Section 301 védi a 10%-os vámokat

A Trump-kormányzat új jogi alapra helyezte globális vámprogramját, miután az előző konstrukció elbukott a bíróságon. Az új alap az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 301-es szakasza: ez felhatalmazza Washingtont arra, hogy vámokat vessen ki, ha hivatalos vizsgálatban arra jut, hogy külföldi gyakorlatok sértik az amerikai kereskedelmi érdekeket (White House). A vámok július 24-én léptek hatályba, és 60 gazdaságot érintenek. Az EU-ból érkező termékeknél az összesített vámszint általában 10 százalékra emelkedik (Morgan Lewis).

Az Egyesült Államokba évente 554 milliárd EUR értékben exportáló európai cégek számára nem önmagában ez a kulcs a fő probléma (Eurostat). A lényeg az, hogy az új jogi pálya mellett a vámok jóval tovább élhetnek túl egy bírósági támadást.

Miért nehezebb ezt a jogi utat gyorsan megsemmisíteni

A Legfelsőbb Bíróság azért semmisítette meg a kormányzat korábbi vámjait, mert azok az IEEPA-ra, vagyis az 1977-es Nemzetközi Vészhelyzeti Gazdasági Hatáskörökről szóló törvényre épültek. Ez a jogszabály vészhelyzeti gazdasági intézkedésekre ad felhatalmazást, vámok megállapítására azonban nem (NPR). A kormányzat ezután átmenetileg a 122-es szakaszt használta, amely a fizetésimérleg-problémák kezelésére szolgál, de legfeljebb 150 napig tartható fenn. Ez időt adott egy tartósabb konstrukció felépítésére (Thomson Reuters).

Ezt a tartósabb alapot most a 301-es szakasz adja. Az amerikai kereskedelmi képviselő márciusban 60 vizsgálatot indított, arra hivatkozva, hogy az érintett gazdaságok nem tiltják meg a kényszermunkával előállított áruk importját. A hivatal több mint 1 600 írásos észrevételt gyűjtött be, és több mint 100 tanút hallgatott meg, mielőtt meghatározta a vámokat (White House). Ez az adminisztratív iratanyag maga a stratégia. A bíróságoknak a 301-es szakasz alapján kivetett vámoknál nem azt kell vizsgálniuk, hogy a kormányzat teljesen rossz törvényre hivatkozott-e, hanem azt, hogy visszaélt-e egy egyébként létező kereskedelmi jogi eszközzel (Forbes).

A keresetek néhány órán belül megérkeztek. A Liberty Justice Center szerint a kényszermunkára épített indoklás csak ürügy arra, hogy a kormányzat újra felépítse azt a globális vámfalat, amelyet a bíróságok már elutasítottak (Liberty Justice Center). Kimberly Clausing, a UCLA adójogprofesszora a vámokat „egyértelműen jogellenesnek” nevezte (CNBC). Az eljárási visszaélés bizonyítása azonban rendszerint hosszabb folyamat, mint annak kimondása, hogy a kormányzat rossz jogszabályt használt. Gyors bírósági enyhítés ezért csak akkor valószínű, ha a bírók már korán elfogadják az ürügyre épülő érvelést.

Ki fizet, és hogyan terjed szét a költség

A vám az amerikai határon adóként működik. Először az amerikai importőr fizeti meg, majd három lehetőség közül választ: lenyeli a költséget, árat emel a fogyasztóknak, vagy engedményre kényszeríti az európai beszállítót (Alvarez & Marsal). Az európai cégeknek a harmadik út fáj igazán.

A kitettség néhány ágazatban sűrűsödik. 2025-ben a gyógyszeripari termékek adták az EU amerikai exportjának 29 százalékát. Írország egymaga 160,6 milliárd EUR értékben szállított gyógyszeripari termékeket amerikai vevőknek, ami az EU teljes gyógyszerexportjának csaknem 43,8 százaléka (Eurostat). A PwC Ireland szerint az ír gyógyszeripart egyelőre mentességek védik, de a cég külön jelezte Trump fenyegetését is: két éven belül akár 100 százalékos vám jöhet a generikus gyógyszerekre (PwC Ireland). A mentesség ma még él. Az ír gyógyszeripari vezetőknek azt kell beárazniuk beruházási döntéseikbe, hogy jövőre is élni fog-e.

Németországot az ipari bázisán keresztül éri az ütés. Az ifo Intézet felmérése szerint a német iparvállalatok több mint 60 százaléka mondta azt, hogy az amerikai vámok már károsítják a működését. Az autóiparban ez az arány 74 százalékra emelkedett, és az ifo szerint a vámok „fékezik a beruházási aktivitást” (ifo). A kár nem áll meg Németországban. Ha a német autógyártók visszafogják a rendeléseiket és elhalasztják a modellfejlesztéseket, a közép-európai beszállítók is gyengébb volumenekkel számolhatnak. A német autóipar 2024-ben már több mint 70 000, 2025-ben pedig további több mint 40 000 munkahelyet veszített (Eurofound).

Olaszország azt mutatja meg, mit tesz a vámkockázat a kis cégekkel. A Confartigianato, az olasz kézműves- és kisvállalkozói szövetség szerint azokban az ágazatokban, ahol a mikrovállalkozások dominálnak, vagyis az élelmiszeriparban, a divatban és a bútoriparban, tíz hónapnyi vámügyi bizonytalanság 8,3 százalékos visszaesést okozott az amerikai eladásokban (Giornale delle PMI). Egy parmezángyártónak nemcsak az számít, hogy mekkora a vámkulcs, hanem az is, hogy érvényben lesz-e még, amikor a következő konténert útnak indítja.

Az időtartam az igazi nyomás

Egy vámnak nem kell végleg kiállnia a Legfelsőbb Bíróság próbáját ahhoz, hogy átrendezze a kereskedelmet. Elég, ha elég sokáig marad hatályban ahhoz, hogy átírja a szerződéses árakat, elhalassza a gyárberuházásokat, és új ellátási útvonalak felé tolja a vállalatokat (FreightWaves). Az Eurostat adatai már most ilyen viselkedésre utalnak: az EU Egyesült Államokkal szembeni árukereskedelmi többlete a 2025 első negyedévi 81,2 milliárd EUR-ról a harmadik negyedévben 40,8 milliárd EUR-ra csökkent. Ez összhangban van azzal a mintával, hogy az exportőrök a várható vámok előtt előrehozták a szállításaikat, majd visszafogták azokat (Eurostat).

Washington azzal, hogy a vészhelyzeti elnöki kihirdetés helyett vastag eljárási iratanyaggal megtámasztott kereskedelmi jogorvoslati eszközre váltott, olyan jogi alapot teremtett, amely éveken át fenntarthatja a vámokat a pereskedés alatt. Azoknak az európai cégeknek, amelyek kiszámítható transzatlanti piacra építették üzleti modelljüket, most már nem a számlán szereplő vámszint a döntő kérdés, hanem az, meddig kell együtt élniük vele.