Román bérvita: €770 million a tét

Brüsszel nem határozza meg a romániai fizetéseket. Nem dönthet arról, mennyit keressenek a tanárok, az orvosok vagy a köztisztviselők. Az Európai Bizottság viszont azt igenis ellenőrzi, hogy Románia megkapja-e a helyreállítási alapból járó, nagyjából 770 millió EUR támogatást. A pénz felszabadításához Bukarest bértörvény-tervezetet írt, de az a Bizottság költségvetési vizsgálatán egyelőre nem ment át. A vita lényege az, hogy Románia ki tudja-e fizetni a törvényt anélkül, hogy tovább növelné a hiányát.

Ilie Bolojan miniszterelnök augusztus 19-én megerősítette, hogy a Bizottság „észrevételekkel” és „tisztázási kérésekkel” küldte vissza a tervezetet (Agerpres). A román sajtó keményebben fogalmazott, több helyen azt írták, Brüsszel „elutasította” a szöveget, de ezt nyilvános bizottsági dokumentum nem támasztja alá (Euronews Romania). A különbség nem nyelvi finomság: ez még határidő előtti alku, nem végleges döntés.

Románia maga teremtette meg Brüsszel mozgásterét

A Bizottság befolyása egyetlen forrásból ered. Románia maga vállalta, hogy a közszféra bérreformját beépíti a nemzeti helyreállítási tervébe. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, vagyis az EU járvány utáni alapja nem számlákat térít meg, hanem reformvállalások teljesítéséhez köt támogatásokat. A román tervet az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta, így Brüsszel most azt vizsgálja, Bukarest valóban teljesítette-e a vállalt mérföldkövet, mielőtt pénzt utalna (EUR-Lex, European Commission). Az Európai Számvevőszék ezt a logikát úgy írja le: a kifizetés mérföldkövekhez, nem benyújtott számlákhoz kötődik (ECA).

A költségvetési vita viszonylag egyszerű. A román pénzügyminisztérium sajtóértesülések szerint olyan változatot támogatna, amely 2027-ben körülbelül 8 milliárd lejjel növelné a bérkiadásokat (Știrile ProTV). A politikai tárgyalások ezt az összeget 12 vagy akár 16 milliárd lej felé tolták, érdemi ellentételező kiadáscsökkentés nélkül (RFI Romania). Brüsszel ezért azt kéri számon, hogy a magasabb költségvetési teher miből fizethető ki. Alexandru Nazare pénzügyminiszter, miután az államadósság a GDP 60 százaléka fölé emelkedett, arra figyelmeztetett: „a költségvetési fegyelem kötelezettség, nem választási lehetőség” (Bursa).

Miért nehéz politikailag lezárni a törvényt

A reform egy széttöredezett bérstruktúrát váltana fel. Dragoș Pîslaru ideiglenes munkaügyi miniszter szerint az új törvény a jelenlegi 151 pótlékból 87-et megszüntetne, és plafont szabna a teljesítménybéreknek (Agerpres). Az egészségügyi szakszervezetek nem álltak be a javaslat mögé. Az oktatásban attól tartanak, hogy a reform befagyasztaná a jövedelmeket. Nicușor Dan elnök tanácsadója szerint Dan nem ír alá olyan törvényt, amely csökkenti az egészségügyben és az oktatásban dolgozók bérét (Digi24).

Bukarestnek augusztus 31-ig három dolgot kellene lezárnia: koalíciós megállapodást a törvény költségéről, rendkívüli parlamenti ülésszakot az elfogadáshoz, valamint olyan költségvetési számításokat, amelyeket a Bizottság bizonyítékként elfogad. A PNL, vagyis a parlamenti menetrendre befolyással bíró kisebbik koalíciós párt támogatja a rendkívüli ülésszakot (Mediafax). Sorin Grindeanu PSD-elnök viszont azt mondja, pártja még a tervezetet és a hozzá tartozó számításokat sem kapta meg. A PSD nélkül a törvény nem megy át, mert a koalíción belül ez a párt adja a legtöbb mandátumot.

A bukaresti vitán túlmutató precedens

A bértörvény nagyjából 770 millió EUR-t érint abból az ötödik román kifizetési kérelemből, amelyet Bukarest augusztus 15-én nyújtott be, összesen 2,84 milliárd EUR értékben (Radio Romania, Romania Insider). Ezen túl hat befejezetlen jogalkotási intézkedéshez összesen körülbelül 4,5 milliárd EUR helyreállítási pénz kapcsolódik (Brussels Times). Minden mérföldkövet augusztus 31-ig kell teljesíteni, a végső kifizetések decemberben zárulnak (Commission guidance).

Spanyolország hatodik helyreállítási kifizetésénél már látszott, hogy a Bizottság jóváhagyhatja egy kérelem nagy részét, miközben visszatartja azt a részt, amelyhez nincs elég bizonyíték (RTVE, La Moncloa). Romániánál is ez lehet a minta, ha a legtöbb mérföldkövet teljesíti, de a bértörvénynél nem tud meggyőző számokat felmutatni. Ha viszont a Bizottság gyenge bizonyítékok mellett is fizet, más fővárosok azt a következtetést vonhatják le, hogy a helyreállítási alap végső határideje alkuképes. A Bizottságnak most azt kell eldöntenie, elég-e Románia bizonyítása. Bukarestnek tizenegy napja maradt arra, hogy ezt a döntést nehezebbé tegye.