Orosz dróncsapás Galațiban: két sebesült

Egy orosz drón 2026. május 29-én egy lakóházba csapódott a romániai Galațiban, két civilt megsebesítve. Ukrajna teljes körű lerohanása óta ez volt az első orosz fegyver, amely NATO-területen okozott sérüléseket. A támadást mind a 32 szövetséges elítélte. Az egyetértés nagyjából eddig tartott.

Washington mindent megnevezett, csak Oroszországot nem

Mark Rutte NATO-főtitkár egyértelműen fogalmazott: „Oroszország felelőtlen viselkedése mindannyiunkra veszélyt jelent.” Franciaország szerint Oroszország „egy baráti országot vett célba”. Nagy-Britannia „a NATO-légtér súlyos megsértésének” nevezte az incidenst.

Az Egyesült Államok más hangot ütött meg. Matthew Whitaker NATO-nagykövet elítélte a „felelőtlen behatolást”, és ígéretet tett arra, hogy Washington „a NATO területének minden centiméterét” megvédi, de Oroszországot egyszer sem nevezte meg. A Trump-kormányzat alatt annak kimondása, hogy Oroszország szövetséges területre mért csapást, szerződéses következményeket vethet fel. Washington ezt a bizonytalanságot láthatóan fenn akarja tartani.

A kihagyás időzítése miatt lett igazán beszédes. Két héttel korábban a Pentagon leállította egy 4 000 fős páncélos dandár lengyelországi rotációját, és 5 000 katona Németországból való kivonását rendelte el, visszavíve az európai amerikai jelenlétet a 2022 előtti szintre. Egy nappal Galați után Hegseth védelmi miniszter a Shangri-La Dialóguson arról beszélt, hogy az európaiak „kiüresítették a haderejüket”, és véget ért az amerikai támogatások korszaka. Az európai gyengeséget bírálta, miközben saját döntései is ezt a gyengeséget mélyítették.

Az átsodródás precedense

Románia a csapást a háború átsodródásaként, nem pedig a román terület elleni szándékos támadásként minősítette (Le Monde, Eurointegration). Ez jogilag racionális címke, de önmagát erősíti: minél több incidenst sorolnak ebbe a kategóriába, annál magasabbra kerül a küszöb a következőnél.

Oana Toiu külügyminiszter szerint a támadás „abba a kategóriába tartozik”, amely indokolhatná a 4. cikk aktiválását. Ez a NATO-szerződés azon pontja, amely alapján bármelyik szövetséges kikényszerítheti a közös konzultációt, ha fenyegetve érzi magát. Bukarest végül nem hívta össze erre hivatkozva a szövetséget. Kiutasította Oroszország constanțai konzulját, és bekérette Moszkva nagykövetét, ami 2022 óta a legerősebb román diplomáciai válasz volt, de a 4. cikket inkább a júliusi ankarai csúcsra tartalékolta.

Mozgásban a keleti szárny

Olaszország volt az egyetlen szövetséges, amely eszközöket is küldött: nagyjából 100 katonát és harci repülőgépeket vezényelt a romániai Mihail Kogălniceanu bázisra. Giorgia Meloni miniszterelnök „gravissimónak”, vagyis rendkívül súlyosnak nevezte a támadást. Friedrich Merz német kancellár „erős NATO-jelenlétet” sürgetett a keleti szárnyon, konkrét telepítéseket azonban nem javasolt. A védelmi minisztériuma ezzel párhuzamosan úgy értékelte az incidenst, hogy „nincs változás a helyzetben”.

Magyarországon Magyar Péter új miniszterelnök, aki az áprilisi választások után váltotta Orbán Viktort, azt mondta, hogy „Európa és a NATO egysége most fontosabb, mint valaha”. Orbán, aki immár 44 ellenzéki mandátum élén áll, azt követelte az új kormánytól, hogy tartsa fenn az ő „semlegességi politikáját”. Magyarország elmozdulása a blokkolás felől a kollektív szolidaritás támogatása felé eltünteti a keleti szárny legkiszámíthatóbb akadályát.

Szlovákia ennek fordítottját mutatta. Peter Pellegrini államfő „veszélyes precedensnek” nevezte a csapást, amely szerinte erősebb határvédelmet igényel. Robert Fico miniszterelnök viszont „visszafogottságot” kért az erős kijelentésekben, és párbeszédet sürgetett Moszkvával. Még a saját külügyminisztere is keményebben ítélte el a támadást.

A júliusi ankarai csúcson a szövetségnek arról kell döntenie, engedélyez-e állandó szabályokat a NATO-terület fölé berepülő drónok lelövésére, vagy minden egyes esetben továbbra is nemzeti döntésekre bízza a választ. Az ISW értékelése szerint Putyin „elfogadja annak kockázatát, hogy NATO-államokban civil áldozatokat okozzon”, ha ezt a háború elfogadható költségének látja. Medvegyev volt elnök úgy reagált, hogy „még nem láttak semmit”. Ez arra utal, hogy a Kreml a következő lépéseit nem a NATO nyilatkozataihoz, hanem a NATO tényleges válaszaihoz igazítja.

A román légierő a teljes útvonalán követte a Galați felé tartó drónt. A pilótáknak volt fegyverhasználati engedélyük. Egy 230 ezres város fölött mégsem lőhettek anélkül, hogy ne kockáztassanak a drónnál is nagyobb pusztítást. A felderítés és a tényleges beavatkozás közötti rést nem lehet elítélő nyilatkozatokkal bezárni. Ehhez arról kell dönteni, ki lőhet, mikor és kinek a felhatalmazásával. Ezt a döntést eddig egyik szövetséges sem akarta meghozni.