Moszkva 500,000 újoncot keres

500 ezer. Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács alá tartozó Dezinformáció Elleni Központ vezetője szerint Oroszország ősszel akár ennyi férfit is behívhat (RMF24, Liga.net). A számot sem orosz rendelet, sem független hírszerzési értékelés nem erősítette meg. Európa szempontjából mégsem önmagában az 500 ezer a lényeg, hanem az, hogy a kormányok a közös fenyegetésértékelésből időben képesek-e közös anyagi választ csinálni.

Utánpótlás, nem áttörő hadsereg

Oroszország 2022 óta bizonyította, hogy háborús körülmények között is képes új erőket előállítani: egységeket bővít, és raktáron tartott eszközöket von vissza a hadrendbe (War on the Rocks). A CSIS értékelései szerint ugyanakkor az orosz tartalékos rendszerből hiányoznak azok a hivatásos altisztek és alsóbb szintű parancsnokok, akik a nyers emberanyagot megbízható kis egységekké tudnák szervezni (CSIS).

Kovalenko közlése azért fontos, mert szerinte a behívottak egy részét már két hét után, másokat egy hónap után küldenének a frontra (Liga.net, RMF24). Ennyi idő alatt nem kiképzett manőverező alakulatok jönnek létre, hanem veszteségpótlás. Az orosz műveletek eddig is ezt a logikát követték: szétszórt rohamok, drónok, motorkerékpáros támadások, lassú felőrlés az állások körül (Critical Threats).

Ha valóban jön egy 500 ezres mozgósítás, az nem egy második inváziós éket hozna létre. Inkább Oroszország rotációs tartalékát mélyítené: gyorsabban érkeznének a pótlások, több frontszakaszon lehetne egyszerre nyomást tartani, és tartósabban terhelnék Ukrajna lőszerkészleteit és légvédelmét.

A frontállamok már átálltak cselekvésre

Észtország és Románia közelebb van a közvetlen nyomáshoz, és ennek megfelelően reagál. Kristen Michal észt miniszterelnök már ősz előtt erősebb ukrán lég- és rakétavédelmet sürgetett (valitsus.ee). Tallinn emellett drónmegállapodást írt alá, amelynek alapján modern fegyvereket vásárolna közvetlenül ukrán gyártóktól, vagyis Ukrajna háborús iparát harctéren kipróbált rendszerek forrásaként kezeli (ERR).

Románia a fekete-tengeri határ felől olvassa ugyanezt a figyelmeztetést. Az Odessza, Csornomorszk és Izmail elleni orosz csapások földrajzilag is közel tartják a fenyegetést (Euronews România). Nicușor Dan elnök szerint heteken belül döntés születhet arról, hogy Románia ad-e Patriot légvédelmi rendszerekhez való elfogórakétákat Ukrajnának (Jurnalul). Egy Zelenszkij részvételével tartott délkelet-európai csúcson a drónok elleni együttműködés is napirendre került, bár a végrehajtás részletei egyelőre homályosak.

A beszerzési fék és a politikai elutasítás

Németország a skála másik végét mutatja. Berlin a megfelelő katonai problémákra készül: nagy hatótávolságú csapásmérésre, rakétavédelemre, lőszerkészletekre. A tervek azonban még parlamenti költségvetési jóváhagyást és tényleges szállításokat igényelnek. Az amerikai Typhon rakétarendszer, vagyis szárazföldről indítható robotrepülőgépek indítóplatformja iránti érdeklődésből csak Bundestag-szavazás és több évnyi gyártási ütemezés után lehet hadrafogható képesség (Handelsblatt). A védelmi költségvetésben milliárdok szerepelnek lőszerekre, miközben az infrastruktúra-elmaradás 67 milliárd EUR körül van (Hightech und Blech).

Robert Fico Szlovákiája ugyanebből a figyelmeztetésből más következtetést von le: nem kíván többet vállalni. Fico levélben erősítette meg Mark Rutte NATO-főtitkárnak, hogy Szlovákia nem vesz részt Ukrajna további katonai pénzügyi támogatásában (JOJ 24). NATO-gyakorlatokat továbbra is tartanak szlovák területen, de a kormány új kiadási kötelezettségeket nem vállal (Denník N).

A lett elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország fokozhatja a balti térség elleni provokációkat, hogy tesztelje a NATO egységét (LRT). Moszkvának nem kell minden fővárost maga mellé állítania. Elég, ha kihasználja a különbséget aközött, hogy Észtország ukrán drónokat vásárol, Szlovákia pedig elutasítja az ukrán védelem finanszírozását.

Ha a mozgósításról szóló figyelmeztetés pontosnak bizonyul, Európa gyenge pontja nem a fenyegetés felismerése lesz. Hanem az átváltás sebessége: milyen gyorsan lesz a figyelmeztetésekből elfogórakéta, drón, lőszer és költségvetési döntés. A fronthoz legközelebbi országok már költenek. Berlinnek és Pozsonynak arra kell választ adnia, hogy az újrafegyverzés középtávú projekt marad-e, miközben a felőrlés órája most ketyeg.