estek vissza. Az augusztusi adat önmagában nem mutatja meg, tartható-e a 6,2 százalékos cél, a következő havi számok viszont már jelezhetik az irányt. Ha szeptemberben is nagyobb lesz a hiány az egy évvel korábbinál, a cél védelme olyan kormányra hárul, amelynek egyelőre nincs meg a parlamenti többsége a költségvetés módosításához.