Szlovákia adóssága 74%-ra nőhet

Robert Fico 2023 végi visszatérése óta Szlovákia háromszor fogta vissza a kiadásokat és emelt adót, de a független költségvetési felügyelet szerint ez sem állította pályára az államháztartást. A gond nem azonnali piaci pánik, hanem az, hogy egy saját leértékelhető valuta nélküli, kis euróövezeti gazdaságban az adósságpályát később sokkal nehezebb visszafordítani.

Az államadósság, vagyis az állam teljes tartozásállománya további intézkedések nélkül a mostani GDP-arányos 61,4 százalékról 2029-re 74 százalékra emelkedhet. Az éves költségvetési hiány, vagyis a kiadások és a bevételek közötti rés 2027-től meghaladhatja a GDP 5 százalékát, két évvel később pedig 5,7 százalékot érhet el (Denník N, Aktuálně.cz). Ez már jóval az EU GDP-arányos 60 százalékos referenciaértéke fölött van, amelyet az uniós fiskális szabályok a rendezett államháztartás felső határaként kezelnek (Európai Bizottság).

Az előrejelzést a szlovák Költségvetési Felelősségi Tanács, az RRZ készítette, amely a kormány költségvetési terveit vizsgálja független intézményként. Elemzésük szerint a kabinet saját céljai is túl derűlátók: a kormány 2028-ig nagyjából GDP-arányos 4,1-4,2 százalékos hiánnyal számol, miközben a pálya tartásához 2027-ben mintegy 1,2 milliárd EUR, 2028-ban további 1,0 milliárd EUR intézkedésre lenne szükség.

Mivel Szlovákia eurót használ, nem tudja leértékelni a valutáját, és saját kamatlábat sem szabhat. A monetáris politikát az EKB, az Európai Központi Bank az egész euróövezetre alakítja, nem Pozsony igényeire (EKB). A kormány kezében így főként az adók és a kiadások maradnak. A valódi kérdés az, hogy a következő kör árát a háztartások, a munkavállalók, a nyugdíjasok vagy az állami beruházások fizetik-e meg.

A kör, amelyet három csomag sem tört meg

Minden éves hiány növeli az adósságállományt. Ahogy az adósság emelkedik, nőnek a kamatkiadások is. Ezek a következő évi költségvetésben már kiadásként jelennek meg, vagyis tovább tágítják a hiányt. A kormány újra hitelt vesz fel, még több kamatot fizet, és a mozgástér szűkül. A három kiadáscsökkentési és adóemelési kör lassította ezt a folyamatot, de nem fordította meg (Denník N).

Minden elvesztegetett évvel a költségvetés nagyobb része megy közszolgáltatások helyett adósságszolgálatra, így kevesebb marad egészségügyre, oktatásra vagy infrastruktúrára. A növekedés önmagában nem kínál menekülőutat: az elemzők idén körülbelül 0,8 százalékos szlovák GDP-bővülést várnak (Startitup). Ez kevés ahhoz, hogy a gazdaság kinője az adósságát. Ha a GDP, vagyis az országban előállított áruk és szolgáltatások összértéke alig nő, az adósságráta akkor is emelkedik, ha a hiány nem romlik tovább.

Ki viseli a következő kör terhét

Szlovákia már az EU túlzottdeficit-eljárása alatt áll: ez az a hivatalos uniós folyamat, amelyben Brüsszel nyomást gyakorol a kormányokra, hogy a hiányt a GDP 3 százaléka alá vigyék (Európai Bizottság). A megújított fiskális szabályok több időt adnak az adósság fokozatos csökkentésére, de továbbra is hiteles, többéves tervet várnak el (Fondation Robert Schuman). Az RRZ alapforgatókönyve szerint Szlovákiának ilyen terve még nincs.

A következő csomagnál nemcsak a főösszeg számít, hanem az összetétel. Újabb egymilliárd eurónál nagyobb konszolidációt össze lehet rakni magasabb fogyasztási adókból, amelyek arányosan a kisebb jövedelmű háztartásokat terhelik jobban. Jöhet közszféra-bérbefagyasztás vagy nyugdíjkorrekció, ami a nyugdíjasok vásárlóerejét csökkenti. Lehet beruházásokat is vágni, csakhogy ezekre a gazdaságnak a későbbi növekedéshez lenne szüksége. Mindegyik út más csoportot érint, és egyik sem ingyenes. Fico kormánya eddig főként adóemelésekre támaszkodott. A megmaradt lehetőségek politikailag nehezebbek, mert közvetlenül csökkentenek jövedelmeket vagy látható közszolgáltatásokat.

A cseh sajtó Szlovákiát figyelmeztető példaként kezeli. Csehország államadóssága 2025-ben a GDP 44,3 százaléka volt, szemben Szlovákia 61,4 százalékával; a hiány 2,1 százalék, illetve 4,5 százalék volt (Aktuálně.cz). A különbség elég nagy ahhoz, hogy Prágában riadót fújjanak, de elég kicsi ahhoz is, hogy látszódjon: Közép-Európában gyorsan el tud csúszni egy ország költségvetési pozíciója.

Szlovákia gondja egyelőre nem a piaci bizalomvesztés, hanem a hitelesség. A finanszírozási költségek nem ugrottak meg. De három megszorító kör úgy épült be a rendszerbe, hogy az adósságpálya nem tört meg, és minden évnyi halogatás növeli a kamatszámlát. A következő csomagnak már azt is ki kell mondania, ki fizet.