Brüsszel dönt a spanyol 22,9 milliárd euróról

Spanyolország utolsó uniós helyreállítási támogatási részlete attól függ, hogy az Európai Bizottság szerint Madrid teljesítette-e a vállalásait. Szeptember 30-án a spanyol kormány benyújtotta az utolsó kifizetési kérelmet: 25,861 milliárd EUR-t igényel 148 olyan reform és beruházási cél után, amelyeket állítása szerint már teljesített (EFE, El Mundo). Brüsszelnek kell eldöntenie, ebből mennyi jár Spanyolországnak; a kifizetéseket december 31-ig le kell zárnia (Európai Bizottság).

A pénz az EU járvány utáni helyreállítási alapjából, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) érkezik, amelyet az unió közös piaci hitelfelvétellel finanszírozott. Az alap vissza nem térítendő támogatást és visszafizetendő hitelt is nyújt. Spanyolország mostani igényéből 21,463 milliárd EUR támogatás, 4,398 milliárd EUR pedig hitel (El Mundo).

A címben szereplő igényösszegnél kevesebb új pénz érkezhet Madridba. Brüsszel a program elején előre utalt Spanyolországnak egy összeget, ezt most levonják a kérelemből. Így 22,877 milliárd EUR az a friss forrás, amelyet Spanyolország még megkaphat (EFE, La Vanguardia).

Hogyan dönti el Brüsszel, mi jár Spanyolországnak?

Az RRF nem számlákat térít meg. A nemzeti tervek mérföldköveket – például egy törvény elfogadását – és számszerű célokat – például megépítendő lakások számát – rögzítenek. A Bizottság csak akkor fizet, ha megítélése szerint ezeket megfelelően teljesítették. Egy kérelem elbírálása rendszerint körülbelül két hónapig tart; a kifizetés engedélyezése előtt a tisztviselők ellenőrzik a benyújtott bizonyítékokat (Európai Bizottság).

Ha valamelyik vállalás nem teljesült, az egész kérelmet nem kell elutasítani: a Bizottság csak az érintett tételhez kapcsolódó összeget függesztheti fel. A szabályok szerint az országnak legfeljebb hat hónapja van a hiány pótlására; ha ez nem sikerül, a felfüggesztés végleges levonássá válik (az RRF-rendelet). A mostani kérelemnél azonban szűkebb lehet a mozgástér, mert a kifizetéseket december végéig le kell zárni. A határidő alapján Madridnak várhatóan jóval kevesebb ideje marad a hiányosságok pótlására, mint a korábbi kérelmeknél rendelkezésére álló hat hónap.

Spanyolország korábban már sikerrel pótolt hiányosságokat. A Bizottság augusztus 11-én mintegy 6,23 milliárd EUR-t utalt az országnak; ebben benne volt az a 265 millió EUR is, amelyet egy korábbi kérelemből addig tartott vissza, amíg Madrid nem rendezte a problémákat (Európai Bizottság).

Egy újabb ügy még nincs lezárva. A parlament szeptember 16-án 179 szavazattal 155 ellenében elutasította a kormány lobbitevékenység átláthatóságáról szóló rendeletét, amely szintén szerepelt a helyreállítási terv vállalásai között (20minutos). López miniszter szerint emiatt Spanyolország 260 millió EUR-t veszíthet (Demócrata). A szavazásról korábban mi is beszámoltunk (To Brief). Az augusztusi visszatartással szemben ez a levonás még nem végleges: a Bizottság nem tett közzé olyan döntést, amely lezárná az ügyet.

A megmaradt összeg nagy része hitel

A spanyol helyreállítási terv az eredeti megállapodáshoz képest jelentősen zsugorodott, és ennek szinte teljes egészét az okozza, hogy Madrid kevesebb hitelt vett igénybe. A Spanyolországnak felkínált hitelkeret körülbelül 83,16 milliárd EUR-ról 21,5 milliárd EUR-ra csökkent (El País). Carlos Cuerpo gazdasági miniszter szerint Spanyolország az uniós feltételekhez közeli kamatokkal tud kötvényeket kibocsátani, ezért kevés előnye származik az európai hitelekből.

Ez azért fontos, mert a fel nem vett hitel nem elveszett pénz: Spanyolországnak kamattal együtt vissza kellett volna fizetnie. Ha az államnak forrásra van szüksége, a piacról is felvehet hitelt; ilyenkor az egyik visszafizetési kötelezettséget egy másik váltja fel. A tényleges többletköltséget az uniós és a spanyol hitelkamat közötti különbség adja.

A hitelfelvétel visszafogásának egy másik lehetséges költségét azok a cégek viselhetik, amelyek a hitelekből finanszírozott, kedvező kamatozású, hosszú lejáratú állami hitelkeretekből részesülhettek volna. Nekik most szigorúbb feltételekkel kellhet banki hitelt felvenniük. Arról nincs adat, hány vállalatot érint ez, és mennyivel fizethetnek többet.

A visszatartott támogatás másféle veszteség: azt Spanyolországnak nem kellett volna visszafizetnie. Ha egy vállalt célt nem teljesít, az ország egyszerűen nem kapja meg ezt a pénzt.

Az eddigi adatok alapján a spanyol terv zsugorodását főként az magyarázza, hogy Madrid kevesebb hitelt vett fel, nem pedig az, hogy reformokat mulasztott el. A végső kérelemről azonban Brüsszel még nem döntött. A fennmaradó összeg nagyobb részét adó támogatások így attól függenek, hogy a Bizottság elfogadja-e Madrid bizonyítékait a decemberi határidő előtt.