Román F-16 lőtt le drónt Észtország felett

Egy román F-16-os május 20-án dél körül levegő-levegő rakétát indított Dél-Észtország felett. A célpont egy ukrán drón volt, amelyet az orosz GPS-zavarás térített szövetséges légtérbe; a gép Põltsamaában, 30 méterre egy tanyaháztól zuhant le (ERR, Aerotime). Senki nem sérült meg. Ez volt a NATO első légi elfogása egy balti állam felett. A rakéta működött. Az a rendszer viszont, amelynek a lent élő embereket kellett volna megvédenie, nem.

Tíz légtérsértés, egy kormány bukása

Március óta legalább tíz drónincidens érintett négy NATO-tagállamot, nagyjából ötnaponta egy (Defence News). Az ukrán drónok orosz energetikai célpontokat támadnak Szentpétervár környékén, de az elektronikai hadviselés letéríti őket az útvonalukról. Május 7-én egy ilyen drón egy lettországi olajraktárt talált el. Május 15-én Finnország lezárta a helsinki repülőteret. Május 20-án Litvánia először adott ki országos lakossági riasztást: az államfőt és a parlamentet óvóhelyre vitték (Euronews).

A politikai következményeket Lettország viselte a legnehezebben. Evika Siliņa miniszterelnök május 14-én lemondott, miután a védelmi miniszternek távoznia kellett a rēzeknei raktárcsapás miatt (Washington Post).

Ukrajna a pályaelhagyásokat az orosz elektronikai hadviselés „szándékos” következményének nevezte (Ukrainska Pravda). Az orosz külső hírszerzés más irányból próbálta keretezni az ügyet: azt állította, bizonyíték nélkül, hogy Lettország ukrán drónindításokat enged a területéről, majd figyelmeztetett, hogy „a lett területen lévő döntéshozatali központok koordinátái jól ismertek” (Atlantic Council). Mark Rutte NATO-főtitkár közvetlenül válaszolt: a drónok azért lépnek be szövetséges légtérbe, mert Oroszország „felelőtlen, illegális, teljes körű támadást” indított (Euronews).

Harmincöt évnyi elmaradás az óvóhelyeknél

A Põltsamaában lezuhant drón üzemanyagot vitt, de nem erősítették meg, hogy robbanófej is lett volna rajta. Ha lett volna, a környéken kevesen tudták volna, hová kell menekülniük.

Észtország az incidens idején mobilriasztást küldött egy olyan alkalmazáson keresztül, amelyet egy nappal korábban indítottak el katonai gyakorlatra (ERR). Az új épületekre vonatkozó kötelező óvóhelyszabályok csak 2028 márciusában lépnek hatályba. Közterületi szirénahálózat nincs.

A hiány egész Európán végigér. Németországban a hidegháborús 2 000 óvóhelyből 579 működik. Berlinben egy sem (Taz). Lengyelország a lakosság 3,8 százalékát tudná óvóhelyen elhelyezni (Business Insider Poland). Románia 4 538 polgári védelmi óvóhelyet tart nyilván, de Tulceában, az ukrán határhoz közeli frontvárosban a tíz közintézményi létesítmény közül egy sem működik (Adevărul). A hidegháborús hálózatát egyedül Finnország nem bontotta le, ezért ott a városi lakosság többségét védeni tudják.

Most már pénz is mozdul. Németország május 20-án 10 milliárd EUR-t hagyott jóvá polgári védelemre, ez az újraegyesítés óta a legnagyobb ilyen beruházása (German Federal Government). Lengyelország az uniós helyreállítási tervén keresztül 22,5 milliárd zlotyt különített el, a nagyobb óvóhelyépítések 2027-ben indulnak (Money.pl).

A szűk keresztmetszet Brüsszelben van, de nem politikai akaratként, hanem hatáskörként. Az uniós szerződések szerint a polgári védelem „támogató hatáskör” (az EUMSZ 196. cikke): az EU koordinálhat és társfinanszírozhat, de nem kötelezhet egyetlen országot sem óvóhelyek építésére vagy szirénák telepítésére. Közös riasztási szabvány sincs. Május 20-án Litvánia cell broadcast rendszert használt, Észtország egy kísérleti alkalmazást, Lettország pedig csak a határ menti önkormányzatokat figyelmeztette. Három NATO-szövetséges, három egymással nem kompatibilis rendszer.

Amit a rakéta nem old meg

Az orosz elektronikai hadviselés úgy idéz elő ilyen incidenseket, hogy közben megőrzi a tagadhatóságot. A GPS-zavarás elvakítja a drón navigációját. A spoofing hamis koordinátákat ad neki. Egyes letérített drónok ezután önállóan ráállhatnak a legközelebbi olyan célpontra, amely megfelel a képfelismerő programozásuknak. A civileket érő fizikai kockázat ugyanaz marad, akár Moszkva irányítja aktívan NATO-légtérbe a drónokat, akár csak olyan körülményeket teremt, amelyekben azok elsodródnak.

A NATO május 20-án bebizonyította, hogy le tud lőni egy elszabadult drónt. A román pilótának tiszta égboltja és vizuális kontaktusa volt. A következő elfogásnál egyik sem biztos. A szövetség ma már képes elhárítani a közvetlen légi fenyegetést. Arra viszont még nem képes, hogy megvédje az alatta élőket. A jelenlegi uniós jog alapján Brüsszel senkit nem kényszeríthet arra, hogy ezt nemzeti szinten rendbe tegye.