Orosz hajókhoz kötik a drónberepüléseket

Tavaly év végén azonosítatlan drónok jelentek meg három hollandiai és belgiumi légibázis, Volkel, Eindhoven és Kleine-Brogel fölött. Mindhárom támaszponton amerikai nukleáris robbanófejeket tárolnak a NATO nukleáris megosztási rendszerében: ez az a konstrukció, amelyben szövetséges országok amerikai fegyvereket fogadnak be, de azok bevetéséről csak Washington dönthet. Ezek ezért Nyugat-Európa legérzékenyebb katonai létesítményei közé tartoznak.

A londoni International Institute for Strategic Studies (IISS) új értékelése szerint az ilyen berepülések nem elszigetelt esetek. A think tank 2024 augusztusa és 2026 februárja között 13 európai országban 144 bejelentett drónincidenst azonosított, és nagy valószínűséggel egy Kreml által irányított műveletsorozat részének tartja őket (IISS, New York Times).

A mintázat hihető. A bizonyítékok viszont nem nyilvánosak.

Árnyékflotta, kettős használat

Az IISS az orosz árnyékflottára mutat: azokra a tartály- és teherhajókra, amelyek átláthatatlan tulajdonosi háttérrel és kényelmi zászlók alatt szállítanak orosz olajat az EU-s szankciók megkerülésével. Ugyanez az átláthatatlanság katonai vagy hírszerzési célú műveleteknél is hasznos lehet, mert megnehezíti a felelősség bizonyítását.

Az IISS két hajót nevez meg, a Hav Dolphint és a Seasons 1-t, amelyeket brit és német katonai létesítmények közelében észlelt drónügyekhez köt (BBC, Spiegel). A holland és belga észlelések idején a beszámolók szerint orosz kötődésű hajók tűntek el a nyomkövető rendszerekről az Északi-tengeren, vagyis kikapcsolták a helyzetjeladó transzpondereiket (Guardian).

A német szövetségi rendőrség és a belga erők átkutatták a Hav Dolphint, de nem találtak döntő bizonyítékot (t-online). Egyetlen kormány sem tett közzé radarnyomokat, rádiófrekvenciás elfogásokat vagy megtalált drónalkatrészeket, amelyek egy konkrét eszközt egy konkrét hajóhoz kötnének. Az IISS hírszerzési logikájú értékelést készített, nem bíróságon is megálló bizonyítási anyagot.

A döntő kérdés: hol van a hajó?

Az, hogy Európa mit tehet, néhány tengeri mérföldön múlik. A parti tengeren belül, vagyis nagyjából 22 kilométerre a parttól, az állam teljes szuverenitást gyakorol. Ha egy hajó innen indít drónokat, elveszíti az ártatlan áthaladás jogát, vagyis azt a nemzetközi jogi védelmet, amely a békésen áthaladó külföldi hajókat megilleti, és feltartóztatható (UNCLOS).

Ezen a határon túl, a kizárólagos gazdasági övezetben vagy a nyílt tengeren más a helyzet. A hajóra annak az országnak a joga vonatkozik, amelynek zászlaja alatt közlekedik. Egy kereskedelmi hajót, amely éppen a parti tengeren kívül várakozik, puszta gyanú alapján nagyon nehéz átvizsgálni, még akkor is, ha a hírszerző szolgálatok szerint percekkel korábban drónt indíthatott. A gyanú politikailag elég lehet, rendészeti felhatalmazásnak viszont kevés.

Az EU legerősebb eszközei nem a tengeren, hanem a szűk keresztmetszeteknél működnek. Az Európai Unió Tanácsa, ahol a tagállami miniszterek kötelező döntéseket hoznak, a 16. és 17. szankciós csomagban több száz árnyékflottához sorolt hajót vett célba: kikötői hozzáférést és tengeri szolgáltatásokat tagadnak meg tőlük (Council 16th, Council 17th).

A NATO hírszerzési információkat oszt meg és összehangolja az elrettentést, de a hibrid fenyegetések kezelésében az elsődleges felelősséget továbbra is az érintett tagállam viseli (NATO). Egy holland légibázis fölött megjelenő drón ezért először holland probléma.

Felkészültség, széttagoltság, bizonytalanság

A tagállamok felkészültsége nagyon eltérő. Finnország áll a legközelebb ahhoz, hogy kész rendszere legyen. A határőrség, amely védelmi feladatokat is ellát, 44 millió EUR-t kap drónelhárító rendszerekre a keleti határ és a partvidék mentén; ezek között zavaróeszközök és elfogódrónok is vannak (Yle). Finnország emellett pilóta nélküli repülőeszközökkel és műholdas követéssel vezet egy balti-tengeri megfigyelési műveletet (Rajavartiolaitos).

Németországban széttagoltabb a rendszer. A civil infrastruktúra védelme a tartományok hatásköre. A parti őrség nem egységes szervezet, hanem koordinációs struktúra. A belföldi katonai bevetést alkotmányos korlátok fogják vissza, ezért a Bundeswehr egy drónt követhet ugyan, de csak szűken meghatározott helyzetekben lőheti le (Art. 87a GG).

Dánia másfajta figyelmeztetés. A koppenhágai repülőtér közelében jelentett drónok ügyében a rendőrség radarfelvételeket, térfigyelő kamerák anyagait és tanúvallomásokat vizsgált át, de nem tudta megerősíteni, hogy valóban voltak drónok a térségben. A politikai retorika gyorsabban mozdult, mint ameddig a bizonyítékok elértek (Berlingske, Ground News).

Európa sokszor látja a mintázatot, de még nem tudja megbízhatóan megállítani. Néhány esetben pedig azt sem tudja bizonyítani, hogy a mintázat valóban létezik.