Román bérvita blokkolja a €770 milliót

770 millió EUR uniós helyreállítási pénz sorsa most egyetlen román törvényen múlik: a szakszervezetek elutasítják, egy bíróság részben megakasztotta az előkészítését, az ország legnagyobb pártja pedig nem hajlandó mögé állni.

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök július 23-án azt mondta, hogy a még bent ragadt uniós támogatások felszabadításához szükséges hat törvényből öt már ezen a héten a parlament elé kerülhet. A közszféra bérezéséről szóló törvény, amelyhez a 770 millió EUR kapcsolódik, nem lesz köztük (Adevărul, Romania Insider).

Románia nagyjából 4,5 milliárd EUR fennmaradó támogatást veszíthet el a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, vagyis az EU járvány utáni alapjából, amely csak akkor fizet a kormányoknak, ha azok teljesítik a vállalt reformokat. Ehhez a parlamentnek hat törvényt kellene elfogadnia a szigorú augusztus 31-i határidő előtt (Brussels Times). Ahogy a To Brief tíz napja megírta, akkor még mind a hat törvény körül válság volt. A helyzet annyiban változott, hogy öt javaslat elmozdulhat. A több mint 770 millió EUR-t érő bérreform viszont most külön is sebezhetővé vált (Stirile ProTV, Europa FM).

Három akadály tíz nap alatt

A bértörvény tíz nap alatt három fronton akadt el. Július 14-én Sorin Grindeanu, a PSD vezetője közölte, hogy pártja nem támogatja a tervezetet. A PSD meghatározó erő a román parlamentben; nélküle nincs többség a törvény elfogadásához. Július 21-én a bukaresti fellebbviteli bíróság a Sanitas egészségügyi szakszervezet keresete nyomán felfüggesztette a társadalmi egyeztetési eljárást (Romania Insider). Július 23-án mind az öt nagy szakszervezeti konföderáció arra kérte a parlamentet, hogy vegye le napirendről a jelenlegi szöveget, mert szerintük 770 millió EUR sem indokolja egy hibás reform átnyomását (Adevărul).

Bolojan mozgástere eleve szűk. Ügyvivő kormányfőként a választások után, de még a végleges koalíció megalakulása előtt irányítja az országot. Nincs erős politikai felhatalmazása egy népszerűtlen átalakítás kikényszerítésére, a PSD pedig megtagadhatja a szavazatokat úgy, hogy a határidő politikai terhét Bolojan viselje.

A vita arról szól, ki fizeti meg a bérplafon árát. Bolojan tervezete a közszféra bérköltségét a GDP 8,1 százalékában korlátozná; ezt a plafont a Mediafax szerint az Európai Bizottsággal alkudták ki. A pótlékokat az alapbér 20 százalékában maximálnák, ami a névleges alapbéreket védené, de visszavágná azokat a juttatásokat, amelyekre sok közalkalmazott tényleges jövedelme épül. A szakszervezetek szerint a tervezet rossz. A PSD szerint egy ügyvivő kormány nem kényszerítheti rá az országra.

Brüsszel ellenőrizhet, de nem utasíthat

A bírósági döntés önmagában nem fagyasztja be az uniós pénzeket. Ennél nehezebb kérdést nyit meg: képes-e Románia olyan reformot felmutatni, amely kiállja a jogi támadásokat, mielőtt a Bizottságnak döntenie kell róla. A Bizottság csak akkor fizet, ha Románia bizonyítja, hogy a reformot végrehajtotta. Ha ez a bizonyítás nem áll meg, Brüsszel visszatarthatja vagy csökkentheti a kifizetést (EUR-Lex, European Court of Auditors).

A részleges jóváhagyás a rendszer működésének része. A Primigea szerint amikor Spanyolország benyújtotta hatodik kifizetési kérelmét, a Bizottság a mérföldkövek többségét elfogadta, néhányat viszont függőben hagyott, és a visszatartott pénzeket csak azután engedte el, hogy Madrid további bizonyítékokat adott. Románia is hasonló pályára kerülhet: ha hatból öt törvényt elfogad, az ezekhez kapcsolódó mérföldköveket és pénzeket megvédheti. A bértörvényhez kötött 770 millió EUR-t azonban nem lehet más sorra áttenni.

Románia következő, várhatóan augusztus elején érkező kifizetési kérelme nagyjából 2 milliárd EUR-ról szól (Radio Romania International). Ez a kérelem úgy kerülhet a Bizottság elé, hogy a bérreform helyén lyuk marad. Bulgária ugyanazzal az augusztus 31-i határidővel néz szembe: ott körülbelül 400 millió EUR függ befejezetlen energetikai és korrupcióellenes reformoktól (Mediapool).

A Bizottság pénzt rendelhet reformígéretekhez, és ellenőrizheti a teljesítést. Nem tud megszavaztatni egy nemzeti parlamentet, felülírni egy bíróságot, vagy rákényszeríteni a szakszervezeteket egy általuk látszategyeztetésnek tartott folyamat elfogadására. A helyreállítási alap ebben az esetben pontosan úgy működik, ahogy megtervezték: a politikai késlekedés költségét konkrét, nem alkuképes számmá alakítja. Romániában ez a szám 770 millió EUR, a határidő pedig augusztus 31.