Románia beméri az orosz drónokat, de nem lőhet

Május 29-én egy orosz Geran-2 drón becsapódott egy galați-i lakóház tizedik emeletébe Romániában. Egy nő és egy gyerek megsérült. Először fordult elő, hogy orosz drón civil sérülteket okozott NATO-területen. Öt napon belül Románia rendkívüli ENSZ Biztonsági Tanács-ülést kezdeményezett, 56 államból álló koalíciót szervezett Oroszország elítélésére, és hivatalosan kérte NATO-szövetségeseitől drónelhárító rendszerek küldését. A diplomáciai reakció gyors és látványos volt. Katonai eszköz eddig nem érkezett.

A rendszer mindent látott, mégsem lőtt

Radu Miruță román védelmi miniszter néhány órán belül kimondta, hol hibázott a rendszer: Románia már 2026 februárjában ideiglenes drónelhárító képességeket kért a NATO-tól, eredmény nélkül. A román beszerzések a SAFE-en, vagyis az EU új védelmi beszerzési alapján keresztül nagyjából 18 hónap múlva érkezhetnek meg. „Az orosz drónok nem PDF-ekből jönnek” – mondta Miruță újságíróknak. „Éjszaka jönnek, és házakat döntenek romba. Nem PowerPointtal harcolunk” (Adevărul).

Június 2-án a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka egy képességgeneráló konferencián szakmailag megalapozottnak minősítette a román kérést, és felkérte a szövetséges országokat, hogy ajánljanak fel rendszereket. Ez azonban technikai jóváhagyás. A tagállami kormányok politikai döntése továbbra sem született meg.

Románia a teljes repülési útvonalán követte a Galați felé tartó drónt. F-16-osok is a levegőben voltak, fegyverhasználati felhatalmazással. A négyperces ablakban mégsem tudtak közbelépni. Két korlát egyszerre zárta ki az elfogást: békeidőben a román gépek nem lőhettek ukrán légtérbe, Romániának pedig nem volt olyan földi drónelhárító rendszere, amely saját terület fölött megsemmisíthette volna az eszközt.

Ez már nem egyszerű képességhiány, hanem doktrinális probléma. Május 19-én egy román F-16-os lelőtt egy drónt Észtország területe fölött, és ezzel rendezetlen precedenst teremtett. A NATO légirendészeti szabályait kétosztatú helyzetekre írták: szövetséges légtérre vagy ellenséges légtérre. Az Ukrajna feletti harcokból NATO-országokba sodródó drónok harmadik kategóriát hoztak létre, amelyet a meglévő tűzparancsszabályok nem kezelnek tisztán. A szövetségnek nincs közös protokollja erre az átsodródó fenyegetésre.

Mindenki rögtönöz, közös rendszer nincs

A NATO keleti szárnyán minden ország saját választ rak össze, közös architektúra nélkül. Lettország, miután május 7-én Oroszországból érkező drónok zuhantak a területére, mobil drónelfogó egységeket kezdett telepíteni az orosz határhoz: négyfős katonai csapatokat, lett gyártású elfogódrónokkal. Észtország ugyanazon a határszakaszon kiépítette első állandó drónfelderítő rendszereit. Lengyelország külön saját drónelhárító rendszert épít.

Május 21-én Észtország, Lettország és Litvánia elnökei közös nyilatkozatban kérték, hogy a NATO a balti légirendészetet, amelyben a szövetséges vadászgépek rotációban őrzik a balti légteret, alakítsa át állandó légvédelmi misszióvá drónelhárító képességekkel. A szolidaritás nyelve erős, de alatta valós törések látszanak. A Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján, vagyis a keleti szárny koordinációs fórumán Magyarország tartózkodott. Bulgária nem támogatta egy különleges törvényszék felállítását. A román külügyminiszter maga is elismerte, hogy a galați-i támadás indokolttá tette volna a 4. cikk aktiválását, amely a NATO hivatalos konzultációs mechanizmusa biztonsági fenyegetés esetén. Bukarest mégis enyhébb diplomáciai csatornákat választott, a beszámolók szerint szövetségesi nyomásra, hogy ne fokozza a helyzetet.

Románia kiutasította Oroszország constanțai konzulját, és elrendelte a konzulátus bezárását. Oroszország ENSZ-nagykövete politikai színháznak nevezte a Biztonsági Tanács ülését (ENSZ-közlemény, DW). Az Egyesült Államok ugyanott megerősítette, hogy „a NATO-terület minden centiméterét” megvédi. Romániát csak 2026-ban tizenöt drónincidens érte. A szövetség egyik után sem aktiválta a 4. cikket.

Az ankarai csúcs rosszkor jön

A NATO ankarai csúcsát július 7–8-ra tűzték ki. A keleti szárny országai nagyobb védelmet kérnek majd, éppen akkor, amikor Washington csökkenti az Európában rendelkezésre álló vadász- és légi utántöltő gépek számát. A Pentagon májusban lemondta 4 000 katona tervezett lengyelországi telepítését.

Galați után ugyanaz a minta rajzolódik ki az egész keleti szárnyon: a nyilatkozatok erősödnek, miközben a védelmi képességek nemzeti szinten maradnak, széttöredezettek, és hónapokra vannak a bevethetőségtől. A Galați-ba becsapódó drónnak négy perc kellett a határtól a lakóházig. A szövetség beszerzési menetrendje 2027 végéig nyúlik.