Románia negyedik kormányfőjelöltje rivális pártokra szorul

Ilie Bolojan kormánya május 5-én bukott meg a bizalmi szavazáson. Nicușor Dan elnök azóta negyedszer próbál új kabinetet felállítani: október 5-én Luca Niculescut jelölte miniszterelnöknek (AGERPRES). Az egyetlen működőképes parlamenti többséghez a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a liberális PNL-nek ugyanazt a kormányt kellene támogatnia, noha nem akarnak együtt kormányozni. A 2027-es költségvetés határideje november 15. (Public Finance Law)

Niculescu, Franciaország korábbi nagykövete, elfogadta a jelölést, és azt mondta, első feladata a többség megteremtése lesz (AP). Dan szerint őt választotta, mert neki van a legnagyobb esélye egy ilyen többség összehozására. Azt továbbra sem döntötte el, hogy pártpolitikusok vagy technokraták lesznek-e a miniszterek.

A számítás szerint azok a pártok is elfogadhatnak egy jelöltet, aki egyikükhöz sem tartozik, ha korábban egy rivális jelöltjét elutasították. A pártok által támogatott miniszterelnök-jelöltek eddig nem jutottak tovább: júniusban egyikük visszaadta a megbízatását, a másik pedig elbukott a parlamenti szavazáson (DW, TVR). Legutóbb a liberális PNL, a reformpárti USR és a magyar kisebbséget képviselő UDMR támogatta Siegfried Mureșant. Szeptember 30-án mindössze 182 szavazatot kapott (AP, To Brief).

Hol vannak a szavazatok?

Az új kormány beiktatásához a képviselőknek és a szenátoroknak együtt kell többséget adniuk: a jelenlegi létszám mellett ez 233 szavazatot jelent (Constitution, Chamber register, Senate register). Mureșan pártjai még akkor sem érik el ezt a számot, ha valamennyi nemzeti kisebbségi képviselő támogatja őket. Bármilyen többséghez szükség van tehát a PSD-re.

A PSD-nek, a PNL-nek és az UDMR-nek együtt 238 képviselői és szenátori helye van, vagyis öt szavazattal többel rendelkeznek a szükségesnél (Chamber register, Senate register). Ez szűk többség: néhány távol maradó vagy a pártja álláspontjával szembemenő képviselő bármelyikükből elég lehet a kabinet bukásához. Niculescu jelölésének napján egyik párt sem ígérte meg, hogy támogatja (DW).

Bizalmi szavazat kormányzati részvétel nélkül

A bizalmi szavazáson a pártok a kormányt támogatják, de nem kell miniszteri posztokat vállalniuk. Ez ad mozgásteret Niculescunak; mindegyik párt más feltételt szabott a támogatásért.

Sorin Grindeanu, a PSD elnöke maga akarta a miniszterelnöki posztot. Szerinte Dan választása figyelmen kívül hagyta a parlamenti erőviszonyokat, a PSD pedig nem ad biankó csekket egy újabb politikai kísérlethez (Radio România Actualități). Szavai kizárják a feltétel nélküli támogatást, de a tárgyalásos megállapodást nem.

Bolojan, az ügyvezető miniszterelnök és a PNL vezetője, kizárta, hogy pártja a PSD-vel közösen kormányozzon. Azt viszont nem zárta ki, hogy megszavazza a Niculescu-kabinetet, miután megismerte annak programját és összetételét (Radio România Actualități). Ez kizárja, hogy mindkét párt minisztereket adjon, de nyitva hagyja, hogy csak az egyikük, vagy egyikük sem vállaljon kormányzati szerepet.

Az UDMR áthidalhatná a két párt közti szakadékot. Csoma Botond frakcióvezető szerint képviselőik támogathatják Niculescut, ha a PNL és a PSD is enged, Kelemen Hunor pártelnök pedig azt mondta, az UDMR tárcák nélkül is támogatna egy kormányt (Transtelex). A többi ajtó zárva: az USR részéről Dominic Fritz elutasította a PSD-s minisztereket és a PSD irányítását, a nacionalista AUR egyetlen szavazatot sem adna, a SOS România pedig szintén nemet mondott.

Miért szorít a költségvetési határidő?

Az Alkotmány tíz napot ad a jelöltnek, hogy bizalmat kérjen a parlamenttől (Constitution). Ha a rendelet a hírek szerint október 6-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, a határidő október 16-án jár le (Euronews Romania).

Dan előtt másik lehetőség is áll: feloszlathatja a parlamentet, de ezt nem akarja megtenni. Ehhez előbb egyeztetnie kell a parlament vezetőivel, és csak akkor dönthet így, ha a törvényhozás legalább két kormányalakítási kérelmet elutasított, és 60 napon belül sem támogatott kormányt. Mindkét feltétel teljesült (Constitution). Dan azzal érvel, hogy egy választás hónapokkal meghosszabbítaná az ügyvezető kormányzás időszakát (Gândul).

Ez valós korlát. Az Alkotmány az ügyvezető kormány hatáskörét a közügyek viteléhez szükséges intézkedésekre szűkíti (Constitution). Nem egyértelmű, hogy ebbe belefér-e egy teljes új költségvetés benyújtása, és parlamenti többség nélkül annak elfogadtatása is nehéz lenne. A költségvetésnek illeszkednie kell ahhoz az uniós menetrendhez, amely 2030-ig a GDP 3 százaléka alá szorítaná Románia hiányát (Council). Az S&P október 2-án BBB− szinten hagyta Románia besorolását, egy fokozattal a bóvli kategória felett, negatív kilátással; a kockázatok között a politikai bizonytalanságot is megnevezte (S&P).

Dan olyan jelöltet állított, aki mögött egyik nagy párt sem áll. A közös kormányzást elutasító pártok előtt mégis marad egy szűk út: együtt megszavazhatják a bizalmat. Ehhez a PSD-nek le kellene mondania arról, hogy saját feltételeit kényszerítse ki, a PNL-nek pedig olyan kabinetre kellene szavaznia, amelyet a PSD is támogat, miközben a két párt nem kormányoz együtt. Egyelőre sem Grindeanu, sem Bolojan nem ajánlotta fel a szavazatait, a költségvetési határidő pedig nem vár.