Spanyolország €35 million bírságot vet ki

Spanyolország átfogó nemzeti MI-törvényt fogadott el, 35 millió EUR-ig terjedő bírságokkal és a szexuális deepfake-ek teljes tilalmával. Három héttel korábban az EU éppen elhalasztotta a saját végrehajtási határidőit. A két döntés közti rés mutatja meg, hol tart most az MI-szabályozás Európában.

A spanyol minisztertanács május 26-án jóváhagyta a mesterséges intelligencia jó használatáról és irányításáról szóló törvényt. A jogszabályt „organikus törvényként” kezelik, vagyis abba a spanyol kategóriába sorolják, amely alapjogokat érintő kérdésekre vonatkozik. Két ponton túlmegy az uniós MI-rendeleten: betiltja az MI-vel előállított szexuális deepfake-eket és a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló tartalmakat, és minden automatizált rendszert használó állami szervnél létrehozza az „MI-megbízott” szerepét.

A törvény az MI-szolgáltatókat és az eszközeiket használó cégeket is jogi felelőssé teszi a jogsértésekért. A logika a食品biztonsághoz hasonlít: ha egy vendég megbetegszik, nemcsak a gyártó, hanem az ételt felszolgáló étterem felelőssége is felmerülhet.

Brüsszel időt adott. Spanyolország nem várt.

Az uniós MI-rendelet 2024 augusztusában lépett hatályba, de a legszigorúbb szabályokat, amelyek többek között a munkaerő-felvételben, az orvosi diagnosztikában és a bűnüldözésben használt MI-rendszerekre vonatkoznak, többször elhalasztották. Május 7-én az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa több mint egy évvel későbbre tolta ezeket a kötelezettségeket, a halasztást pedig a Digitális Omnibusz nevű jogalkotási csomagba illesztették. A legtöbb tagállam még a nemzeti MI-felügyeletét sem állította fel, és azok a technikai szabványok sem készültek el, amelyekkel a cégek igazolhatnák a megfelelést.

Spanyolország más utat választott. Már 2024 júniusában létrehozta az AESIA-t, az EU első kifejezetten MI-felügyeletre szakosodott hatóságát, még az uniós rendelet hatálybalépése előtt. Az új törvény most valódi végrehajtási eszközöket ad ennek az ügynökségnek.

Öt ország, öt szabályozási logika

Európában egyre inkább nemzeti válaszok mozaikja rajzolódik ki, amelyet mindenhol a belpolitika és a jogi hagyományok alakítanak.

Olaszország büntetőjogi irányba ment. A 132/2025-ös törvény önálló bűncselekménnyé tette a deepfake-ek terjesztését, részben egy olyan nagy visszhangot kiváltó ügy után, amely Giorgia Meloni miniszterelnökről manipulált képeket érintett. Anna Ascani ellenzéki alelnök szerint a büntetőjogi szigor „haszontalan”, ha a hatóságok nem kényszeríthetik ki a tartalmak eltávolítását a platformokról.

Németországban egyelőre a bíróságok viszik előre a szabályozást. Május 12-én az Oberlandesgericht Hamm, egy tartományi fellebbviteli bíróság kimondta, hogy a cégek teljes felelősséggel tartoznak MI-chatbotjaik hamis állításaiért, akkor is, ha a rendszert helyes adatokon tanították. Egy szépségklinika chatbotja nem létező orvosi képesítéseket talált ki az orvosokról. A német végrehajtási törvény még a parlament előtt van.

Franciaország új törvény helyett intézményi koordinációt választott. A CNIL, a francia adatvédelmi hatóság több mint 15 ágazati felügyelet MI-szabályozási koordinátoraként működik. Arthur Mensch, a Mistral AI alapítója a Nemzetgyűlésben arról beszélt, hogy a szabályozási teher az amerikai óriáscégeknek kedvez az európai startupokkal szemben, mert egy kis megfelelési csapatnak ugyanannak az uniós jogszabálynak több tucat nemzeti végrehajtását kell követnie.

Írország nulláról építkezik. Az MI-hivatal augusztus 1-jén indul, egyelőre minimális létszámmal és kinevezett vezérigazgató nélkül. Az első komoly próba az X Grok rendszerével szembeni fellépés lehet, miután az ír szabályozók nem beleegyezésen alapuló intim képek generálása miatt jelezték a problémát.

A szabályozási vákuum, amelyre senki nem készült

A spanyol törvénynek is vannak vakfoltjai. Az MI-vel visszaélő állami szervek bírság helyett megrovásra számíthatnak. Olaszországban a felügyeleti rendszer több hatóság között oszlik meg, amit a bírálók rosszul összehangoltnak tartanak. Írország még nem töltötte fel személyzettel a szabályozó hatóságát, így azt sem lehet tudni, hogyan működik majd éles helyzetben.

Az uniós MI-rendelet eredetileg egységes európai szabálykönyvet ígért. Az Omnibusz-halasztás időt adott a tagállamoknak, de közben olyan űrt is nyitott, amelyet a nemzeti kormányok saját prioritásaikkal töltenek ki. Mire a legszigorúbb kötelezettségek hatályba lépnek, Európának könnyen lehet 27 különböző változata ugyanarra a jogszabályra. Egy 2026-ban MI-t fejlesztő cég számára a kontinens most így néz ki: Spanyolország betiltja a deepfake-eket, Olaszország börtönnel fenyegeti a készítőiket, Németország felelőssé teszi a chatbotokat működtető cégeket a kitalált állításokért, Írország pedig még nem nevezte ki a fő szabályozóját. Ez nem egységes szabálykönyv.