Román F-16 lőtt le drónt Észtországban

Május 19-én 11:03-kor a NATO vadászgépeket riasztott a litvániai Šiauliaiból. Egy drón Oroszország felől belépett Észtország légterébe. 12:14-kor egy román F-16-os pilótája tüzet nyitott. A pilóta nélküli eszköz Põltsamaa közelében, mezőgazdasági területre zuhant, 30 méterre a legközelebbi háztól. A teljes körű háború kezdete óta először fordult elő, hogy NATO-vadászgép drónt semmisített meg a balti légtérben (Romania Insider, Estonian Defence Forces).

Két nappal később Észtország, Lettország és Litvánia elnökei azt kérték a NATO-tól, hogy tegye állandóvá ezt a válaszlépést: a Baltic Air Policinget, vagyis a békeidős légtérellenőrző missziót teljes légvédelmi mandátummá kellene alakítani, olyan szabályokkal, amelyek engedélyezik a lelövést, és külön drónelhárító rendszerekkel a balti országok területén (ERR). Ehhez mind a 32 NATO-tagállam egyhangú hozzájárulása kell. A kérés akkor érkezik, amikor Washington további európai csapatkivonásokat jelez.

Hogyan lesznek ukrán drónokból NATO-probléma

A drónok többnyire ukrán eszközök. Ukrajna nagy hatótávolságú csapásmérő drónjai az orosz olajinfrastruktúrát támadják a balti határok közelében, főként az Uszty-Luga és Primorszk környéki terminálkomplexumokat Oroszország leningrádi régiójában. Az orosz elektronikai hadviselési egységek zavarják a GPS-jeleket, vagy hamis koordinátákat juttatnak a rendszerbe, így a drónok letérnek az útvonalukról, és NATO-területre sodródnak. Ukrajna ezt elismerte és bocsánatot kért érte. Észtország védelmi minisztere megerősítette, hogy az F-16-os célpontja „nagy valószínűséggel egy útvonaláról letért ukrán drón” volt, erős elektronikai zavarás mellett.

A művelet nemcsak a drónokról, hanem az információs hadviselésről is szól. Május 18-án az orosz SZVR hírszerző szolgálat azt állította, hogy ukrán drónkezelők lett katonai bázisokon állomásoznak, és csapásokkal fenyegette meg a lett „döntéshozatali központokat”. Lettország, Ukrajna és az Egyesült Államok visszautasította az állításokat (ISW). Belarusz diplomáciai tiltakozást nyújtott be arra hivatkozva, hogy egy drón Litvániából lépett be a légterébe, néhány nappal azután, hogy saját hadserege forródróton figyelmeztette Litvániát egy ellenkező irányba tartó drónra. Litvánia szerint a tiltakozás „közvetlen bizonyítéka Belarusz részvételének Oroszország információs támadásában”.

A folyamat önmagát erősíti. Az orosz elektronikai hadviselés NATO-légtérbe tereli az ukrán drónokat. Az orosz hírszerzés ezután ezeket az incidenseket használja bizonyítékként arra, hogy a balti államok támadják Oroszországot. A drónkampánnyal párhuzamosan Oroszország május 19-én be nem jelentett nukleáris gyakorlatot tartott, amelyhez Belarusz területéről indított rakéták is tartoztak (Defense News). Egyetlen hét alatt drónok, dezinformáció és nukleáris jelzés érte a NATO keleti szárnyát.

Három ország, három rendszerszintű hiba

Lettországban május 14-én összeomlott a kormánykoalíció, miután a hatóságok elhibázottan reagáltak arra, hogy egy drón eltalált egy olajraktárt Rēzeknében (LSM). Ez volt az első olyan NATO-tagállami kormány, amely közvetlenül drónokhoz kapcsolódó hibrid hadviselés következményeként bukott meg. Andris Kulbergs miniszterelnök hat nappal később új koalíciót alakított, de annak teherbírása még nem látszik. A képhez hozzátartozik egy fontos részlet: Ukrajna drónradar- és felderítőprogramot ajánlott a balti államoknak. Észtország elfogadta. Lettország visszautasította. A Rēzeknét eltaláló drónt nem észlelték időben.

Litvániában öt nap alatt háromszor mondott csődöt a polgári védelem. Az LT72 vészhelyzeti alkalmazás május 20-án a felhasználói terhelés alatt összeomlott, május 21-én elavult adatokat mutatott, majd május 22-én ismét hibázott. Vilniusban zárva voltak az óvóhelyek. A szirénák nem szólaltak meg. Az államfőt és a miniszterelnököt bunkerekbe vitték.

Észtország radarjai már azelőtt észlelték a május 19-i drónt, hogy az belépett volna az ország légterébe. Észtországnak azonban nincsenek vadászgépei. Ha a román pilóta éppen nem lett volna a levegőben egy kiképzési repülésen, a drón akadálytalanul haladt volna tovább.

Miről dönt Ankara

A balti misszió átírásához légtérellenőrzésről légvédelemre az Észak-atlanti Tanács formális döntése kell. Ez a NATO állandó politikai döntéshozó testülete, ahol bármelyik szövetséges vétózhat. A következő reális időpont a július 7-8-i ankarai csúcstalálkozó.

Grynkewich tábornok, a NATO európai főparancsnoka május 19-én megerősítette, hogy Európának „feltétlenül további átcsoportosításokra kell számítania” az amerikai csapatoknál. A balti országoknak szükséges többrétegű észlelési és parancsnoki rendszer amerikai infrastruktúrán fut. Az európai alternatívák még épülnek: Lengyelország 18 drónelhárító üteget hoz létre; Lettország ad otthont a NATO első C-UAS innovációs gyakorlóterének, ahol pilóta nélküli eszközök elleni rendszereket tesztelnek. Ezek ma még nem fedik le a balti légteret.

Az Európai Parlament május 21-én „teljes szolidaritását” fejezte ki a balti államokkal. A szolidaritás azonban nem radarrendszer. Az ankarai csúcson az dől el, hogy a 32 szövetséges hajlandó-e pénzt tenni a politikai támogatás mögé, miközben az az ország, amely a NATO légvédelmi architektúráját eddig aláírta, távolodik az asztaltól.