Román béralku adósságfalnál

Romániának augusztus 31-ig kell elfogadnia azt a közszférára vonatkozó bértörvényt, amelyhez 770 millió EUR uniós helyreállítási forrás kapcsolódik (Digi24, Romania Insider). Az Európai Bizottság a korábbi tervezethez kért pontosításokat, de nem utasította el azt (Agerpres). A nehezebb akadály nem Brüsszelben, hanem Bukarestben van.

Alexandru Nazare pénzügyminiszter augusztus 19-én közölte, hogy az államadósság az első negyedévben elérte a GDP 60,1 százalékát (Eurostat). Ez nem puszta statisztikai határ. A román fiskális-költségvetési felelősségi törvény szerint 60 százalék feletti adósságnál a kormány nem hagyhat jóvá olyan intézkedést, amely növeli a teljes bér- vagy szociális kiadást (Agerpres). Románia így olyan béremelési rendszert próbál összerakni, amelyet lehet, hogy saját jogszabályai alapján nem is írhat alá.

Olcsóbb tervezet, de talán még így is túl drága

A pártvezetőknek augusztus 20-án megküldött változat 4 000 lejre csökkenti a referenciaértéket a júliusi tervezetben szereplő 4 100 lejről (Adevărul, ZF). A referenciaérték az az alapösszeg, amelyet az egyes munkakörökhöz rendelt szorzóval felszorozva számítják ki a fizetést. Ha ezt lejjebb viszik, az egész bértábla költsége csökken anélkül, hogy minden munkaköri kategóriát újra kellene írni.

A tervezet a bónuszokat, pótlékokat és jutalmakat az egyes költségvetési szervek teljes keretének 20 százalékában maximálná (Știrile ProTV). A jelenlegi rendszerben ezek a kiegészítések jóval a hivatalos alapbér fölé tolhatják a tényleges nettó jövedelmet. Azok a közalkalmazottak, akiknek a fizetése nagyban függ ezektől a pótlékoktól, reálisan kevesebbet vihetnek haza akkor is, ha az alapbérük emelkedik. A vesztesek nem feltétlenül a legalacsonyabb keresetűek lennének, hanem azok az intézményi csoportok, ahol a bónuszrendszer csendben felduzzasztotta a teljes javadalmazást.

Dragoș Pîslaru munkaügyi miniszter szerint senkinek sem csökken a jövedelme, és a közszféra dolgozóinak több mint kétharmada emelést kap (G4Media). A béremelés azonban nem egyszeri kiadás: minden évben újra megjelenik a költségvetésben. Nazare arra figyelmeztetett, hogy a nagyjából 8 milliárd lejes éves plafon feletti bármely összeg tartós költségvetési kötelezettséggé válik (Digi24).

Politikai forrásokra hivatkozó sajtóbeszámolók szerint a Brüsszellel egyeztetett 2027-es forgatókönyvek 12-16 milliárd lejes költséggel számolnak (RFI România, Adevărul). Ha a végső összeg ehhez a sávhoz kerül közel, a törvény túllépi a plafont, a különbözetet pedig minden későbbi költségvetés örökli. Így kevesebb tér marad infrastruktúrára, egészségügyre és állami beruházásokra.

A magas kamatok tovább drágítják a számlát

Románia az EU túlzottdeficit-eljárása alatt áll, vagyis abban a korrekciós folyamatban, amely a túl sokat költő tagállamok költségvetési pályáját hivatott visszaterelni (Európai Bizottság). Ez korlátozza, milyen gyorsan nőhetnek az állami kiadások. A befektetők már most a régió egyik legmagasabb kamatával finanszírozzák Romániát: piaci adatok szerint a tízéves hozam 6,7-7,4 százalék körül mozog, a Fitch pedig negatív kilátás mellett vizsgálja az ország BBB- besorolását (SeeNews). Ilyen kamatszint mellett a hitelből finanszírozott tartós béremelés gyorsan összeadódik: az állam drágábban vesz fel pénzt, miközben a bérkötelezettség nem csökken.

Tíz nap, gazda nélkül

Pîslaru a tervei szerint augusztus 25-26. körül rendkívüli parlamenti ülésre küldené a törvényt, hogy azt még a hónap vége előtt alá lehessen írni. A szöveget azonban egyetlen párt sem támogatta hivatalosan. A miniszter úgy fogalmazott, hogy „a végső döntés felelőssége most a pártoké és a parlamenté” (News.ro).

A 770 millió EUR egy szélesebb, 2,84 milliárd EUR értékű kifizetési kérelem része, amelyet Románia már benyújtott az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze keretében. Ez a járvány utáni alap a támogatások kifizetését reformok teljesítéséhez köti (Radio Romania). A határidő elmulasztása nem jelenti azt, hogy a pénz egyik napról a másikra eltűnik. A Bizottság visszatarthatja a nem igazolt részt, és időt adhat a korrekcióra, ahogyan Spanyolország legutóbbi, hatodik helyreállítási kifizetésénél is tette (EUR-Lex, RTVE).

A törvénynek egyszerre három próbát kell kiállnia: elég olcsónak kell lennie ahhoz, hogy Brüsszel és a hitelezők elhiggyék, Románia tartósan finanszírozni tudja; el kell fogadtatni azokkal a koalíciós pártokkal, amelyek eddig nem álltak mögé; és még azelőtt kell jogszerűen elfogadni, hogy az ország saját adósságszabályai végleg lezárnák az utat. A pénz még nincs elveszve. A megmentéséhez olyan bérszámla kell, amelyet a kormány alá is írhat.