A Spectrum öt műholdat állított pályára

Szeptember 5-én öt kisműhold vált le hordozórakétájáról, és kezdte meg első útját a Föld körül. A norvég Orbit NTNU kapcsolatot létesített a FramSat-1-gyel, a szlovén Maribori Egyetem pedig jelezte, hogy TriSat-S műholdja pályára állt (NordSec, Maribori Egyetem). Két órával a norvégiai Andøyáról végrehajtott indítás után az Isar Aerospace Spectrum rakétája teljesítette küldetését. Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint magánfejlesztésű hordozórakéta kontinentális európai területről első alkalommal juttatott hasznos terhet Föld körüli pályára (ESA, Space.com).

A Spectrum első, 2025. márciusi repülése nagyjából 30 másodpercig tartott. Az Isar vizsgálata szerint egy szellőzőszelep váratlanul kinyílt, majd a rakéta elvesztette helyzetszabályozási képességét, vagyis már nem tudta megfelelően tartani és változtatni az irányát. A fedélzeti repülésmegszakító rendszer ezután leállította a hajtóműveket (Space.com).

A második repülés azért érdemel figyelmet, mert az Isar másfél év alatt egy szelephiba miatt megszakadt kísérlettől eljutott a teljes pályára állításig. A mérnökök ezzel megmutatták, hogy képesek feltárni és kijavítani egy súlyos hibát. A rendszeres, az ügyfelek számára tervezhető és megbízható működéshez azonban egyetlen sikeres repülés még kevés.

Hogyan áll pályára egy műhold?

A légköri emelkedés során a Spectrum első fokozatának hajtóművei átjuttatták a rakétát a legnagyobb aerodinamikai terhelés szakaszán. Ilyenkor a növekvő sebesség és a még mindig sűrű levegő együtt terheli leginkább a szerkezetet. Az első fokozat leválása után begyújtott a felső fokozat, amely tovább gyorsította a rakétát a pályára álláshoz szükséges sebességre.

Ezután következett az a műveletsor, amely a pusztán szuborbitális, vagyis a Földet megkerülni nem képes repülést elválasztja a tényleges műholdindítástól. A műholdakat védő burkolat levált, majd a felső fokozat hajtómű nélkül haladt tovább egy ideig. Ezután újra begyújtotta a hajtóművét, hogy az elnyújtott pályát kör alakúbbá formálja. Az öt CubeSat csak ezt követően vált le róla (ESA).

A hajtómű újbóli begyújtása önálló műszaki próba: vákuumban, a hajtómű repülés közbeni lehűlése után kell ismét stabil égést létrehozni. A küldetés így a pályára állításhoz szükséges rendszerek többségét próbára tette, az indítástól egészen a műholdak leválasztásáig.

Az alkalmasság bizonyításától a rendszeres üzemig

Egy hibátlan repülés azt mutatja meg, hogy a Spectrum képes teljesíteni a feladatát. Arról azonban még nem ad érdemi választ, milyen gyakran, mennyire pontos menetrend szerint és mekkora hasznos teherrel tud repülni. Szeptember 8-ig nem erősítették meg nyilvánosan mind az öt műhold működőképességét. A CubeSatok ráadásul egyetemek és vállalatok kis méretű kísérleti eszközei voltak, nem pedig nehéz kereskedelmi hasznos terhek (ESA).

Európa szeptember 5-én egy igazolt képességgel gazdagodott: egy európai vállalat saját tervezésű és gyártású rakétájával, európai területről műholdakat juttatott pályára. Kontinentális Európából ezt korábban egyetlen magánfejlesztésű hordozórakéta sem érte el.

A következő mérce az ismételhetőség. A rakétaindítások piacán a megbízhatóságot nem egyetlen siker alapján ítélik meg, hanem repülésről repülésre épülő eredménysor alapján. Ez győzi meg a műhold-üzemeltetőket arról, hogy többmilliós vagy akár milliárdos eszközeiket rábízhatják egy adott hordozórakétára. A Spectrum egyszer már végrehajtotta a teljes pályára állítási folyamatot; az Isarnak most kiszámítható menetrend szerint kell megismételnie ugyanezt.