Szófia túllépi az eurós deficitplafont

A bolgár parlament 2026-ra olyan költségvetést fogadott el, amely a GDP 5,7 százalékának megfelelő hiánnyal és legfeljebb 10,1 milliárd EUR új hitelfelvétellel számol (BTA). Az EU-ban a megengedett államháztartási hiány felső határa 3 százalék: vagyis ekkora lehet legfeljebb a különbség az állam kiadásai és bevételei között. Bulgária ennek csaknem a dupláját tervezi.

A döntés súlyát az időzítés adja. Bulgária már belépett az euróövezetbe, és közben az EU hivatalos korrekciós eljárása alatt áll a túlzott költekezés miatt. Egy frissen eurót bevezető ország most azt teszteli, hogy a közös valuta fiskális szabályai valóban kikényszeríthetők-e.

A számok egyre rosszabbak

Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése már tartós szabálysértést jelzett: 3,5 százalékos hiányt 2025-re, 4,1 százalékot 2026-ra és 4,3 százalékot 2027-re (European Commission). Az elfogadott költségvetés még ezt is jóval meghaladja. Az Eurostat negyedéves adatai szerint a folyamat már elindult: Bulgária 2026 első negyedévében 7,6 százalékos kormányzati hiányt produkált, ami akkor a legmagasabb volt az EU-ban (Eurostat).

Brüsszel megindította a túlzottdeficit-eljárást, amely akkor indulhat el, ha egy tagállam átlépi a 3 százalékos küszöböt. Szófiának 2026. október 15-ig elfogadott költségvetési intézkedéseket kell bemutatnia, nem puszta ígéreteket (Council of the EU, Global Banking & Finance/Reuters). Ha a kormány továbbra sem igazít, az eljárás végső soron bírsághoz is vezethet. Az új uniós költségvetési szabályok már nemcsak a hiányszámot nézik, hanem a kiadások növekedési pályáját is: Brüsszelt az érdekli, hogy a kormányok ténylegesen fékezik-e a költekezést, nem az, hogy egyetlen év mérlege jobban mutat-e (European Commission).

Adósságválságról ettől még nincs szó. Bulgária államadóssága nagyjából a GDP 28,5 százaléka, ami európai összevetésben alacsony (Eurostat). A gond nem az, hogy Bulgária fizetésképtelen lenne. Hanem az, hogy úgy lépett be az euróövezetbe, hogy közben olyan költségvetési pályát szavazott meg, amelyben Brüsszel nehezen bízhat.

Franciaország jó ellenpont. Az IMF 2026-ra 5,2 százalékos francia hiányt vár, miközben az államadósság a GDP 117,6 százalékára emelkedik, vagyis nagyjából négyszerese a bolgár aránynak (IMF, Eurostat). Ahogy a héten korábban írtuk, Párizsra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy hiteles kiigazítási tervet mutasson be, miközben a megtakarítások már az egészségügyi kiadásokat is érintik (To Brief). Bulgária azt teszi próbára, tud-e Brüsszel gyorsan lépni, ha egy kis euróövezeti tagállam a Bizottság várakozásainál is rosszabb hiányt fogad el. Franciaország azt, hogy ugyanaz a rendszer képes-e tartós nyomást gyakorolni egy nagy gazdaságra, amelynek adóssága már európai léptékű kockázat. A két ügyet ezért Bécstől Berlinen át Bukarestig és Varsóig együtt figyelik.

Ki fizeti meg az árát

Ha Bulgária a kiadások visszafogásával próbál megfelelni, kevés könnyű választása marad. A bérek, a szociális juttatások és a nyugdíjak a kiadások mintegy 76 százalékát adják (BTA). Ez nem jelenti azt, hogy ezeket automatikusan csökkenteni kell. Azt viszont igen, hogy komoly kiigazításnál nem lehet teljesen kikerülni őket, hacsak a kormány nem emel adót, vagy nem halaszt el beruházásokat. A bolgár belpolitikai vitában már a közszféra béreinek befagyasztása is a lehetséges ár része.

Ha Szófia inkább halogat, a költség nem tűnik el, csak máshová kerül. A befektetők magasabb hozamot kérnek, vagyis drágábban adnak hitelt az államnak; a kamatkiadások nagyobb részt visznek el a költségvetésből; a következő kormányoknak pedig kevesebb mozgásterük marad. A bolgár pénzügyminiszter szerint a tényleges hiány végül 5,7 százalék alatt maradhat, ha a későn induló költségvetés miatt egyes beruházások nem készülnek el (Economic.bg). Ez javíthatja a fő számot, de nem oldja meg a szerkezeti gondot. Szófia korábban is élt hasonló megoldásokkal: egyszeri tételekkel, például előrehozott bankadókkal javította a rövid távú képet, miközben szűkítette a későbbi mozgásteret.

Bulgária alacsony adóssága időt ad Szófiának, amellyel sok európai kormány már nem rendelkezik. Az elfogadott költségvetés fő kérdése mégsem a fizetőképesség, hanem a szabályok kikényszerítése. Az októberi határidő megmutatja, hogy az euróövezeti tagság fiskális fegyelmet is jelent-e, vagy csak új pénznemet.