Starship 26 műholdat állított pályára, majd korán visszatért

Szeptember 28-án a SpaceX Starshipje 26 Starlink V3 internetszolgáltató műholdat állított Föld körüli pályára. A hatalmas rakéta most először juttatott fel olyan hasznos terhet, amely a pályán is maradt (ABC News, SpacePolicyOnline). Emelkedés közben leállt az egyik felső fokozati hajtómű; a jármű a tervezett tíz óra helyett nagyjából három óra után tért vissza (WXXI/NPR). A NASA tervezett holdkompja is erre a járműre épül, ezért a próba a szélessávú internetnél jóval többről szól.

Miért nem ugyanaz feljutni, mint pályán maradni?

Magasra emelkedni a könnyebb rész. Ha a rakéta nem halad elég gyorsan oldalirányban, visszahullik a Földre, ahogy a mezőn elhajított labda is. A pályán keringő űreszköz szintén folyamatosan zuhan, de olyan gyorsan halad oldalirányban, hogy a Föld felszíne éppen olyan gyorsan görbül el alatta, ahogy ő zuhan, így nem ér földet. A Starship célmagasságában ehhez másodpercenként körülbelül 7,8 kilométeres sebesség kell (Aviation Week).

A Starship minden korábbi repülése szándékosan olyan pályán maradt, amely visszavezette volna a Földre, még azok is, amelyek majdnem megkerülték a bolygót. A 13. repülés során a jármű a V3 műholdak 20 tesztváltozatát bocsátotta ki; ezek a tervek szerint visszatéréskor elégtek volna (Space.com). A 14. repülésnél kellett először megadni azt az utolsó oldalirányú sebességlöketet, amellyel addig egyik küldetés sem próbálkozott.

Leállt egy hajtómű, pályára kerültek a műholdak

A rakéta a texasi Starbase-ről emelkedett a levegőbe. Néhány perccel később levált a Super Heavy gyorsítófokozat, majd a Mexikói-öbölbe tervezett vízre szállás felé indult. A Ship 41-nek nevezett felső fokozat hat hajtóműve közül az egyik idő előtt leállt; ez a Raptor hajtómű az űr vákuumában való működésre készült (CNN). A SpaceX nem közölte, miért állt le.

A SpaceX kommentátorai először azt mondták, a csapat még nem ígéri biztosra a pályára állást. A kilövés után nagyjából 25 perccel azonban a jármű végrehajtotta a pályára állító manővert: a hajtómű begyújtásával megkapta a pályán maradáshoz szükséges utolsó oldalirányú sebességet (Reuters).

A kilövés után körülbelül fél órával az adagoló egymás után kezdte kibocsátani a műholdakat, és mintegy 30 perc alatt mind a 26 szabaddá vált (SpacePolicyOnline). A SpaceX azt közölte, hogy mindegyikkel kapcsolatot teremtett, Elon Musk pedig azt mondta, a műholdak a várakozásoknak megfelelően működnek (CNN). Ez az összeköttetés az első állapotfelmérést teszi lehetővé; egyelőre senki sem mutatta be, hogy a műholdak ügyfélforgalmat továbbítanak.

A műholdak a SpaceX saját Starlink szélessávú hálózatához tartoznak. A Starship a mérete miatt fontos a hálózatnak: a cég arról beszélt, hogy egy későbbi repülésen akár 60 V3 műholdat is felvihet (Aviation Week).

Korai visszatérés, az utántöltést még bizonyítani kell

A repülési terv szerint a jármű közel tíz óra alatt nagyjából hat kört tett volna meg a Föld körül, majd Chilétől nyugatra, a Csendes-óceán déli részén ért volna vizet (WXXI/NPR). Az irányítók ehelyett begyújtották a hajtóművet a pálya elhagyásához; ez lelassította a járművet, hogy visszasüllyedjen a légkörbe. A Ship 41 függőlegesen ért óceánt, majd oldalára borult és felrobbant (AP via WRAL). Egyik fokozatot sem hozták vissza újrafelhasználásra.

A következő feladat a hajtóanyag kezelése. A SpaceX még idén hosszabb pályamissziót tervez, hogy megmérje, miként melegszik fel és szökik el gáz formájában az űrben tárolt, rendkívül hideg hajtóanyag. A cég azt is tervezi, hogy először próbál hajtóanyagot átfejteni egyik űrhajóból a másikba (SpaceX).

Ez az átfejtés áll a NASA holdprogramjának középpontjában. A Starship hajtóanyagának nagy részét már a pályára jutáshoz felhasználja, ezért a holdkomp változat tartályait ott kell újratölteni, mielőtt a jármű elindulhat a Hold felé. A NASA főfelügyelőjének jelentése szerint a holdkomp indulása előtt több mint tíz tartályhajó-indításra lenne szükség egy üzemanyagraktár feltöltéséhez (NASA OIG). A SpaceX azt szeretné, hogy a Starship még 2026-ban rendszeres használatba kerüljön (Reuters).

A NASA az Artemis III-at most 2027-re tervezi: ezen a küldetésen a legénység Föld körüli pályán tesztelne; a holdraszállást az Artemis IV keretében, 2028-ban tervezik (NASA). A 14. repülés teljesítette a kitűzött célt az oda vezető úton: a Starship elérte a Föld körüli pályát, és a hajtómű leállása ellenére műholdakat bocsátott ki. A jármű ezután a tervezettnél korábban visszatért; a SpaceX-nek még bizonyítania kell, hogy a Starship ismételten repülhet, és pályán is újratölthető.