Román bérvita veszélyezteti a €770m-t

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök számszerűsítette, mennyibe kerültek Romániának a teljesítetlen vállalások. Az ország 770 millió EUR-t veszített el, mert a pártok nem tudtak megállapodni a közszféra egységes bértörvényéről – mondta augusztus 31-én –, és további legfeljebb 100 millió EUR kerülhet veszélybe, mert még mindig működnek azok a szénerőművek, amelyeket a vállalások szerint már le kellett volna állítani (HotNews). Bolojan azt is hozzátette: az általa vezetett ügyvivő kormány egyik ügyért sem felelős.

Az augusztus 31-i dátum azért számított határnapnak, mert Románia eddig teljesíthette azokat a reformokat, amelyeket a PNRR-ben, vagyis az EU járvány utáni Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéhez kapcsolódó nemzeti tervében vállalt. Ez az a program, amelyben a tagállamok vissza nem térítendő támogatást és hitelt kaptak, de csak igazolt reformokért és beruházásokért (bizottsági zárási útmutató). Innentől az Európai Bizottság azt vizsgálja, Románia ténylegesen mit teljesített, és ennek alapján dönt a levonásokról.

Három veszteség, három bizonyossági szint

A számokat érdemes szétválasztani, mert nem ugyanarról a típusú veszteségről van szó.

A legbiztosabb tétel 458,7 millió EUR. Ezt az összeget Románia harmadik kifizetési kérelméből az év elején végleg levonták, miután több mérföldkő teljesítetlen maradt, és lejárt a felfüggesztési időszak (Agerpres, Radio Romania International). Ez a pénz már elveszett.

A 770 millió EUR egyelőre politikai beismerés, nem bizottsági határozat. Nicușor Dan elnök szerint a korábbi koalíció négy pártja nem tudott megállapodni az egységes bértörvényről, és közösen elfogadta a veszteséget (Agerpres, Spotmedia). Az Euronews és a Bloomberg várható veszteségként kezelte az összeget, de a határidő lejártakor az Európai Bizottság még nem tett közzé kifizetési döntést.

A szénügyi becslés ennél is bizonytalanabb. Bolojan szerint Románia legfeljebb 100 millió EUR-t bukhat azért, mert a tervben előírtakkal szemben nem zárták be a turceni és craiovai ligniterőműveket (Digi24). Ez kormányzati becslés egy olyan büntetésről, amelyet a Bizottság még nem állapított meg.

A szénügy nem csak pénzről szól

A bértörvény azért bukott el, mert a politikai szereplők nem jutottak megállapodásra. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint rossz törvényt nem szabad elfogadni csak azért, hogy megérkezzenek az uniós források (Krónika). A szénerőművek ügye más természetű: itt az időzítés a fő probléma. Románia úgy vállalta erőművek bezárását, hogy az azokat kiváltó termelési kapacitások és távhőrendszerek még nem épültek ki.

Bolojan maga is azzal magyarázta a halasztást, hogy Craiova és a Zsil-völgy térségében nem állnak készen az alternatívák (HotNews). Ha a szenet előbb vezetik ki, mint ahogy rendelkezésre áll a helyettesítő hő- és áramtermelés, annak költségét a helyi háztartások és az önkormányzati távhőrendszerek fizetik meg. Az Európai Bizottság a teljesítetlen mérföldkövet pénzügyi levonásként árazhatja be. A túl korai bezárás viszont helyben jelentett volna gazdasági büntetést azoknak, akik ezek mellett az erőművek mellett élnek.

A parlament ezt a feszültséget törvénybe is írta. Egy PSD-módosítás most ahhoz köti a szénerőművek bezárását, hogy előbb épüljön ki az azokat kiváltó, azonos kapacitás. A Bizottság arra figyelmeztetett, hogy ez alááshatja a Románia tervében már elfogadott dekarbonizációs mérföldkövet (Agerpres, Romania Insider). Egy korábbi román kormány ambiciózus bezárási menetrendet írt be az EU által jóváhagyott tervbe. A későbbi kormányok akkor örökölték meg ezt, amikor a fizikai infrastruktúra még nem állt rendelkezésre.

Románia nincs egyedül ezzel. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lezárási szakasza az egész EU-ban felszínre hozza az elmaradt vállalásokat. Az EU nem feltétel nélküli pénzt ígért. Az RRF-rendelet 24. cikke alapján a Bizottság részleges kifizetést teljesíthet, felfüggesztheti a nem teljesített feltételekhez kötött összegeket, végül pedig csökkentheti az adott országnak járó pénzt, ha a teljesítésre nem érkezik bizonyíték (EUR-Lex, Tanácsi magyarázó). A reformígéretek így számon kérhető ellenőrzőlistává váltak.

Ki fizet, ha eltűnnek az uniós támogatások?

Ha az uniós támogatás nem érkezik meg, a kormány vagy hitelből pótolja a pénzt, vagy elhalasztja az abból finanszírozott beruházásokat. Egy, a román pénzügyminisztérium adataira épülő elemzés szerint 2026 első felében az állami beruházások több mint 70 százalékát uniós támogatások és PNRR-hitelek finanszírozták (Friendship Bridge). A Fitch Romániát BBB- besoroláson, negatív kilátással tartja nyilván (Fitch Ratings). Egy BBB- adós számára a pótlólagos finanszírozás már nem ingyenpénz.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz azt tette, amire létrehozták: a reformvállalásokat költségvetési következménnyé alakította. Az Európai Bizottság minden elmulasztott mérföldkövet be tud árazni. A román kormányoknak pedig továbbra is el kell magyarázniuk a választóknak, miért vállaltak szénerőmű-bezárásokat azelőtt, hogy a kiváltásukra szolgáló kapacitások megépültek volna.