Orosz nukleáris robbanófejek Belaruszban

Május 21-én Oroszország taktikai nukleáris robbanófejeket vitt egy Belaruszban állomásozó Iszkander-M rakétadandár harcálláspontjaira. A robbanófejek ott is maradtak. A két védelmi minisztérium felvételeket tett közzé arról, ahogy belarusz kezelőszemélyzetek mobil indítóállványokat töltenek fel, majd rejtett tüzelőállásokba vonulnak szét (Euronews, Euromaidanpress). Azt, hogy a robbanófejekben valóban volt-e hasadóanyag, függetlenül nem lehet ellenőrizni. Moszkva és Minszk szerint éles robbanófejekről van szó.

A taktikai nukleáris robbanófejeket normál esetben megerősített bunkerekben tárolják, fizikailag elkülönítve az őket célba juttató rakétáktól. Az összeszerelés csak közvetlenül a bevetés előtt történik. Ha a robbanófejeket egy dandár műveleti tüzelőállásaira viszik, ez a biztonsági távolság eltűnik. Oroszország most nyilvánosan zárta le ezt a rést, több tízezer katonát megmozgató hadgyakorlatok közben, majd a robbanófejeket a helyszínen hagyta.

A balti stresszteszt

A nukleáris telepítés két hétnyi, fokozódó nyomás után érkezett a NATO északkeleti szárnyán. Május 20-án belarusz légtérből egy drón repült be Litvániába, ami Ukrajna teljes körű orosz lerohanása óta először váltott ki országos óvóhelyriasztást. Az elnököt és a parlamenti képviselőket evakuálták. A vilniusi repülőtér leállt. NATO-vadászgépek emelkedtek a levegőbe. A drónt végül nem találták meg.

Lettországban még súlyosabb politikai következménye lett egy incidensnek. Egy május 7-i, Rēzekne közelében történt drónbecsapódás olyan légvédelmi hiányosságokat tárt fel, amelyek végül a kormány bukásához vezettek. Evika Siliņa miniszterelnök menesztette a védelmi minisztert a kudarc miatt. Amikor a miniszter pártja kilépett a koalícióból, Siliņa május 14-én lemondott. Ezután az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR konkrét lett katonai bázisokat nevezett meg, és megtorlással fenyegetett. Lettország lett az első NATO-tagállam, ahol a kormány bukása közvetlenül keleti irányból érkező drónincidensekhez kapcsolódott.

Tallinni védelmi elemzők az eseménysort „tömeges zavarkeltő fegyverként” írták le. Továbbra sem világos, hogy Moszkva tudatosan hangolta-e össze a nukleáris telepítést, a drónbehatolásokat és a hírszerzési fenyegetéseket, vagy egyszerűen kihasználta az egymásra csúszó válságokat. Az eredmény mérhető volt: két hét alatt három balti főváros került nyomás alá, és egy szövetséges kormány megbukott.

Európa széttartó elrettentése

Franciaország európai választ kínált. Az áprilisi gdanski csúcson Emmanuel Macron elnök kiterjesztette a francia nukleáris elrettentést Lengyelországra és hét másik szövetségesre. Francia elnök korábban nem nyitotta ki az ország nukleáris ernyőjét Franciaország határain túlra. Az indítási jog azonban továbbra is kizárólag a francia elnöké. A vállalás addig ér, amíg az Élysée-palotában ülő politikus akarata kitart mellette.

Németország más típusú határidőre készül. Carsten Breuer vezérezredes, a Bundeswehr főfelügyelője nyilvánosan arra figyelmeztetett, hogy Oroszország 2029-ig nagy léptékű katonai műveletekkel tesztelheti a NATO-t. Berlin addig jelentősen növelné a védelmi kiadásokat. Közben csendben összeomlott az a terv, amely amerikai nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítéséről szólt. Ezek a fegyverek azt az űrt töltötték volna ki, amely az európai közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat tiltó INF-szerződés 2019-es megszűnése óta maradt. Helyettesítő megoldást nem jelentettek be.

Az amerikai katonai jelenlét Európában közben szűkül. A Pentagon négy helyett három harci dandárt tartana a kontinensen. Donald Trump elnök 5 000 újabb katonát ígért Lengyelországnak, de Cezary Tomczyk lengyel védelmi miniszterhelyettes szerint a helyzet „diplomáciai offenzívát” igényel, ami arra utal, hogy megállapodás még nincs. Három nappal Trump bejelentése előtt a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka megerősítette, hogy az amerikai csapatkivonás már megkezdődött Európából.

Mark Rutte NATO-főtitkár „pusztító következményekre” figyelmeztetett bármilyen nukleáris fegyverhasználat esetére. Az EU az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciáján, ahol az aláíró államok a nukleáris fegyverek elterjedését korlátozó egyezmény betartását értékelik, arra szólította fel Moszkvát és Minszket, hogy „vonják vissza ezt a döntést”. Konkrét katonai készenléti változást egyik szervezet sem jelentett be.

Lukasenka kezében nincsenek indítókódok. A robbanófejek feletti döntés kizárólag Moszkváé maradt. Belarusz a földrajzot adja: belarusz területről az Iszkander-M hatótávolságán belül van Varsó, Vilnius és Riga. Moszkván kívül senki sem tudja, hány robbanófej van ott, és mennyi ideig maradnak.