SoftBank €75 billion értékű ígérete visszaesést takar

A kilencedik Choose France csúcstalálkozó azzal zárult, hogy a SoftBank „akár” 75 milliárd EUR értékű beruházást ígért mesterségesintelligencia-adatközpontokra. Ezzel a 2018 óta bejelentett beruházási ígéretek összértéke átlépte a 100 milliárd eurós határt. Két nappal korábban a francia statisztikai hivatal kevésbé látványos adatot közölt: a GDP 0,1 százalékkal csökkent 2026 első negyedévében, először 2020 közepe óta. Vagyis az az ország, amely Európában a beruházási ígéretek élén áll, közben zsugorodik.

Az ígéretek mögött nincs nyilvános mérleg. Kilenc csúcstalálkozó, több mint 230 bejelentett projekt, de a francia kormány soha nem tett közzé rendszerezett kimutatást arról, hány beruházás valósult meg ténylegesen. Egy részük valódi. Azt viszont senki nem tudja, mekkora részük.

A számok nem állnak össze

Franciaország 2025-ben nettó 20 000 ipari munkahelyet veszített. A feldolgozóipar GDP-n belüli aránya a 2017-es 10 százalékról 2025-re 9,5 százalékra csökkent. A munkanélküliség ismét 8,1 százalékra emelkedett. Olivier Lluansi, az Élysée korábbi iparpolitikai tanácsadója szerint Macron elnöksége alatt évente átlagosan 15 000 ipari munkahely jött létre, miközben valódi újraiparosításhoz nagyjából évi 70 000-re lett volna szükség.

Az EY European Attractiveness Survey is ezt az irányt mutatja. A tényleges FDI-projektek száma, vagyis azoké a közvetlen külföldi beruházásoké, amelyeknél külföldi cégek valós létesítményeket hoznak létre, Franciaországban 1 194-ről 852-re esett 2023 és 2025 között. Ez két év alatt 29 százalékos visszaesés. Franciaország továbbra is első Európában, de a beruházási csatorna szűkül: kevesebb ügylet, nagyobb címek.

A SoftBank 75 milliárd eurója: érdemes az apró betűt olvasni

A SoftBank „akár” 75 milliárd eurós ígérete felső határ, nem kötelezettségvállalás. Az első szakasznak van tartalma: 45 milliárd EUR 3,1 GW adatközponti kapacitásra 2031-ig, megnevezett helyszínekkel és partnerekkel, köztük az állami tulajdonú energiaszolgáltatóval, az EDF-fel. A második szakasz, további 30 milliárd EUR, már nem rendelkezik nyilvános ütemtervvel vagy finanszírozási tervvel.

Az S&P a SoftBankot BB+ besorolással, negatív kilátással tartja nyilván, vagyis a cég a befektetésre ajánlott kategória alatt van. A vállalat nettó adóssága nagyjából 123 milliárd dollár, és 2026 végéig 50 milliárd dollárnyi refinanszírozási fal áll előtte. Mérlegét erősen tartják a papíron meglévő nyereségek is, mindenekelőtt az OpenAI-ban lévő 64,6 milliárd dolláros részesedés, amely magántulajdonú cégben van, ezért nem adható el könnyen. Elemzők ezt a „régi forgatókönyvnek” nevezik: 2016-ban Masayoshi Son, a SoftBank vezérigazgatója Donald Trump mellett 50 milliárd dolláros amerikai beruházást ígért. A pénz jelentős része végül a később összeomló WeWorkben kötött ki.

A SoftBank ugyanabból a mérlegből ígér egyszerre 100 milliárd dollárt az Egyesült Államokba és 75 milliárd EUR-t Franciaországba.

Ki nyer, ki fizet

Franciaországnak ebben a versenyben valódi előnye van: az atomenergia. Az 57 francia reaktor olcsó, folyamatosan rendelkezésre álló áramot termel, nagyjából 73 USD/MWh nagykereskedelmi áron, szemben a németországi 100 USD/MWh-val. Az állandó energiaigényű MI-adatközpontoknál ez többet számít, mint Spanyolország olcsó, de időjárásfüggő napenergiája. Franciaország a nagy ipari fogyasztóknak már olyan hosszú távú szerződéseket kínál, amelyek az EDF termelési költségéhez, nem pedig a nagykereskedelmi piaci árhoz kötődnek. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet az ilyen megoldásokat Európa „radar alatti iparpolitikájaként” írta le.

Az adatközpontok viszont kevés tartós munkahelyet teremtenek. A Brookings Institution kutatása szerint egy tipikus nagy létesítmény az építkezés után 50–400 embert foglalkoztat. Az építési szakasz munkaigényes, az üzemeltetés már nem az. Ekkora összegből egy hagyományos gyár jóval több tartós munkahelyet hozna létre.

Az energiaigény közben nagyon is valós. A SoftBank teljes terve évente nagyjából 45–50 TWh áramot fogyasztana, ami Franciaország teljes villamosenergia-termelésének körülbelül 10 százaléka. A kérdés az, hogy az északi átviteli hálózat 2031-ig képes-e elbírni 3,1 GW új terhelést. Erre sem az RTE, vagyis a hálózatüzemeltető, sem az EDF nem adott nyilvános választ.

Ami továbbra is bizonytalan

Vannak projektek, amelyek tényleg elindulnak. Az Orano-XTC 2026 májusában kezdte meg egy akkumulátor-alapanyagokat gyártó dunkerque-i üzem építését, három évvel a Choose France-bejelentés után. Mások csendben eltűnnek. Franciaország legnagyobb európai akkumulátoripari vállalkozásának, az ACC-nek kínai technikusokat kellett bevonnia ahhoz, hogy működésben tartsa saját gyárát.

Európa számára az a tét, hogy ez a modell minek tekinthető: iparstratégiának, amely nagy ígéretekkel, kedvezményes energiaárazással és kevés munkahellyel próbál beruházásokat vonzani, vagy kommunikációs stratégiának, amelynek elszámoltathatósága korlátozott. Amíg Franciaország nem közli, a bejelentések mekkora része válik valós beruházássá, Európa csak a sajtóközleményeket tudja számolni.