Románia F-16-osa NATO-vitát indít

Május 19-én a „Carpathian Vipers” kötelék egyik román F-16-osa levegő-levegő rakétával lőtt le egy drónt, amely Észtország légterében sodródott. Ez volt az első lelövés a NATO balti légtérrendészeti missziójának két évtizedes történetében (Digi24). Az ukrán gyártmányú drónt vélhetően orosz elektronikai zavarás térítette el; a gép a Võrtsjärv-tó felett hullott darabjaira. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter elismerte, hogy az ilyen bevetéseknél „mindig maradnak kockázatok” (ERR). A pilótát három nappal később kitüntették.

Másnap egy azonosítatlan tárgy miatt légiriadót rendeltek el Vilnius térségében, leállították a légi forgalmat, Litvánia elnökét pedig óvóhelyre vitték. A tárgyat soha nem azonosították, és nem is találták meg. Néhány órával később Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsban azt mondta, hogy „a NATO nem fogja megmenteni” a balti államokat, és konkrét lett katonai bázisokat nevezett meg célpontként (fakti.bg). Két incidens, két fenyegetés, 48 óra, közös NATO-protokoll nélkül.

Öt ország, öt rögtönzés

A NATO keleti szárnyán megszaporodó drónincidensekre a tagállamok egyelőre nem közös rend szerint, hanem nemzeti alapon reagálnak, gyakran egymással nehezen összeilleszthető módon. Románia január óta 14 engedély nélküli drónbelépést regisztrált a légterében, miközben a radarok nem tudják követni az 50 méter alatt repülő tárgyakat (Hotnews). Litvánia érzékenyebbre állította a riasztási rendszert, de a 25 millió EUR-s polgári védelmi keretből addig csak 2,48 millió EUR-t költött el; a vilniusi repülőtér óvóhelyei zárva voltak (Lrytas).

Észtország ment a legtovább. Margus Tsahkna külügyminiszter május 22-én, a NATO helsingborgi tanácskozásán azt mondta a szövetségeseknek, hogy Oroszország „NATO-területre irányítja ezeket a drónokat” (Ukrainska Pravda). Új nyilvános bizonyítékot nem mutatott be. Mark Rutte NATO-főtitkár ugyanerről a litván LRT kérdésére azt mondta: nincs olyan információja, amely alátámasztaná az állítást. Már ez az eltérés is jelzi, mennyire széttart a frontországok állítása és a NATO vezetésének nyilvánosan vállalható álláspontja.

Lengyelország elutasította Németország European Sky Shield Initiative nevű légvédelmi kezdeményezését, és saját drónellenes rendszert épít SAN néven: 18 üteggel, több mint 700 járművel, az első szállításokkal még az idén. A finanszírozás egy része a SAFE-ből, az EU védelmi hitelprogramjából érkezik (Bankier). Franciaország Rafale vadászgépeket vezényelt Litvániába, de a balti követelésekről visszafogottan beszél, miközben Pierre Vandier admirális a NATO transzformációs parancsnokságán a francia „dronizációs” doktrínát viszi előre (Le Monde).

A döntési jogköri rés Ankara előtt

Május 21-én a három balti elnök azt kérte, hogy a NATO alakítsa át balti misszióját légtérrendészeti feladatból teljes légvédelmi misszióvá (Aerotime). A különbség nem technikai részlet, hanem azt dönti el, ki adhat parancsot a tűzmegnyitásra. A légtérrendészeti rendszer békeidős megfigyelésre épül, és minden éles beavatkozáshoz valamelyik nemzeti főváros politikai jóváhagyása kell. A román F-16-os esetében a parancsnoki jogkörnek a NATO-tól a román nemzeti hatósághoz kellett kerülnie, mielőtt a pilóta tüzelhetett. Egy légvédelmi misszióban ezt a jogkört előre átruháznák a NATO-parancsnokokra.

Rutte május 13-án, a keleti szárny kilenc vezetőjének bukaresti csúcstalálkozóján „logikus következő lépésnek” nevezte az átállást (NATO). Az Észak-atlanti Tanács, vagyis a NATO döntéshozó testülete, ahol mind a 32 szövetséges egyetértése kell, azonban nem adott ki kötelező erejű iránymutatást. Egy doktrinális munkacsoport május közepén Helsinkiben ülésezett, de nyilvános eredményt nem jelentett be (Finnish MoD). Közben összeállítanak egy 18 ellenőrzött drónellenes rendszerből álló kínálati listát (Defense News). Egyik lépés sem mondja ki, ki lőhet, és milyen feltételekkel.

A következő kényszerítő pont az ankarai csúcs július 7-8-án. Moszkva magatartása arra utal, hogy érzékeli a határidőt. Nyebenzja kijelentése, amely szerint az orosz hírszerzés ismeri „a lettországi döntéshozó központok koordinátáit” (The News), már túlment a szokásos elrettentési nyelven, és célpontkijelölésként hatott. Putyin ezzel párhuzamosan nagyszabású nukleáris gyakorlatokat indított.

Hogy Oroszország valóban NATO-légtérbe téríti-e az ukrán drónokat, vagy csak kihasználja az általuk okozott bizonytalanságot, a végeredmény ugyanaz: minden megoldatlan incidens növeli a távolságot a NATO kollektív védelmi ígérete és aközött, ami ténylegesen történik, amikor egy drón átlép egy határt. A szövetségnek hat hete maradt Ankaráig, hogy ezt a rést bezárja. A Vilnius felett észlelt tárgyat, amelyről a litván válságközpont azt mondta, hogy akár „a rendszerek megtévesztésére tervezett drón” is lehetett, soha nem találták meg.