Elbukott a kétéves hosszabbítás a spanyol bérlőknek

A spanyol parlament október 2-án elutasította Pedro Sánchez mindkét sürgősségi lakásügyi rendeletét. A döntéssel a bérlők elveszítették a jogot, hogy lejáró szerződésükre további két évet kérjenek, és az újból életbe lépő kilakoltatási védelem is elbukott. A szélesebb intézkedéscsomagot 172 igen és 178 nem szavazattal utasították el, a bérleti szerződések megújításáról szóló másikat 166:184 arányban (Congreso, EFE). Az első szavazásban a katalán Junts párt döntött. A bérlőkre így továbbra is a spanyol jog eddigi szerződéses garanciái vonatkoznak.

Mindkét szöveg királyi törvényerejű rendelet volt: ilyen sürgősségi jogszabályt a kormány azonnal hatályba léptethet, de az 30 nap után hatályát veszti, ha a parlament addig nem hagyja jóvá (Spanyol alkotmány). A képviselők ilyenkor csak a változatlan szöveg elfogadásáról vagy elutasításáról dönthetnek. A szélesebb rendelet nagyjából egy napig volt hatályban (Civio, BOE).

Mit kaptak a bérlők egy napra

A fő rendelet alapján azok a bérlők, akiknek 2028. december 31. előtt járt volna le a szerződésük, legfeljebb két év hosszabbítást kérhettek, ha nem tartoztak lakbérrel. A bérbeadónak teljesítenie kellett a kérést, kivéve, ha például saját lakhatására volt szüksége az ingatlanra (RDL 26/2026). A rendelet a kilakoltatási moratóriumot is újból életbe léptette azoknak a kiszolgáltatott háztartásoknak, amelyeknek nem volt hová költözniük (El País). Kisebb intézkedések is elbuktak vele, köztük a 2027 végéig szóló lakbéremelési befagyasztás vagy korlátozás (ABC).

A második rendelet ennél is tovább ment: automatikusan újabb öt- vagy hétéves időszakokra hosszabbította volna meg a szerződéseket. Ha a bérbeadó felmondta volna a szerződést, általában legalább 12 havi lakbérnek megfelelő kártérítést kellett volna fizetnie a bérlőnek (RDL 27/2026).

Miért mondott nemet a Junts?

Mivel két külön rendelet került a parlament elé, a képviselők külön szavaztak róluk. A szélesebb csomag sorsa a Junts hét képviselőjén múlt: ha tartózkodnak, a rendelet 172:171 arányban átment volna (La Voz de Galicia). A konzervatív Néppárt (PP) és a szélsőjobboldali Vox a Junts mellett mindkét szöveget ellenezte. A szerződések megújításáról szóló rendelet nagyobb különbséggel bukott el, mert két kisebb párt, amely a szélesebb csomagot támogatta, ezúttal ellene szavazott: a baszk nacionalista PNV és a Coalición Canaria (Infobae).

A Junts azokat a szabályokat kifogásolja, amelyek költségeket rónak a tulajdonosokra. A fő rendelet szerint a bérbeadónak el kellett volna fogadnia a bérlő hosszabbítási kérelmét. A kilakoltatási védelem pedig olyan kiszolgáltatott háztartásokat is a lakásban tarthatott volna, amelyek otthonát a tulajdonos vissza akarta venni. A párt szerint az ilyen kötelezettségek miatt a tulajdonosok kivonulhatnak a bérleti piacról, csökkentve a kínálatot és felhajtva az árakat.

A párt a Banco de España adataira hivatkozik: 2021-ben a piaci áron kiadott lakások 91,9 százaléka magánszemélyek tulajdonában volt (EFE). Ez megmutatja, kik viselnék a költségeket, de azt nem, hogy a tulajdonosok valóban kivonulnának a piacról. A Junts mindkét rendelet visszavonását követelte, és saját javaslatot terjesztett elő, amely önkéntes bérbeadói hosszabbításokra épül (elDiario.es).

A párt a nyilvános nyomás ellenére is kitartott az álláspontja mellett. A szavazást megelőző napokban a kormány még próbálta csillapítani a lakhatás miatti tiltakozási hullámot (Le Monde).

Mi marad érvényben, és mi nem

A spanyol bérleti jog fő törvénye, a városi bérletekről szóló törvény továbbra is érvényben van. Legalább öt évre szóló szerződést garantál, ha a bérbeadó magánszemély, és hetet, ha cég. Ha egyik fél sem mondja fel a szerződést, az évente hosszabbodik meg, legfeljebb további három évig (El Confidencial).

Jogi bizonytalanságban maradnak azok a bérlők, akik a rendelet rövid hatálya alatt hosszabbítást kértek. Egyik elutasító döntés sem mondja meg, mi történik a már benyújtott kérelmekkel (Demócrata).

A Néppárt vezetője, Alberto Núñez Feijóo a rendeletek bukása után előrehozott választást sürgetett. Október 2-án a parlament feloszlatásáról még nem döntöttek (Euronews).

A szavazás eredménye szűkebb következtetést indokol, mint hogy választási erőpróbáról beszéljünk. A Junts elutasítása önmagában elég volt a szélesebb bérlővédelmi csomag megakadályozásához, miközben az utcán a lakhatás miatt tiltakoztak. A bérlők így ott tartanak, ahol a rendelet előtt. Sánchez kisebbségi kormánya ebben az ügyben csak akkor tud bérlővédelmet rendelettel elfogadtatni, ha megnyeri maga mellé azt a pártot, amely szerint az intézkedések költségeit a magánbérbeadókra hárítják. A szavazásból nem derül ki, mit javasol majd Sánchez. Azt viszont megmutatta, hogy minden új szövegnek előbb át kell jutnia a Junts támogatásán.