Hat ország több százmilliárdot faragna az EU-büdzséből

Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia, Finnország és Svédország „több százmilliárd euróval” csökkentené az Európai Bizottság 2028–2034-es költségvetési javaslatát. A szeptember 28-i levelük szerint a most készülő ír tervezetnek is tartalmaznia kellene ezt a lefaragást (Euronews, Irish Times). A levél nem nevezi meg, mely programoktól vennének el pénzt, Finnország miniszterelnöke viszont már kiállt országa agrárkeretének védelme mellett.

A hat ország vezetői Micheál Martin ír miniszterelnöknek küldték a levelet. Írország vezeti a tagállami kormányok költségvetési tárgyalásait; ezt a feladatot felváltva látják el a tagállamok. Hivatalos példányt nem tettek közzé, így a levél tartalmáról azok a lapok számoltak be, amelyek betekinthettek.

A kérés tág körű. Az Euronews szerint a hat ország minden kiadási területen megtakarítást vár, miközben a forrásokat a védelem, a versenyképesség, az innováció és a migráció ellenőrzése felé csoportosítaná át. A lap beszámolója alapján a levél sem konkrét összeget, sem lefaragandó programot nem nevez meg. A hat ország augusztus 27-i közös nyilatkozata sem részletezte ezeket (német kormány).

Alacsonyabb nyitóösszeg, vétó minden tagállam kezében

Írország teszi le az első számot. A következő lépés az úgynevezett tárgyalási keret átdolgozása: ez a munkadokumentum vázolja fel a költségvetés lehetséges nagyságát és a források elosztását. A vezetők október 15–16-i csúcstalálkozójukon vitatják meg a tervezetet (Irish Times). Dublin már szeptember 22-én arra kérte a minisztereket, jelöljék meg, mely programokat tartják létfontosságúnak (ír elnökség).

A hat ország az Európai Bizottság hétéves, 1 763,1 milliárd EUR-s javaslatát csökkentené. Az összeget 2025-ös árakon számolták, vagyis nem tartalmazza a jövőbeli inflációt; a keret az EU járvány utáni helyreállítására felvett hitel visszafizetését is magában foglalja (Európai Parlament).

A végleges költségvetéshez mind a 27 tagállam egyetértése kell, ezért bármelyik kormány megakadályozhatja az elfogadását (EUR-Lex). Ez ad alkupozíciót a hat országnak. Az agrár- és regionális támogatásokra támaszkodó kormányok ugyanígy elutasíthatják a jelentős lefaragást. Az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges, ráadásul a testület a Bizottságénál nagyobb költségvetést javasol.

A levél nem mondja ki, hogy ezeket a területeket érintené a lefaragás, de az agrár- és regionális támogatásoknál fájna a leginkább egy csökkentés. A Bizottság egyetlen alapba vonná össze a kohéziós politikára (a szegényebb régióknak szánt uniós támogatásokra), a mezőgazdaságra és a halászatra szánt pénzeket; ez a javaslat csaknem felét teszi ki (Tanács). A lengyel fejlesztési minisztérium több mint 123 milliárd EUR-s országos kerettel számol (lengyel kormány), ami segít megérteni, miért jelölte ki Varsó a tárgyalási vörös vonalait (To Brief).

Finnország védi agrárkeretét

Egyes sajtóbeszámolók „ultimátumnak” nevezték a levelet, de ezt a szót nem maga a levél, hanem egy névtelenül nyilatkozó diplomata használta. Petteri Orpo finn miniszterelnök visszautasította ezt a minősítést. Közölte, hogy Finnország nem akarja csökkenteni a mezőgazdasági támogatásokat, és az agrárkeret védelmét nevezte egyik központi céljának (Yle).

Orpo álláspontja nehezen egyeztethető össze azzal a levéllel, amely minden kiadási területtől megtakarítást vár. Ha a legnagyobbak közé tartozó agrárkiadások védve maradnak, akkor olyan programokból kell pénzt elvenni, amelyeket a hat ország nem nevezett meg. Egy aláíró önmagában nem mentesítheti a mezőgazdaságot a lefaragás alól. Orpo ugyanakkor nyilvánosan kijelölte, melyik területet védené országa.

A tárgyalások elhúzása kevés előnnyel jár a hat országnak. Ha 2028. január 1-jéig nem állapodnak meg az új költségvetésről, a jelenlegi keret utolsó évének felső határai maradnak érvényben, amíg el nem fogadják az újat (EUR-Lex). A kifizetések folytatódnának. A hat ország által is támogatott új védelmi és versenyképességi programokra viszont várni kellene.

A hat ország leszoríthatja az ír tervezet nyitóösszegét. Ahhoz, hogy az alacsonyabb kerethez mind a 27 kormány és a nagyobb költségvetést támogató Európai Parlament is hozzájáruljon, meg kell mondaniuk partnereiknek, mely programokból és mennyi pénzt vennének el.