Spanyolország Frontex-erősítést kér Ceutába

Spanyolország augusztus 28-án hivatalosan uniós ügynökségi segítséget kért a ceutai migrációs ügyhátralék feldolgozásához. Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter három dolgot kért: Frontex-határőröket, Europol-információkat az embercsempész-hálózatokról, valamint menekültügyi interjúkhoz nyújtott támogatást az EU Menekültügyi Ügynökségétől (RTVE, eldiario.es).

A kérés egy hónappal azután érkezett, hogy nagyjából 72 000 ember lépett át Marokkóból a spanyol enklávéba (El Español). Több ezren továbbra is Ceutában vannak, ahol a túlzsúfoltság erőszakhoz, az élelmiszerhez jutás akadályozásához és kiskorúakat érintő szexuális erőszakos ügyekhez vezetett, ahogy korábban írtuk. Madrid hetekig nemzeti keretben kezelte a válságot, miközben Brüsszel olyan segítséget ajánlott, amelyet Spanyolország addig nem fogadott el. Ez a szakasz lezárult: az EU már nem csak ajánlkozik, hanem emberek és eszközök küldésére készül. Magnus Brunner migrációs biztos augusztus 29-én megerősítette, hogy a Bizottság már dolgozik a válaszon (Notimérica, Morocco World News).

Mit kér Spanyolország az egyes ügynökségektől?

A spanyol kérés pontosan körülhatárolt. A Frontextől, vagyis az EU határ- és parti őrségi ügynökségétől Madrid 10 állandó alakulatba tartozó tisztet kér a triázs felgyorsítására: azokra az azonosítási és besorolási eljárásokra, amelyekkel megállapítják, kik tartózkodnak továbbra is szabálytalanul Ceutában. Spanyolország azt is kérte, hogy hosszabbítsák meg az Operation Minervát, amely a gibraltári szoros kikötőit fedi le a főszezonban, és amelynek jelenlegi mandátuma szeptember 2-án járna le. Madrid emellett EUROSUR-műholdfelvételeket kér a marokkói határ térségéről, valamint azt, hogy egy Guardia Civil-járőrhajó Frontex-keretben 2027-ig maradhasson bevetésben (RTVE, El Español).

Az EU Menekültügyi Ügynökségétől (EUAA), amely a tagállamok menekültügyi eljárásait támogatja, Spanyolország interjúztatási segítséget és tolmácsokat kért. Mivel Ceutában korlátozott a fizikai kapacitás, Madrid szerint ezeket a feladatokat távolról is el lehetne látni (Morocco World News). Az Europoltól, az EU rendőrségi együttműködési ügynökségétől a spanyol kormány az embercsempész-hálózatokról folyó hírszerzési munka folytatását kérte (Heraldo). Madrid arra is emlékeztette Brüsszelt, hogy augusztus 24-én több mint 32 millió EUR sürgősségi migrációs támogatást igényelt, és gyors döntést vár (El Español).

Több ember, változatlan hatáskör

A segítség nem viszi át a jogi felelősséget Madridról Brüsszelre. Az uniós jog szerint a Frontex, az Europol és az EUAA a fogadó tagállam irányítása alatt dolgozik (Frontex-rendelet, EUAA-rendelet). Továbbra is Spanyolország dönti el, ki kérhet menedéket, kit tartanak őrizetben, és kit küldenek vissza. A Frontex repülőgépekkel és dokumentációs csatornákkal segítheti a visszaküldéseket, ha Spanyolország már érvényes döntést hozott, de nem döntheti el, hogy egy konkrét embert el kell távolítani (visszatérési irányelv).

A sorrend ezért lényeges: előbb azonosítani kell mindenkit, fel kell mérni az életkort és a sérülékenységet, ellenőrizni kell, fennáll-e védelemre jogosító körülmény, le kell zárni az esetleges menekültügyi eljárást, és csak ezután lehet megszervezni a visszaküldést. Az uniós ügynökségek a lánc minden elemét gyorsíthatják, de egyiket sem hagyhatják ki. Az európai ombudsman görög hotspotokban végzett EUAA-munkáról szóló megállapításai is ezt mutatják: már a támogató interjúk is befolyásolják az ügyek kimenetelét, ha közben nem veszik észre a sérülékenységet (European Ombudsman).

A legnagyobb korlát nem Brüsszelben van. A visszaküldések attól függnek, hogy Marokkó kiadja-e az úti okmányokat, elfogadja-e a visszafogadást, és együttműködik-e a biztonságos átadásban. Ezt egyetlen uniós ügynökség sem tudja megoldani. Tíz új Frontex-tiszt csökkentheti a feldolgozási sort, de marokkói együttműködés nélkül a rendezett ügyhátralék csak végrehajthatatlan visszaküldési döntések hosszabb listáját eredményezi.

Schengeni politika másodlagos mozgás nélkül

Több uniós kormány már azelőtt saját belpolitikai migrációs napirendjébe illesztette Ceutát, hogy bizonyíték lett volna arra: bárki észak felé indult volna. A spanyol külügyminisztérium szerint azok közül, akik szabálytalanul léptek be Ceutába, senki sem jutott át a spanyol szárazföldre (Spanish Foreign Ministry). Ugyanezt közölte a Bizottság is (Euronews).

Ez nem akadályozta meg Olaszországot abban, hogy ideiglenes schengeni ellenőrzéseket vezessen be a Spanyolországból érkezőkkel szemben (Sky TG24), Dánia miniszterelnökét abban, hogy felvesse: az EU-nak mérlegelnie kellene a schengeni együttműködés felfüggesztését Spanyolországgal (Berlingske), vagy Franciaországot abban, hogy megerősítse a spanyol határt egy olyan belső ellenőrzési rendszerben, amely 2015 óta amúgy is működik (Public Sénat). Ezek a lépések politikai reflexből születtek, nem dokumentált továbbgyűrűzésre reagáltak.

Spanyolország kapacitást kér Brüsszeltől, nem a szuverén határügyi döntéseit adja át. Brunner a válasz gyorsaságáról dönthet. A jogi lépéseket és a Ceutát megbénító marokkói együttműködési kényszert nem tudja kiiktatni.