Oroszország 200 indítót vet be atomgyakorlaton

Kevesebb mint húsz ukrán drónkezelő egy svéd hadgyakorlaton egy NATO-páncélososzlop nagy részét iktatta ki, amely május 13-án ért véget. Hat nappal később Oroszország a szokásos éves gyakorlataihoz képest jóval nagyobb nukleáris hadgyakorlatot indított. Amikor a hagyományos elrettentés gyengeségei ennyire látványosan megmutatkoznak, a nukleáris jelzések is nagyobb súlyt kapnak.

Mit mutatott meg húsz drónpilóta?

Az Aurora 26 nevű, 18 ezer katonát, Gotlandot és Dél-Svédországot érintő, 13 szövetséges ország részvételével tartott gyakorlat eredetileg azt tesztelte, hogyan lehet védekezni hibrid fenyegetések ellen. A támadó fél szerepére meghívott két kisebb ukrán dróncsapat azonban a forgatókönyvet gyorsan egyoldalúvá tette. Az egyik szituációban nagyjából 32 nehéz páncélozott járműből 28-at semlegesítettek, egy repülőteret pedig 20 perc alatt „kitakarítottak”. A védőknek háromszor is meg kellett állítaniuk a gyakorlatot, hogy újraszervezzék magukat.

Pål Jonson svéd védelmi miniszter nem próbálta kisebbíteni az eredményt. „Teljesen helyénvaló volt, hogy ennyire megterhelő volt” – mondta, hozzátéve, hogy „Ukrajna ebben a világ legjobbja”. Michael Claesson svéd vezérkari főnök szerint minden NATO-szövetségesnek „a lehető leggyorsabban” meg kell tanulnia a drónhadviselést.

Orosz nukleáris gyakorlat, szerződéses korlát nélkül

Oroszország május 19-én háromnapos nukleáris gyakorlatot kezdett, amelyen a nukleáris triád mindhárom elemét egyszerre mozgatta meg: a szárazföldi interkontinentális ballisztikus rakétákat, a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákat és a stratégiai bombázókat. A gyakorlaton több mint 200 rakétaindító, 140 repülőgép, 73 hajó és 13 tengeralattjáró vett részt. Az éves orosz „Grom” nukleáris gyakorlatok rendszerint néhány ezer katonát és néhány próbaindítást jelentenek. Ez a mostani ennél jóval nagyobb volt.

Belarusz is részt vett benne, méghozzá kifejezetten a „nukleáris töltetek célba juttatását és alkalmazásra való előkészítését” gyakorolva. Oroszország Belarusz területére telepítette az Oresnyik közepes hatótávolságú rakétarendszert, amely onnan tíz percen belül elérheti bármelyik európai fővárost. Európai NATO-tagállam nem rendelkezik hasonló szárazföldi képességgel.

Ez volt az első nagyobb gyakorlat azóta, hogy az Új START, az utolsó amerikai–orosz nukleáris fegyverzetkorlátozási szerződés február 5-én lejárt. 1972 óta először nincs jogilag kötelező ellenőrzési rendszer. A NATO így már nem tudja szerződéses helyszíni ellenőrzésekkel igazolni az orosz robbanófejek számát, ezért műholdfelvételekre és hírszerzési jeladatokra támaszkodik.

A drónok már határokat lépnek át

Az ukrajnai drónháború hagyományos katonai zűrzavara egyre gyakrabban ér el szövetséges területet is. Finnország május 15-én három órára lezárta a Helsinki-Vantaa repülőteret, és 1,7 millió lakost arra kért, hogy maradjon zárt térben, miután hírszerzési figyelmeztetés érkezett: Oroszország felé tartó ukrán drónok finn légtérbe sodródhatnak. Kilenc járatot irányítottak át. Drón végül nem érkezett, de a lezárás megmutatta, milyen messzire nyúlik már a háború pereme.

Négy nappal később egy, a NATO balti légtérrendészeti missziójában repülő román F-16-os azonosítatlan drónt lőtt le Dél-Észtország felett (Uudis.net, Polsatnews). Ez volt az első ilyen lelövés az ország történetében. Hanno Pevkur védelmi miniszter szerint valószínűleg egy pályájáról letért ukrán drónról volt szó. Az incidens az észt Spring Storm hadgyakorlat idején történt, amelyen ugyanazon a héten drónfenyegetésekre adott válaszokat gyakoroltak.

Ezek az esetek közvetlenül belefutottak a hét legélesebb diplomáciai vitájába. Alexander Stubb finn elnök összehangolt európai párbeszédet javasolt Putyinnal, európai vezetői és ukrán felhatalmazáshoz kötve. Gitanas Nausėda litván elnök ezt egyértelműen elutasította. A nézetkülönbség nem két elnök személyes vitája: Európának nincs közös álláspontja arról, lehet-e Moszkvával kapcsolatot keresni akkor, amikor Oroszország a nukleáris testtartását keményíti, miközben eltévedt drónok jelennek meg szövetséges területen.

A júliusi ankarai NATO-csúcs ezeket a repedéseket próbálja majd áthidalni. A szövetség úgy érkezik Törökországba, hogy hagyományos erőinek sérülékenységét olcsó drónok tették láthatóvá, Oroszország nagy léptékben mutatta meg nukleáris elérését, a kölcsönös átláthatóságot biztosító szerződéses rendszer pedig megszűnt. A nyarat az határozza meg, hogy a szövetségesek dróndoktrínával, nukleáris felülvizsgálattal vagy további vitákkal mennek-e Ankarába.