Moszkva figyelmeztet, Prága Kijevben marad

A héten orosz drónok a Kijev két partját összekötő hidak közül kettőt is eltaláltak (Kyiv Independent, CityNews/AP). 2026. október 3-án az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztette a külföldieket, köztük a diplomatákat, hogy ne maradjanak Ukrajnában, és ne utazzanak oda; egyúttal „nagyszabású megtorló csapások” folytatását ígérte Kijev és más városok ellen (TASS, Reuters). Moszkva figyelmeztetéseket adhat ki, de arról azok a kormányok döntenek, amelyeknek diplomatái Kijevben dolgoznak: maradnak-e a munkatársaik.

Mit mondott valójában Moszkva

Egyes címek úgy tálalták a közleményt, mintha Oroszország a diplomatákat szólította volna fel Kijev elhagyására (Polskie Radio). A mostani figyelmeztetés viszont egész Ukrajnára szólt. Kijev csak abban a részben szerepelt, amely felidézte, hogy Moszkva korábban már felszólította a külföldieket és a diplomatákat a város elhagyására (Reuters).

A minisztérium a május 25-i saját közleményére, valamint Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes két nappal későbbi tájékoztatójára hivatkozott (TASS). A szombati szöveg tehát egy korábbi álláspontot ismételt meg, és nem jelentett be új intézkedést.

A minisztérium a honlapján, név szerinti aláíró nélkül tette közzé a közleményt. Eszerint Oroszország „katonai létesítményeket” támad az orosz civilek elleni ukrán csapásokra válaszul (Interfax). A szöveg nem nevez meg dátumot, fegyvert vagy célpontot, az itt idézett tudósítások pedig nem igazolják, hogy valóban katonai célpontokról volt szó.

Az eredeti minisztériumi oldalt nem sikerült elérnünk. Így nem tudni, mikor tette közzé a minisztérium a közleményt, és azt sem, hogy ez a szombati csapás előtt vagy után történt-e.

A hidak elleni támadások

A támadások már a kijeviek mindennapjait is megváltoztatták. Október 1-jétől orosz drónok többször is eltalálták a Déli hidat, amelyen hat közúti sáv és a zöld metróvonal vezet át a Dnyeper fölött (Yle).

A híd lezárása miatt a buszok és az autók a város többi átkelőjére terelődtek. Vitali Klicsko polgármester súlyosnak nevezte a helyzetet, ahogy arról a To Brief korábbi beszámolója is írt (To Brief).

Szombat reggel egy másik átkelőt, az Északi hidat is találat érte. A csapás megrongálta az útpályát és a trolibuszvezetékeket (CityNews/AP). A Kijev két felét összekötő átkelők támadása megnehezíti az ingázók közlekedését, függetlenül attól, Moszkva milyen célpontokról beszél.

Minden kormány maga dönt

Moszkvának nincs hatásköre arra, hogy elrendelje egy külföldi nagykövetség kivonulását Ukrajnából. Minden olyan kormány maga dönt arról, hogy diplomatái maradnak, máshová költöznek vagy csökkentik a jelenlétüket. Egy európai fővárosnak azt kell mérlegelnie, mekkora veszélyt jelentenek a csapások a saját munkatársaira; Moszkva álláspontja erről nem dönt.

A cseh kormány nyilvánosan is ismertette az álláspontját. Adam Čörgő, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a nagykövetség munkatársai Kijevben maradnak, az ilyen orosz figyelmeztetések pedig nem jelentenek újdonságot. Hozzátette, hogy minden további lépésnél a minisztérium belső válságkezelési eljárását követik (Novinky).

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tihij a moszkvai figyelmeztetés előtt egy nappal azt mondta, hogy egyetlen külföldi képviselet sem jelezte Ukrajnának, ha el akarná költöztetni a kijevi misszióját (ZN.ua). Nyilatkozata megelőzte Moszkva közleményét, ezért nem mutatja meg, hogyan reagáltak a képviseletek az újabb figyelmeztetésre.

Román, francia és magyar forrásokat is átnéztünk, de e kormányok részéről nem találtunk új, nyilvános döntést. Az EU kijevi küldöttsége sem jelentett be semmit. A hallgatás nem bizonyítja, hogy a missziókon belül semmi sem változott; csak azt, hogy egyik érintett kormány sem közölte ezt nyilvánosan.

A figyelmeztetés a Moszkva által először májusban közölt álláspontot ismételte meg. Nem zártak be nagykövetséget, és a döntés joga sem változott. Ezen a héten a fizikai helyzet módosult: drónok rongálták meg a Kijev két partját összekötő hidakat, a forgalmat pedig kerülő útvonalakra kellett terelni. Az eddig dokumentált európai kormányzati válasz Prágáé: a cseh kormány Kijevben tartja diplomatáit.