Románia először lőtt le drónt

Július 24-én 09:39-kor a román radarok légi célt észleltek Sulinától keletre, a Duna-delta partvidékén. A drón ezután a szárazföld belseje felé haladt: Brăilán át Buzău irányába. A NATO parancsnoksága alatt két olasz Eurofighter szállt fel a Mihail Kogălniceanu légibázisról, majd két román F-16-os is csatlakozott. Az egyik olasz gép Brăila megye felett rakétát indított, de nem találta el a célt. 11:02-kor egy román F-16-os Padina közelében, lakatlan terület felett megsemmisítette a drónt (Romania Insider, n-tv). Ez az első nyilvánosan ismert eset, amikor Románia lelőtt egy drónt, amely megsértette a légterét.

A román ügyészség szerint a célpont egy orosz Shahed/Geran típusú drón volt, vagyis ugyanahhoz a fegyvercsaládhoz tartozott, amelyet Oroszország ukrán infrastruktúra ellen használ. A pilóták már az elfogás közben is ezt jelezték vizuális azonosítás alapján, a teljes műszaki megerősítés azonban akkor még folyamatban volt (Mediafax, Berliner Zeitung). A roncsokon talált jelölésekről, az elektronikáról, a robbanófejről és az indítás helyéről egyelőre nem közöltek részleteket.

Ki adta ki a parancsot?

Az ügyből azért lett NATO-szintű kérdés, mert az elsőként felszálló olasz Eurofighterek a szövetség légirendészeti missziójában vettek részt. Ez a NATO állandó feladata: gyanús légi járművek észlelése, azonosítása és szükség esetén elfogása. A Sofia Globe szerint a NATO megerősítette, hogy a gépek „NATO-parancsnokság és -irányítás alatt” működtek (Sofiaglobe). A parancsnoki rendszer azonban a műveletet hangolja össze; a saját terület felett indított fegyverek jogi felelőssége továbbra is a nemzeti hatóságoknál marad. Innen jön a lényegi kérdés: ki engedélyezte a lövést?

Román védelmi tájékoztatások szerint egy olasz Typhoon Brăila felett indított rakétát, amely célt tévesztett, majd krátert és rakétamaradványokat hagyott a földön (Quotidiano Nazionale, Adnkronos). Olasz hivatalos közlés eddig nem került elő. Az, hogy Róma hallgat egy szövetséges állam területe felett indított rakétáról, önmagában is beszédes.

A román pilóta csak akkor lőtt, amikor a drón lakatlan terület fölé ért. Ez arra utal, hogy előre rögzített szabályok határozták meg, hol és mikor lehet tüzet nyitni (Internazionale/Reuters). Ezeket a szabályokat sem a román védelmi minisztérium, sem a NATO nem hozta nyilvánosságra.

Miért nem működik a régi forgatókönyv a drónokra?

A légirendészet és a légvédelem nem ugyanaz. A légirendészet gyanús repülőeszközök elfogását jelenti: a vadászgép melléjük repül, azonosítja őket, majd kikíséri vagy eltéríti őket. A légvédelem ezzel szemben fenyegetések megsemmisítéséről szól. A Buzău felé tartó célpont ügyét légirendészeti műveletként kezelték, de a gyakorlatban légvédelmi akció lett belőle: rakétát indítottak, majd szövetséges terület felett megsemmisítettek egy célpontot.

Egy Shahed-drón nem olyan, mint egy pilóta vezette repülőgép, amelyet rádión vagy vizuális jelzésekkel el lehet téríteni. Lassú, személyzet nélküli, robbanóanyagot hordozhat, és repülés közben nehéz teljes bizonyossággal besorolni. A klasszikus elfogás-kísérés modellje ilyen célpontnál nem ad használható választ.

A balti államok éppen ezzel a váltással küzdenek. Észt források szerint a légirendészeti logikáról a légvédelmi működés felé való elmozdulásról már július elején döntöttek, vagyis még a romániai lelövés előtt (ERR). Litván tisztviselők a román esetet arra használták érvként, hogy világosabb felhatalmazásra és gyorsabb döntéshozatalra van szükség arról, mikor lehet tüzet nyitni (TV3). Buzău tehát nem elindította a balti újragondolást, hanem megmutatta, miért nem kerülhető meg.

A szabályok, amelyeket senki nem tett közzé

Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter külön is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország zsákmányolt ukrán drónokkal provokálhatja a keleti szárny államait (TVN24). A német sajtó közben az ellenkező kockázatra hívta fel a figyelmet: ha repülés közben nem lehet biztosan megállapítani egy drón eredetét, rakományát és szándékát, akkor az alacsonyabb tűzparancsküszöb téves célpont eltalálásához vagy lakott területre hulló roncsokhoz vezethet (Handelsblatt).

Románia készült erre a helyzetre. Radu Miruță védelmi miniszter július 7-én azt kérte Ukrajnától, hogy a Fekete-tenger térségében használt ukrán drónokat úgy programozzák, hogy önmegsemmisítést hajtsanak végre, ha román területre lépnek be (Agerpres). Tizenhét nappal később Románia lelőtt egy drónt.

A Buzău melletti eset azt bizonyította, hogy a NATO keleti szárnyának légi rendszere képes észlelni, vadászgépeket indítani, követni és megsemmisíteni egy célpontot. Azt viszont nem bizonyította, hogy az ezt irányító szabályok rendezettek, ismertek vagy nyilvánosak. Az Észak-atlanti Tanácsnak, ahol minden szövetséges egyenrangú félként ül, és azoknak a nemzeti fővárosoknak, amelyek a tűzparancs szabályait jóváhagyják, alapvető választ kell adniuk a keleti szárnyon élőknek: mikortól válik célponttá egy drón a szövetséges légtérben, ki dönt erről, és ugyanaz-e a szabály Bukarestben, mint Tallinnban?