Románia bíróság elé kerül a patikai késések miatt

Egy államilag támogatott gyógyszereket kiadó patika akkor is időben fizet a nagykereskedőnek, a dolgozóinak és a bérbeadónak, ha az állam késik a térítéssel. A hiányt ilyenkor a gyógyszertár finanszírozza: hitelből, beszállítói tartozások görgetésével vagy a készletek szűkítésével. Az Európai Bizottság pontosan emiatt vitte Romániát az Európai Unió Bírósága elé. A Bizottság szerint a CNAS, vagyis a román állami egészségbiztosító, amely megtéríti a patikáknak a kiadott támogatott gyógyszerek árát, olyan tartósan és olyan nagy késéssel fizetett, hogy ezzel megsértette az EU egységes piacra vonatkozó szabályait.

Három figyelmeztetés után sem jött tartós megoldás

A Bizottság jogi eszköze a késedelmes fizetésekről szóló irányelv. Ez az uniós szabály előírja, hogy a közintézmények szigorú határidőn belül fizessenek a beszállítóiknak. Az egészségügyi szervezetek legfeljebb 60 napot kapnak, vagyis többet, mint a legtöbb állami megrendelő, de ez nem jelent korlátlan halasztási jogot.

A Bizottság két év alatt háromszor figyelmeztette Romániát: 2024 áprilisában hivatalos felszólító levelet küldött, majd 2025 februárjában és 2026 januárjában két indokolással ellátott véleményt, vagyis formális írásbeli felszólítást a jogsértés megszüntetésére. Miután Románia válaszai továbbra sem győzték meg a Bizottságot, az ügy bíróság elé került. A késések mértékét román adatok is mutatták: a CNAS a 60 napos jogi határidőn túl átlagosan még 62-79 napot késett a patikáknak járó kifizetésekkel (Stiri pe surse).

A CNAS vitatja a Bizottság keretezését. Azt állítja, hogy az eljárás egy korábbi állapotot tükröz, a hátralékokat 2025 októbere és 2026 áprilisa között rendezték, és 2026. július 8-án a gyógyszerkifizetések már naprakészek voltak (Digi24). Jogi szempontból azonban az számít, hogy Románia mit javított ki addigra, amikor a kötelezettségszegési eljárás döntő szakaszba ért. Egy ilyen eljárás mindig meghatározott időszakban vizsgálja az állam magatartását. Amit az alperes a bírósági szakasz után hoz rendbe, az politikailag javíthatja a képet, de visszamenőleg nem tünteti el a jogsértést.

Mit üzen az olasz ügy Romániának

Az Európai Unió Bírósága már döntött egy nagyon hasonló ügyben. A Bizottság kontra Olaszország ügyben (C-122/18) kimondta, hogy Olaszország megsértette a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet, mert az állami szervek ténylegesen késve fizettek. Az sem mentette meg Olaszországot, hogy az irányelvet formálisan átültette a nemzeti jogba, és az sem, hogy az érintett beszállítók elvben perelhettek volna. A mérce az volt, hogy az állam a gyakorlatban időben fizetett-e. Nem fizetett.

Ez az ítélet Románia számára rossz előjel. Ha a Bizottság bizonyítani tudja, hogy a CNAS az eljárással érintett időszakban túllépte a 60 napos határidőt, Románia könnyen ugyanarra a megállapításra juthat, mint Olaszország. Róma később közszektorbeli fizetési monitoringrendszert épített ki, és annyit javított a gyakorlatán, hogy a Bizottság lezárta az ügyet (IFEL). Románia „történeti problémára” épített védekezése csak akkor lehet hiteles, ha hasonlóan tartós megfelelési adatokkal mutatja meg, hogy a CNAS következetesen 60 napon belül fizet. Egy ítélet tompítására időzített egyszeri hátralékrendezés ehhez kevés.

Románia nem egyedül használja költségvetési eszközként a késedelmes egészségügyi kifizetéseket. Lengyelországban a nemzeti egészségügyi alap olyan elszámolási ciklusokat javasolt, amelyek mellett a kórházaknak előbb el kellene látniuk a betegeket, majd hónapokat várnának a pénzükre, vagyis működőtőkével hiteleznék az államot (Rzeczpospolita). Magyarországon a késve rendezett kórházi tartozások az évekig húzódó perekben felhalmozódó késedelmi kamatokkal nőttek tovább (Portfolio). Románia azonban az első tagállam, amelyet a Bizottság emiatt a gyakorlat miatt bíróság elé vitt.

Szűk szabály, valódi következményekkel

Az EU nem irányítja a tagállami egészségügyet. A szerződések az egészségügyi szolgáltatások megszervezését és finanszírozását a tagállamoknál hagyják (EUMSZ 168. cikk). A Bizottság ennél szűkebb szabályt érvényesít: ha egy állam magánpatikákat használ a közfinanszírozott ellátás biztosítására, akkor a jogi határidőn belül ki kell fizetnie őket. Az irányelv éppen azt hivatott megakadályozni, hogy a közintézmények a vásárlóerejükkel élve rejtett finanszírozási költségeket toljanak át kisebb beszállítókra. A patikák készpénzpufferként használata egységes piaci jogsértés, nem szuverén mozgástér.

Ha a Bíróság Románia ellen dönt, és a CNAS továbbra sem tartja be a szabályokat, a Bizottság az EUMSZ 260. cikke alapján újra eljárhat. Ez az a szerződéses út, amelyen napi pénzbírságot lehet kérni, ha egy tagállam nem hajt végre egy bírósági ítéletet. Egy elmarasztaló döntés a hasonló gyakorlatot követő tagállamoknak is jelzés lenne. Románia védekezése most már kevésbé azon múlik, hogy történetinek nevezi-e a hátralékokat, sokkal inkább azon, hogy bizonyítani tudja-e: a CNAS tartósan időben fog fizetni.