Moszkva diplomatákat küldene el Kyivből

Oroszország május 24-én 690 eszközzel támadta Ukrajnát, ez a 2022 februárjában indult teljes körű invázió egyik legnagyobb egynapos csapássorozata volt. A támadásban először vetettek be Oresnyik hiperszonikus rakétát a kijevi régió ellen. Másnap Moszkva minden külföldi diplomatának azt üzente, hagyja el a fővárost. Ők maradtak. A politikai szolidaritás látható, a mögötte álló katonai védelem viszont hiányzik.

Egy fegyver, amely egyre közelebb kerül

Az Oresnyik közúton mozgatható, közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta. Ebbe a fegyverkategóriába tartozó szárazföldi rakétákat a hidegháborús fegyverzetkorlátozás tiltotta, amíg 2019-ben össze nem omlott az INF-szerződés, vagyis a Reagan-korszak megállapodása az 500 és 5 500 kilométer közötti hatótávolságú szárazföldi rakéták betiltásáról. A rakéta Mach 10-es sebességgel repül, hat robbanófej-blokkban összesen 36 résztöltetre válik szét, és tíz percen belül eléri Kijevet. Ukrán vagy európai légvédelmi rendszer még nem fogott el ilyen rakétát.

A május 24-i csapás Bila Cerkva közelében, Kijevtől 80 kilométerre délre érte a térséget. Ez volt a rakéta harmadik harci alkalmazása. A becsapódási pontok minden alkalommal közelebb kerültek a fővároshoz: 2024 novemberében Dnyipro, 2026 januárjában Lviv, most pedig a kijevi régió következett (Kyiv Independent). Oroszország eddig minden alkalommal robbanótöltet nélkül indította a rakétát, kizárólag a kinetikus becsapódás erejére támaszkodva (ISW, május 24-i értékelés). Mach 10-es sebességnél a hagyományos robbanófej részben feleslegessé válik. A képességet Moszkva már demonstrálta; az önkorlátozást bármikor feladhatja.

A diplomaták maradnak, Washington hallgat

Néhány órával a csapás után az orosz külügyminisztérium arra szólította fel a diplomatákat és a külföldi állampolgárokat, hogy hagyják el Kijevet, mert Oroszország „rendszerszerű” csapásokat tervez katonai infrastruktúra ellen (EuroMaidan Press). Szergej Lavrov Vlagyimir Putyin utasítására közvetlenül Marco Rubio amerikai külügyminisztert is felhívta, és az amerikai nagykövetség evakuálását javasolta (NDTV). Moszkva ezzel még azelőtt próbálta külön kezelni Washingtont, hogy kialakulhatott volna közös nyugati válasz.

Európa gyorsan reagált. Az EU kijevi nagykövete nyilvánosan közölte, hogy az unió diplomatái maradnak (Le Monde). Franciaország szerint az evakuálás „szóba sem jöhet”. Németország azt üzente, hogy „nem hagyja magát megfélemlíteni” (IB Times UK). Svédország bekérette Oroszország nagykövetét. Ugyanebben a csapássorozatban találat érte az albán nagykövet rezidenciáját is (Le Monde), vagyis a kijevi nagykövetségeknek nagyon konkrét okuk volt komolyan venni a fenyegetést.

Washington visszafogottabban viselkedett. Az amerikai külügyminisztérium megerősítette a Lavrov–Rubio-hívást, de az összefoglalójában nem említette az evakuálási kérést (Kommersant). Nyilvánosan nem utasította el, de nem is fogadta el. Az európai kormányok látványos szembeszegülése mellett az amerikai csend azt a kérdést hagyta maga után, hogy Washington nyitva akarja-e tartani a mozgásterét.

Szolidaritás pajzs nélkül

Az EU külügyminiszterei ezen a héten a ciprusi Limasszolban találkoznak, az ülést Kaja Kallas, az unió külügyi főképviselője vezeti (Irish Times). Az Oresnyik-csapás várhatóan uralni fogja a napirendet. A felháborodás védelmi képességgé alakítása azonban egészen más feladat. Az EU érdemi külpolitikai döntéseihez mind a 27 tagállam egyhangú támogatása kell, vagyis egyetlen kormány is blokkolhat. Diplomaták kiutasításáról továbbra is a tagállamok döntenek. A katonai oldalon pedig a számok mutatják a hiányt.

Tizenhárom európai ország május 12-én „ballisztikusrakéta-ellenes koalíciót” jelentett be, kifejezetten az Oresnyikhez hasonló fegyverek ellen. A koalíció taglistáját nem hozták nyilvánosságra. Gyártási menetrend sincs. Európa legerősebb rakétavédelmi rendszere, a francia–olasz SAMP/T évente nagyjából 300 elfogórakétát állít elő. Ukrajnának önmagában több mint 2 000-re lenne szüksége (EuroMaidan Press). Az amerikai Patriot-rendszer sem tudja betömni a rést. Washington a 2026-os iráni hadjáratban az elfogórakéta-készletének közel felét felhasználta, az új rakéták gyártása pedig 42 hónapot vesz igénybe.

Az ukrán hírszerzés szerint Oroszországnak legfeljebb tíz Oresnyik rakétája van, a gyártás üteme pedig évente körülbelül öt darab (NewsUkraine). Ilyen tempó mellett a fegyver két éven belül rendszeres taktikai opcióvá válhat.

A nyugati nagykövetségek kijevi jelenléte politikai ellenállás, katonailag viszont kitettség. Oroszország megmutatta, hogy olyan fegyverrel is eléri a főváros peremét, amelyet a jelenlegi rendszerek nem tudnak elfogni, majd a kockázatot a diplomaták döntéseként keretezte. Limasszolban az derül ki, hogy Európa képes-e megvédeni azokat, akiket nem akar evakuálni.