Hat állam finomítói különadót sürget

Hat uniós pénzügyminiszter azt kéri, hogy az EU vegye napirendre az olajcégek rendkívüli nyereségének megadóztatását. Németország, Olaszország, Ausztria, Lengyelország, Portugália és Spanyolország közös levelet írt Írországnak, amely jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét adja, vagyis fél évig vezeti a tagállami miniszteri egyeztetéseket. Azt szeretnék, hogy a kérdés kerüljön be a következő, dublini pénzügyminiszteri ülés napirendjére (Business Recorder/AFP, DW).

A levelet Lars Klingbeil német pénzügyminiszter kezdeményezte. Az érvelés lényege, hogy az olajvállalatok profitja és finomítói árrése gyorsabban nőtt, mint amit a nyersolaj árának emelkedése önmagában indokolna (Les Echos, n-tv). Egy napirendi javaslat azonban még messze nem adótörvény: a hat miniszter egyelőre vitát kér, nem kész jogszabályt terjesztett elő.

Miért nem tud hat miniszter uniós adót csinálni?

Az uniós adóügyekben egyhangúság kell: mind a 27 tagállamnak igent kell mondania, miután az Európai Bizottság hivatalos javaslatot tett (EUMSZ 113. cikk, EUMSZ 115. cikk). Egyetlen kormány is meg tudja vétózni a döntést. Bizottsági javaslat jelenleg nincs, és jogszabálytervezet sem került nyilvánosságra (Council decision-making).

A hat ország mégsem a nulláról indul. Az EU 2022-ben már elfogadott egy átmeneti „szolidaritási hozzájárulást” a 2022/1854-es rendelet alapján. Ez arra kötelezte a tagállamokat, hogy legalább 33 százalékot vonjanak el a fosszilis energiacégek azon adóköteles nyereségéből, amely több mint 20 százalékkal meghaladta az előző négy év átlagát. A teher a kőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói szektor többletnyereségét célozta, nem literenkénti üzemanyagadó volt. A mostani levél a beszámolók szerint ehhez a mintához nyúlna vissza.

Az adó érve a finomítóknál kezdődik

A finomítói árrés azt mutatja meg, mekkora a különbség a nyersolaj ára és az abból előállított benzin vagy dízel ára között. Ha ez az árrés nő, az üzemanyag már azelőtt drágul, hogy eljutna a benzinkútra. Az EKB elemzése szerint a legutóbbi ársokk idején éppen ez történt (EKB).

A Bank Austria becslése alapján Ausztriában júliusban nagyjából 10 centtel literenként alacsonyabb lett volna az üzemanyag ára, ha a finomítói árrés nem tágul ki (Leadersnet). A Barclays szerint az európai finomítói árrések a megszokott szint öt-hatszorosára emelkedtek, és a kedvezményezettek között az osztrák OMV-t is megnevezte (Investing.com). Vagyis a finomítók akkor is többet kereshetnek, ha maga a nyersolaj nem drágul olyan ütemben, mint a kész üzemanyag.

Az elosztási kérdés egyszerűbb, mint a jogi. A szélesebb árrést az autósok fizetik meg. Az olajcégek és részvényeseik nyernek rajta. A TotalEnergies augusztus közepén öt kereskedési nap alatt közel 1,6 millió saját részvényt vásárolt vissza, mintegy 120 millió EUR értékben (ZoneBourse). Az államok akkor jutnak többletbevételhez, ha az adót ténylegesen be tudják szedni. Az autósok viszont csak akkor járnak jobban, ha a szabályozás megakadályozza, hogy a cégek a terhet később nagykereskedelmi árakon keresztül visszaterheljék rájuk.

Több aláíró már külön úton jár

Portugália már jóváhagyott egy átmeneti, 33 százalékos szolidaritási hozzájárulást a 2026-os olajipari nyereség azon részére, amely meghalad egy meghatározott bázist. A konstrukció közvetlenül a 2022-es uniós mintát követi (Xinhua, Jornal Economico). Lengyelország ennél erősebb eszközzel próbálkozott: 60 százalékos terhet vetett volna ki a rendkívüli üzemanyag-értékesítési profitra. A várt bevétel nagyjából 4 milliárd zloty lett volna, és 20-30 céget érintett volna, köztük az állami befolyás alatt álló Orlent. Nawrocki elnök azonban megakasztotta a törvényt, és az Alkotmánybíróság elé küldte. Varsó most kerülőutat keres: 2027-ben átmenetileg 30 százalékra emelné a nagy energiacégek társasági adóját (Money.pl, Polsat News).

Franciaország hiánya feltűnő, mert ott van a TotalEnergies központja. Párizs már működtet egy szélesebb különadót a nagyvállalati profitokra: ez mintegy 300 céget érint, és a beszámolók szerint idén 7,3 milliárd EUR bevételt hoz (TF1 Info). A francia kormány tehát erősen adóztatja a nagy cégeket, de nem csatlakozott ahhoz a célzott olajipari kezdeményezéshez, amely részben a saját nemzeti bajnokát is érintené.

Fizetnének-e kevesebbet az autósok?

A többletnyereség-adót az elszámolási időszak után számítják ki, és csak a meghatározott bázis fölötti profitra vetik ki. Nem épül be automatikusan minden liter árába úgy, mint a jövedéki adó. Lengyel közgazdászok éppen ezzel vitatták az elnök érvét, amely szerint a teher megjelenne a kutakon (Radio ZET). Csakhogy ha a cégeknek van árképzési erejük, később a nagykereskedelmi árakon keresztül újraépíthetik az árrésüket. Ausztriában az üzemanyagár-fék tapasztalata is ezt mutatta: a vállalatok időzítéssel és a bevezetés előtti áremelésekkel részben ellensúlyozták a beavatkozást (trend).

Az adó mellett van érdemi gazdasági érv. Az EKB és a piaci adatok alapján a finomítói árrések jobban kitágultak annál, mint amit a nyersolaj ára magyarázna, több olajcég pedig ezt a pénzt részvény-visszavásárlásokon keresztül visszajuttatja a tulajdonosoknak. A szakpolitika azonban még nincs készen. Hat támogató miniszter nem jelent 27 egyhangú szavazatot, jogszabályszöveg nem mondja meg, pontosan ki és mennyit fizetne, és a kezdeményezők egyelőre az extraprofit forrását azonosították, nem azt oldották meg, hogyan ne terheljék vissza az adót az autósokra.