Chernobyl nukleáris tárolóját orosz drón találta el

2026. június 7-én 02:10-kor egy orosz Shahed drón becsapódott Ukrajna Központi Kiégett Fűtőelem-tárolójának átvételi épületébe. Ez az a csernobili tiltott zónában működő létesítmény, ahol Ukrajna az atomerőművek elhasznált fűtőelemeit tárolja. Sugárzás nem szabadult ki. A kisebb tüzet egy órán belül eloltották. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója „mély aggodalomra okot adónak” nevezte a támadást, mert nukleáris anyagot „mindössze néhány méterre tároltak a megtámadott épülettől” (Infobae). Lengyelország vadászgépeket riasztott, a hadsereg pedig valós fenyegetésként kezelte az incidenst. A jelenlegi nemzetközi humanitárius jog ugyanakkor nem ad külön védelmet annak a létesítménytípusnak, amelyet találat ért.

Amit a drón elkerült

A becsapódás egy logisztikai átvételi csarnokot ért: ide érkeznek a fűtőelem-konténerek, mielőtt átszállítják őket a tárolókamrákba. Az Energoatom, Ukrajna nukleáris üzemeltetője megerősítette, hogy a támadás idején nem volt kiégett fűtőelem az épületben. A lengyel sugárzásmérő állomások nem jeleztek eltérést a háttérsugárzásban. Sérültekről sem érkezett jelentés.

A legfontosabb kérdés továbbra is az, milyen közel történt a robbanás a tárolt nukleáris anyaghoz. Grossi méterekről beszélt, de független mérési adatot eddig nem tettek közzé. A NAÜ ellenőrcsoportot küldött a helyszínre. Június 8-ig a megállapításaik még nem voltak nyilvánosak. A kockázati képet alapvetően megváltoztatja, hogy a detonáció öt vagy száz méterre történt-e a lezárt kiégettfűtőelem-kazettáktól; ezt csak az ellenőrök tudják tisztázni.

1977 óta érintetlen joghézag

A nemzetközi humanitárius jog egyetlen külön szabályban védi a nukleáris létesítményeket háború idején: a genfi egyezmények 1977-es I. kiegészítő jegyzőkönyvének 56. cikke az „atomenergia-termelő állomásokat” óvja a támadástól. A kiégett fűtőelemek tárolója azonban nem termel áramot. A szerződés szövege alapján ezért nem tartozik az 56. cikk hatálya alá.

A másik releváns nemzetközi megállapodás, a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény kifejezetten kivonja a hatálya alól a fegyveres konfliktusokat.

Így a működő reaktorokon kívüli nukleáris üzemanyagciklus lényegében külön háborús védelem nélkül marad. Dúsítóüzemek, kutatóreaktorok, kiégett fűtőelemek tárolói: egyikre sem vonatkozik kötelező erejű, külön háborús jogi pajzs. Ez nemcsak Ukrajna miatt fontos. Az EU-tagállamoknak is vannak kiégettfűtőelem-tárolóik, újrafeldolgozó üzemeik és kutatóreaktoraik. Ha a nem reaktorként működő nukleáris létesítmények támadására nincs külön tilalom, az precedenst teremthet későbbi konfliktusokban is.

Az 56. cikk (6) bekezdése arra szólítja fel az államokat, hogy kössenek további megállapodásokat a nukleáris anyagot tartalmazó létesítmények kiegészítő védelméről. Ez a rendelkezés a jegyzőkönyv hatálybalépése óta alvó szabály maradt. Sem államok, sem EU-intézmények, sem nemzetközi szervezetek nem kezdtek vele érdemben dolgozni.

A nyomás most nő. Május 8-án egy drón zuhant le a csernobili tiltott zónában, és nagy erdőtüzet okozott. Most egy drón már egy kiégettfűtőelem-komplexum területén robbant fel. Az incidensek egyre közelebb kerülnek a nukleáris anyaghoz.

Mire képes a NAÜ, és mire nem

A támadás egy nappal azelőtt történt, hogy a NAÜ Kormányzótanácsa, az ügynökség 35 tagú döntéshozó testülete Bécsben összeült. Ukrajna kérte, hogy az ügy kerüljön napirendre.

A Kormányzótanács mozgástere szerkezetileg szűk. A NAÜ nem vethet ki szankciókat. Dokumentálhat, elítélhet, és az ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viheti, ahol Oroszországnak vétójoga van. Grossi „a nukleáris biztonság hét nélkülözhetetlen pillére” néven 2022-ben vezetett be keretrendszert a konfliktusövezeti nukleáris létesítmények védelmére, de ennek nincs jogi kötőereje.

Lengyelország reakciója azt is megmutatta, hol akad el az európai rendszer. A lengyel fegyveres erők potenciális katonai fenyegetésként kezelték a csapást, és vadászgépeket indítottak. Az EU határokon átnyúló nukleáris riasztórendszerei viszont az 1986-os csernobili katasztrófa után arra épültek, hogy akkor lépjenek működésbe, ha megugranak a sugárzási értékek. Most ezek az értékek normálisak maradtak. A rendszer tehát a saját logikája szerint működött. Csak éppen nem arra tervezték, hogy egy fegyver nukleáris anyagot tartalmazó komplexumon belül robbanjon fel anélkül, hogy radioaktív kibocsátást okozna.

A NAÜ ellenőri jelentése ezt a kérdést teheti megkerülhetetlenné: Európa nukleáris vészhelyzeti infrastruktúrája abból indul ki, hogy a veszélyt a sugárzás jelzi. Egy drón, amely méterekre csapódik be a kiégett fűtőelemektől, de nem okoz radiológiai kibocsátást, olyan kategóriába esik, amelyet a rendszer nem igazán ismer.

A Kormányzótanács ülésének eredménye egyelőre nem nyilvános. Egyetlen EU-tagállam sem jelezte, hogy kész lenne hivatkozni az 56. cikk (6) bekezdésére. A nukleáris létesítmények szélesebb védelmét előíró szerződéses mondat 1977 óta létezik. Kormányzati cselekvés eddig nem követte.