Roszatom kikerüli az energiaszankciókat

Európa az orosz energiahordozók nagy részét már leválasztotta a saját piacáról: az orosz szenet kizárta, az olajimport nagy részét leállította, a gázfüggést pedig érdemben csökkentette. A polgári nukleáris együttműködés viszont jórészt érintetlen maradt. Ezt mutatja a németországi Lingen ügye is: egy fűtőelemgyár júliusban engedélyt kapott arra, hogy orosz állami technológiára építve gyártson reaktoralkatrészeket, miközben a német kormány politikailag ellenzi az orosz részvételt, jogilag azonban nem tudta megakadályozni.

Alsó-Szászország július 22-én hagyta jóvá a francia Framatome egyik leányvállalata által működtetett lingenei fűtőelemgyár bővítését. Az engedély alapján az üzem VVER-reaktorokhoz gyárthat fűtőelem-kazettákat, vagyis olyan szovjet tervezésű reaktorokhoz, amelyek ma is több közép- és kelet-európai atomerőműben termelnek áramot (Framatome, BMUKN). A gyártás a TVEL licenceire, technológiájára és gépeire támaszkodik; a TVEL az orosz állami nukleáris vállalat, a Roszatom fűtőanyaggyártó ága.

Miért hagyta jóvá Berlin azt, amit ellenez?

A német szövetségi környezetvédelmi minisztérium szerint nem volt jogalap az engedély megtagadására. A német atomtörvény a biztonságot szabályozza, nem a geopolitikai kockázatokat, az uniós szankciók pedig jelenleg nem terjednek ki a polgári nukleáris együttműködésre (BMUKN). Christian Meyer alsó-szászországi környezetvédelmi miniszter is hibásnak nevezte az orosz részvételt, de azt mondta: a tartomány szövetségi felügyelet alatt járt el, ezért nem tagadhatta meg az engedélyt (NDR).

Az engedélyhez biztonsági korlátozásokat kapcsoltak: korlátozzák a Roszatom munkatársainak hozzáférését, elválasztják az informatikai rendszereket, és ellenőrzik a hardvereket (ZEIT). Németország tehát nem megszüntetni próbálja az orosz jelenlétet, hanem kezelni.

Az EU azért nem zárta be ezt a kiskaput, mert a nukleáris függés egyszerre műszaki és politikai probléma.

A nukleáris fűtőanyag nem olyan áru, amelyet egyik napról a másikra le lehet cserélni, mint a kőolajat. Egy fűtőelem-kazetta konkrét reaktortípushoz tervezett, nemzeti hatóság által engedélyezett alkatrész, amelyet előre rögzített üzemanyagciklus szerint töltenek be. A Framatome szerint az EU-ban 19 VVER-reaktor működik (Framatome). Az orosz eredetű fűtőanyag kiváltásához új tervek, tesztkazetták és erőművenkénti hatósági jóváhagyások kellenek; ez éveket vesz igénybe.

A politikai akadály egyszerűbb: az EU-s szankciókhoz az Európai Unióról szóló szerződés 31. cikke alapján egyhangú döntés kell (EUR-Lex). Egyetlen kormány is megakaszthatja a teljes csomagot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a nukleáris szankciók veszélyeztetnék a Paks II. bővítését, amelyet a Roszatom vezet, és amelyhez Oroszország legfeljebb 10 milliárd EUR értékű állami hitelt biztosít (Agenzia Nova, World Nuclear Association).

Hol van a valódi függés?

Oroszország befolyása nem elsősorban a nyersuránnál erős, hanem a feldolgozási lánc középső szakaszaiban. Az Euratom Ellátási Ügynökség adatai szerint Oroszország 2024-ben az EU természetesurán-ellátásának mintegy 15,6 százalékát adta, de a konverziós szolgáltatásoknak már körülbelül 22,4 százalékát, a dúsítási szolgáltatásoknak pedig 23,5 százalékát (Euratom Supply Agency, S&P Global). A konverzió során az uránércet dúsításra alkalmas gázzá alakítják, a dúsítás pedig növeli a hasadóanyag arányát, hogy az üzemanyag reaktorban használható legyen. Ezeket a lépéseket nehezebb kiváltani, mert világszerte csak kevés üzem képes nagy mennyiségben elvégezni őket.

A VVER-reaktorokat használó országok három csoportra oszlanak. Csehország és Bulgária már vált: Temelín 2024 végén kapta meg az utolsó TVEL-szállítmányt, Kozloduj 5-ös blokkja pedig Westinghouse-fűtőanyagot tölt be (Seznam Zprávy, Sega). Szlovákia már aláírt nyugati fűtőanyag-szerződéseket, de ezeket még nem vezette be teljesen mind az öt reaktoránál; mivel az áramtermelésének mintegy 62 százalékát atomenergia adja, kevés mozgástere van egy ellátási zavar kezelésére (Reuters, World Nuclear Association). Magyarországon Pakshoz egyelőre nem engedélyeztek nyugati fűtőanyagot; a Framatome első alternatív kazettái 2028 körül érkezhetnek (Atlatszo).

Franciaország más oldalról érdekelt. A Reuters szerint Franciaország 2025-ben a dúsított uránjának 39 százalékát Oroszországból importálta (Reuters). Az Orano, a francia nukleáris üzemanyagciklus-vállalat fokozatosan csökkenő kvótákat támogatna hirtelen tilalom helyett, miközben a Framatome a lingenei bővítéssel VVER-fűtőanyag-szerződésekhez juthat. Párizs egyszerre beszél diverzifikációról, és részesül a jelenlegi rendszer előnyeiből.

Miért lenne gazdasági értelme a határidőknek?

Az Egyesült Államok már választott egy köztes megoldást. Washington 2024-ben betiltotta az orosz urán importját, de átmeneti mentességeket enged ott, ahol még nincs elérhető alternatíva (Congress). Az EU nem terjesztett elő hasonló javaslatot, noha a REPowerEU keretében vállalta az orosz energiafüggés felszámolását (European Commission).

A Westinghouse, a Framatome és az Urencóhoz kapcsolódó európai dúsítási kapacitások új szerződéseket és világosabb beruházási indokot kapnának. A Reuters szerint az uniós döntések körüli bizonytalanság már most visszafogja az Urenco beruházási döntéseit (Reuters). A Roszatom bevételt veszítene, Budapest pedig diplomáciai mozgásteret.

Az azonnali teljes tilalom kockázatos lenne, mert egyes reaktorok ma még nem tudnak nem orosz fűtőanyaggal működni. A tilalom teljes hiánya viszont azt jelenti, hogy a Roszatom még egy évtizedig beágyazva marad az európai energiainfrastruktúrába. Az adatok alapján a működőképes megoldás a harmadik út lenne: kötelező határidők reaktoronként, a tényleges átállási képességhez igazítva, valódi műszaki kényszer esetén átmeneti mentességekkel. Enélkül Európa egyszerre szankcionálja az orosz energiát, és engedélyezi az orosz nukleáris együttműködést.