Románia hiánya csökkent, szeptemberben nőtt

Románia állami kiadásai 78,52 milliárd lejjel haladták meg a bevételeit 2026 januárja és szeptembere között. Ez kevesebb a 2025 azonos időszakában mért 102,47 milliárd lejnél a pénzügyminisztérium adatai szerint (AGERPRES). A javulás lejben számolva is jelentős. Szeptemberben azonban nagyobb volt a hiány, mint egy évvel korábban, ezért a kilenchavi adat kevésbé biztos javulást mutat.

A kormányok rendszerint a GDP, vagyis az egy év alatt előállított termékek és szolgáltatások összértékének arányában adják meg a hiányt. Ez az arány akkor is csökkenhet, ha csak a gazdaság növekszik, miközben az állam ugyanannyit vesz fel hitelbe. Romániában viszont maga a lejben mért hiány is 23,95 milliárddal, vagyis 23,4 százalékkal csökkent (Mediafax).

Honnan jött a javulás?

Az állam nem költött kevesebbet. A pénzügyminisztérium adatai szerint a bevételek 11,8 százalékkal nőttek az előző évhez képest, a kiadások viszont csak 5,5 százalékkal emelkedtek (Economica.net). A bevételek tehát gyorsabban nőttek a kiadásoknál.

A többletbevétel egyik forrása az áfa, amely a legtöbb termék és szolgáltatás árába beépülő adó. A minisztérium a magasabb áfabevételeket a 141/2025-ös törvényben elfogadott kulcsemelésekhez köti (HotNews). Az adatokból látszik, hogy az állam több áfát szedett be, de az nem derül ki, ebből mennyit fizettek meg a vásárlók a magasabb árakon keresztül, és mennyit viseltek a kereskedők kisebb árréssel.

A kiadások között a közszféra bérköltsége is csökkent: 122,14 milliárd lejre esett, 4,54 milliárddal az egy évvel korábbi szint alá. A minisztérium ezt a bérek és bónuszok visszafogásával magyarázza (Profit.ro). Az állami alkalmazottak összességében kevesebbet kaptak, de az adatokból nem derül ki, hogy az egy főre jutó bér csökkent-e, vagy kevesebben dolgoznak az állami szektorban.

Az uniós pénzek is növelték a bevételeket. A Brüsszelből érkező visszatérítések és támogatások 39,3 százalékkal, 48,79 milliárd lejre emelkedtek; a minisztérium ezt részben az uniós finanszírozású helyreállítási terv gyorsabb felhasználásának tulajdonítja (Economica.net). E pénzek jelentős része konkrét projektekre megy, így kiadások is társulnak hozzájuk. A közleményből nem derül ki, hogy az uniós források összességében mennyivel csökkentették a hiányt.

Szeptemberben megfordult az irány

Szeptemberben 19,10 milliárd lej volt a hiány, szemben a 2025 szeptemberi 16,11 milliárddal. A havi adatot úgy kapjuk meg, ha a nyolchavi hiányt levonjuk a kilenchaviból: idén 59,42 milliárd lej, tavaly 86,36 milliárd volt az első nyolc hónap mérlege (AGERPRES, nyolchavi adat, AGERPRES, kilenchavi adat). Az első nyolc hónap hiánya jóval kisebb volt a tavalyinál, szeptemberben viszont meghaladta az egy évvel korábbit.

A kilenchavi összesített adatokból nem derül ki, mi okozta a szeptemberi romlást. A kamatkiadások mindenesetre figyelmet érdemelnek: az államadósság után fizetett kamat kilenc hónap alatt elérte az 50,63 milliárd lejt, ami körülbelül 26,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál (HotNews). A kisebb hiány mérsékli az új hitelfelvételt, de a már kibocsátott adósság után járó kamatot nem csökkenti. A kilenchavi összegből nem állapítható meg, hogy a kamatkiadások szeptemberben is növelték-e a hiányt. Egy gyengébb hónap figyelmeztető jel, de önmagában nem bizonyítja a trend megfordulását.

Nem ezt a számot nézi Brüsszel

Ezek pénzforgalmi adatok: akkor rögzítik a bevételt vagy a kiadást, amikor ténylegesen befolyik, illetve kifizetik. Az uniós szabályok ezzel szemben eredményszemléletű elszámolást használnak, amely a kiadást a kötelezettség keletkezésekor veszi számba, és az államháztartás egészét lefedi (Eurostat). E számítás szerint Románia 2025-ös hiánya a GDP 7,9 százaléka volt. Az ország továbbra is a túlzottdeficit-eljárásban van, amelyben az EU korrekcióra kötelezi a megengedettnél nagyobb hiányt felhalmozó tagállamokat; a határidő 2030 (EKB).

A hitelezők is ezt az elszámolást figyelik. Az S&P október 2-án megerősítette Románia BBB− besorolását, amely a befektetésre ajánlott kategória legalja; a kilátás negatív, vagyis leminősítés is következhet. Sok nagy befektetési alap csak befektetésre ajánlott államok kötvényeit tarthatja. Az ügynökség 2026-ra a GDP 6,25 százalékának megfelelő eredményszemléletű hiányt jelzett előre (S&P); erről akkor beszámoltunk (To Brief).

Az adatok alapján Románia a kiadások növekedése mellett is csökkentette a lejben mért pénzforgalmi hiányt: a magasabb adóbevételek és az alacsonyabb bérköltségek révén a bevételek gyorsabban nőttek a kiadásoknál. A szeptemberi nagyobb hiány azt mutatja, hogy a javulás még nem bizonyult tartósnak, miközben a Brüsszel és az S&P által figyelt eredményszemléletű mérleg továbbra is jelentős hiányt jelez.